Pszichológiából is tanultuk, hogy nem mindegy, hogy egy gyerek hogyan éli meg a születését. A koraszülöttek pl. sietve akarják élni az életüket, a császárral születettek meg bizonytalanok lesznek. Saját és kisgyerekes ismerősöm tapasztalatai szerint ez az elmélet még igaz is lehet...
Na ezért óvakodok én a cihológusoktól, ennyi baromságot magától ki nem találna az ember. Meglehet, hogy a szülés utáni első hetekben a már megszületett gyerek öntudatlanul kész bizonyos reflexiókra a szülés körülményeiből adódóan, de ez annyira öntudatlan, hogy erre azt mondani, hogy ez egy életre meghatározó tényező, hááát...
Jaj de utálom ezt sok áltudományos katyvaszt amiben annyan képesek hinni! :-(
Én soha nem akartam otthon szülni, igaz a császárra sem vágytam - a császár kényszermegoldás, a magzat szempontjából a leghumánusabb. Pedig így utólag akár egyedül is megszültem volna ha úgy hozza a kényszer, nem volt egy nagy durranás, egy hetes székrekedésnél jobban szenvedtem mint a szülésnél. A lányomnak is pl. teljesen normális volt a terhessége, se rosszullét, se semmi, a gyerek mintaszerűen növekedett, a fekvése is normális volt, sőt gyorsan tágult minden beavatkozás nélkül (első szülésnél a magzatvíz elmenetelétől számítva nem egészen 6 óra a gyerek felsírásáig azért egész szép teljesítmény nemde?) , mégis nagy baj lett volna, ha otthon szül, mert utána spriccelni kezdett belőle a vér, ha nem lett volna ott azonnal az orvos tán még el is vérzett volna.
Magam is elítélem a sok felesleges beavatkozást, az indokolatlanul adott oxytocint, az evés-ivástilalmat és egyebeket - de ennek ellenére én mindenkit lebeszélnék az otthonszülésről.
Kérdés, hogy ez mennyire adódott az otthonszülésből, és mennyire az egyéb okokból. Másrészt nem volt megfelelő orvosi ellátás, ami ez esetben van, harmadrészt akkoriban nem választás kérdése volt, hanem ez volt és kész. Otthonszülésből pedig igazából egyikünk sem kompetens.
Az otthonszülést sem javasolják mindenkinek, sőt úgy tudom minimális veszély esetén már kifejezetten lebeszélik a jelentkezőket.
Én is így tudom...
A PÉNZ nagy úr............
Az 50 éves tanárnőmnek említettem ezt az otthonszülés dolgot, mire mondta, hogy csak támogatni tud. Ő és 3 testvére mind otthon születtek. Akkor még más idők jártak.
Majd saját bőrömön megtapasztalom. Utána majd nyilatkozom.
Szerintem nem jó a gyereknek (sem) a császármetszés... Pszichológiából is tanultuk, hogy nem mindegy, hogy egy gyerek hogyan éli meg a születését. A koraszülöttek pl. sietve akarják élni az életüket, a császárral születettek meg bizonytalanok lesznek. Saját és kisgyerekes ismerősöm tapasztalatai szerint ez az elmélet még igaz is lehet...
Ne legyetek már ennyire vaskalaposak! Az otthonszülést sem javasolják mindenkinek, sőt úgy tudom minimális veszély esetén már kifejezetten lebeszélik a jelentkezőket. Évszázadokig nem volt kórházi ellátás, bizonyos helyeken most sincs, és bizony alapesetben illik túlélni egy szülést. Tudom!! Van bizonyos kockázat, akkor is, ha maximális a figyelem, na de az élet maga is kockázatos vállalkozás, és van aki szeret veszélyesen élni. Egyébként is más van a vita hátterében, aki ismerős kórházi berkekben az tudja.
Bár én még nem szültem :), de szerintem igazságod vagyon. :)
Vannak nők, akik úgy képzelik a szülést, hogy lefekszenek az ágyra otthon a szeretteik körében (a fájás csak jelképes), megjelenik két angyal, rózsaszirmot szór, és a karodba helyezik a kisbabát, aki rádnevet.. és mindenki boldog :)
(mert komplikáció mindig csak másokkal történik..)
Aztán letaglózó a valóság, ahogy görcsösen jönnek a fájások, már órák óta, de csak nem akar megszületni a baba, már a segédkező bábának is folyik az izzadság a homlokáról, rohamosan fogy az erőd, mindenki egyre tanácstalanabb, ne hívjuk-e a mentőket.. aztán remegő kézzel a 112, és ahogy várod őket (mikor érnek már ide! ilyenkor minden perc egy órának tűnik), egyre erőtlenebb vagy, vérzel, és a homlokodra rakott vizes törülközővel azt kívánod, hogy bárcsak túl lennél már az egészen..
Manapság tömik tele a nők fejét azzal, hogy milyen jó otthon szülni (+ hogy milyen intelligens a mosópor, + hogy a perem alatt is el kell pusztítani a baktériumokat), de
szülésnél bármikor adódhatnak olyan előre nem látható komplikációk (pl. a köldökzsinor nyakra csavarodása), amelyeknek az időben diagnosztizálásához + segítségnyújtáshoz elengedhetetlen a megfelelő háttér..
Fél óra alatt akkor ér ki a mentő, ha marhanagy mákja van az embernek. És vannak olyan komplikációk, amikor a fél óra egyenlő a halállal. Amikor arra sincs idő, hogy az epidurálist bekössék (kb. 15 perc), hanem csak nyomják fel a maszkot, oszt vágnak.
