Volt benne egy füge, gyögyörüen benőtte a teret, enni se győztük. Sajnos az érett füge potyogott és lerondította a be és feljárót. Ha nem néztünk a lábunk alá ráléptünk, behurcoltuk a lakásba - szóval sokáig türtünk neki, aztán kivágtam. Később az egyik citromot ültettem a termett talajba, de nem tetszett neki, amiket ki-be hurcoltunk azok jobban érezték magukat. Vörös dísz lóhere van az egyik sarában, de inkább csak cserepes növények, amiket ki lehet vinni, ha permetezésre szorulnak.
Az egész télikert magasan van egy alagsor felett. Előtte egy kisebb fűtetlen rész van az utcaszintről feljáró 9db lépcsővel (negyedik kép), ott a fele rész, ami a lépcső (bambusz-korlát) mellett van, termett föld. Ott szokott telelni a citrom , bungeavillea, leánger, gulán,...)
(az első kép a K-i oldalt mutatja. A ház D-i oldalához ragasztvahoz ragasztva látszik ott a szürke ajtók felett.)
Bekerült a mellette lévő helységbe egy gázkonvektor és a fűtési szezonban minden reggel 8-10 aszalt molylepke volt a tetején vagy 10 napig, aztán egyre kevesebb, a hibiszkuszról pedig eltüntek. Azóta mikor bevisszük telelni a virágokat ez minden évben megismétlődik.
Ami a meleget illeti, a két méretes felső ablak, mint a kémény húzza ki a levegőt, ha nyitva van a lenti ajtó, ablak. Különösen mióta fent hőszigetelt panel tető van és csak oldalról süt be a Nap. (Télen alacsonyan jár, sok fény-hő bejön, nyáron magasról süt, így kevés. Ha süt a Nap télen a fűtés is lekapcsol az egész házban.)
Lehet, hogy nyáron melegebb van az üveg mellett, mint kint, de semmi problémát eddig nem okozott. Volt, hogy az egyik hibiszkusz, mikor tavasszal kivittük megégett, a bent maradt pedig vidáman élt. Egyetlen növénynek se lett baja még bent a melegtől. (Csak a liszteskétől, amit bent nem tudtam lepermetezni. De egy véletlen néhány éve azt is végleg megoldotta.)
Az jót tesz a D-vitamin háztartásnak. Hát azt gondolnám, hogy ha besüt a nap, akkor a napozás nem igényel külön fejtörést, de most már akkor kíváncsi lettem, hogy mégis hogyan. :)
Na most akkor azt mondod, hogy az üveg tető, egy raschel hálóval fölötte, az már elegendő nyáron, ha nyitva vannak az ablakok is? Drótüveggel még háló nélkül is jó egész nyáron? Azért lepődök meg kicsit, mert sima drótüveg tetős déli teraszon is 4-5 fokkal melegebb tud azért lenni napsütéskor, mint a kertben... és hogyha elképzelek még drótüveg tetős terasz köré oldalra is üveget (még ha több ablak nyitva is marad), de az a körbe üveg inkább még jobban bezárja a tető alatt megrekedő meleget, nem?
Nagyon is besüt. Déli tájolású. (Még télen is tudok napozni bent. Ha érdekel, megírom hogyan.)
A teteje nagy fejlődésen ment át 30 év alatt. Először drótüveg volt, de akkor még fűtetlenűl. Később dupla üvegű tető került rá egy bontott üvegházból. Ez nagyon nagy fényt, hőt engedett át nyáron, ezértraschel hálóval árnyékolni kellett. Jó tíz év után eluntam a tetőre mászkálni évente kétszer (hálo fel-le), néhány üveg is megrepedt, ezért kicseréltem az üveget szendvics-panelre. Ez nagyon bevált. Nagyon nagyok a D-i üvegabakok ráadásul még K-ről és Ny-ról is kap fényt, elég a növényeknek.
Jól szellőzik. Két ablak van magasan, egy nagy és az ajtó lent. Ha kinyitom mindet, akkor ugyanannyi a hőmérséklet bent, mint kint.
Ilyenkor télen, pedig ha süt a Nap, leáll a fűtés.
A belső oldala egybe nyitható a lakóelőtérrel, csak egy dupla függöny választja el, amit nyáron, ha nagyon meleg van behúzunk. Ez árnyékol és nem engedi be a meleget. (Megdöbbentem eleinte, hogy egy függöny 10°C hőmérséklet különbséget tud produkálni.)
Állandó lakói fikuszok, pálmák, orchideák, egyéb dísznövények. Télen a kint nyaralók (hibiszkusz, cikász, klivia) is bekerülnek. Nagyon kellemes környezetet ad itt bent. Kint hó - bent trópusi hangulat.
Teljesen egyenesre ugyanazzal a géppel, amivel meghajlították. (Én majdnem egyenesre úgy hajlítottam vissza, hogy a végét bedugva egy 'betonvillanyfa' lyukába, a másik végénél fogva apránként erőltettem. A fele után a másik végéről kezdtem. Macerás!) /Nagyon erős, idős villás elágazású fa is jó, csak megsérti a kérgét. Cseresznye fám bánta az első kísérletet./
A stokiról érem el a legfelső polcot, mikor locsolom.
Munkámból adódóan, jobbára este-éjszaka megyek ki az üvegházba és miután elvégzem a teendőket, jól esik egy kicsit ücsörögni, kandallóban ropog a tűz, totális stressz oldás.
Nagyon fontos, hogy ne áruházban vegye az ember a hagymát mert drága és ki sem hajt, mert valamivel kezelve van. Én így jártam egy polcnyi hagymával.
A jófogáson vettem egy termelőtől méret alatti hagymát, négy nec zsákkal 2000 Foritért. Ebből kb. 1000db ment az üvegházba, amiből szinte mind hozott újhagymát.
Bocsánat nem vettem észre a kérdést, ha még érdekel:
Nagyon élveztem ezt a telet, mert a kert hiányát pótolta az üvegház.
Természetesen minden féle növényt akartam, de gyorsan rájöttem, hogy ami az uborkának jó az a salátának nem.
Így maradt a hidropóniás saláta és az orosz videókból látott, újhagyma termesztés (erre nagyon rákattantam). Az első két polcnyi hagymaszüret február másodikán volt.
Mikor ezek lementek, akkor jött a palánta nevelés.
Ezt követően még raktam be néhány tő paradicsomot, uborkát, jalapeno paprikát, de a nyári melegben csak szenvedtek.
