A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Kozmikus-sugárzás nagyenergiájú részecskéinek a légköri atomokba csapódásakor keletkezik. Valójában olyan nagyenergiájúak ezek az ütközések, hogy egész részecske-zuhatag alakul ki - másodlagos reakciók és belőlük új részecskék keletkezésével együtt - ami akár négyzetkilométeres földfelszíni területet beteríthet."
Soha sem keletkezhet egy büdös új részecske sem, az e, p,P és E mindig voltak és mindig maradnak!
"A müon keletkezéséhez nagy energia kell. A földfelszínen nincsen ilyen nagyenergiájú folyamat, ezért a földfelszínen nem képződik müon."
Ennek igazolása:
"Because muons have a greater mass and energy than the decay energy of radioactivity, they are not produced by radioactive decay." (https://en.wikipedia.org/wiki/Muon)
A földfelszíni körülmények között a radioaktív bomlások a legnagyobb energiájú folyamatok, de még ezek sem elegendőek a müon tömegéhez szükséges energia biztosítására. A földfelszínen csak az emberek által készített részecskegyorsítókban van meg a megfelelő energiaszint müonok létrehozására.
"Nos, eddig az idézet, mely nem egyéb, mint egy piszok egyszerű dolog spekulatív félremagyarázása, eget verő baromságok bizonygatására."
Hát, pedig amit idéztél az a helyes fizikai ismeret.
Megjegyzem: ugyanezt az idődilatációt megmérték müonokkal laborban is úgy, hogy a müonok egy részét csapdában nyugalomban tartották, a másik részét nagysebességgel körbeküldték egy gyorsítóban. Ekkor is azok a müonok léteztek hosszabb ideig, amik a laborhoz képest nagy sebességgel mozogtak.
"Arról nem szól a fáma, hogy a müon miből is keletkezett ott 20 km-es magasságban,"
Kozmikus-sugárzás nagyenergiájú részecskéinek a légköri atomokba csapódásakor keletkezik. Valójában olyan nagyenergiájúak ezek az ütközések, hogy egész részecske-zuhatag alakul ki - másodlagos reakciók és belőlük új részecskék keletkezésével együtt - ami akár négyzetkilométeres földfelszíni területet beteríthet.
"a müon egyszerűen csak ugyanúgy ott van 20 km-es magasságban, mint a Föld felszínén is."
A müon keletkezéséhez nagy energia kell. A földfelszínen nincsen ilyen nagyenergiájú folyamat, ezért a földfelszínen nem képződik müon.
"Szintén nem található feljegyzés egyetlen egy szakirodalomban sem arról, hogy a müon mivé is bomlik el 2 µs alatt."
Elektronná. Meg két neutrínóvá.
"Mivel a müonok elektromosan semleges állapotban, valamint pozitív és negatív elemi töltés birtokában egyaránt megjelennek,"
Hát ez marhaság.
A müonok az elektronok nagytömegű "másolatai" (a harmadik generáció még nagyobb tömeggel a tau-részecske), ezért aztán az elektron-pozitronhoz hasonlóan PRECÍZEN AZONOS NAGYSÁGÚ pozitív vagy negatív töltéssel rendelkeznek. Nincsen semleges töltésű müon.
Az idődilatáció, a hosszkontrakció és a müon-paradoxon
Idézet Holics László "Fizika" c. könyvéből: A müon olyan elemi részecske, amely pozitív és negatív elemi töltésű változatban is előfordul, tömege kb. 210 elektrontömeg, a légkör magasabb rétegeiben, kb. 20 km-es magasságban keletkezik, majd lejut a Föld felszínére. Kimutatható, hogy a részecske pl. ólomrétegen való áthaladása során 2 µs alatt elbomlik. Keletkezésének magasságát léggömbökre szerelt detektorokkal állapították meg. Figyelembe véve a részecske 2 µs élettartamát, klasszikusan gondolkodva érthetetlen, hogyan juthat le 2 µs alatt a földfelszínre a müon, még ha v = c sebességgel is lenne képes közlekedni, hiszen a megtett út még ekkor is csak
lehetne. Márpedig a Föld felszínére is jut müon! Érthetővé válik az egész, ha a müon élettartamát nyugalmi mérőszámnak tekintjük. Ekkor a mozgó müon élettartamának a mérőszáma nagyobb lesz. Mekkorának is kell lennie a müon minimális sebességének ahhoz, hogy dt mozgási élettartama 20 km befutására elegendő legyen? Legalább 30-szoros dilatáció (dt = 30 dto) a képlet alapján
sebességnél már fellépne. Az a tény, hogy a fent keletkezett müon leér a Földre, bizonyítja az idődilatációt. A speciális relativitás elve, az inerciarendszerek egyenjogúsága alapján nem csak a mi földfelszíni inerciarendszerünkben érthetjük meg a müon problémáját, hanem a müon inerciarendszerében is, a következőképpen. A müon együtt mozgó rendszerében az élettartam (nyugalmi mérőszám) 2 µs. A befutandó távolság (ami mellett fut a müon) azonban nem a müon, hanem a mi (földi) vonatkoztatási rendszerünkben 20 km. A müon rendszerében ez a hossz Lorentz-féle hosszkontrakciót szenvedve éppen harmincszor rövidebb. Így azonos inerciarendszerekre vonatkozó mérőszámokkal elég a nyugalmi élettartam a kontrahált távolság befutásra. Ezért a müon földi megjelenése egyben a hosszkontrakciót is bizonyítja. Nos, eddig az idézet, mely nem egyéb, mint egy piszok egyszerű dolog spekulatív félremagyarázása, eget verő baromságok bizonygatására. Az idő nem dilatálódik, a hossz nem kontrahálódik és nincs itt semmiféle müon-paradoxon. Most nézzük, hogy miért is! Arról nem szól a fáma, hogy a müon miből is keletkezett ott 20 km-es magasságban, ami azt bizonyítja, hogy a müonok keletkezését sohasem mutatták ki, vagyis a müon egyszerűen csak ugyanúgy ott van 20 km-es magasságban, mint a Föld felszínén is. Szintén nem található feljegyzés egyetlen egy szakirodalomban sem arról, hogy a müon mivé is bomlik el 2 µs alatt. Emiatt a müon elbomlása az áprilisi tréfa kategóriájába tartozik. A müon 2 µs élettartama valójában nem a müon valós élettartama, hanem annak az elektromos áramnak a lecsengési ideje, melyet a detektor ólomrétegén áthatoló müon elemi töltése idézett. Ha az ólomréteg vastagságát elosztjuk az elemi töltése által keltett áram lecsengésének a 2 mikroszekundumos időtartamával, akkor megkapjuk a müon sebességét. Mivel a Föld felszínén is észlelhető a müon jelenléte, akkor az két dolgot jelent. A Föld felszínén ugyanúgy jelen vannak a müonok, mint a 20 km-es magasságban, amit az is bizonyít, hogy a Föld felszínén elhelyezett ólomdetektorban is 2 µs idő alatt cseng le a müon elemi töltése által előidézett elektromos áram. Ha a müon 20 km-es magasságból lejut a Föld felszínére, akkor az nem az idődilatáció és a hosszkontrakciónak nevezett bődületes hülyeségeknek a következménye, hanem annak, hogy a müonok a földi légkör alkotóelemeivel egyáltalán nem, vagy egészen másképpen lépnek kölcsönhatásba, mint a jelenlétüket kimutató detektor ólomrétegével. Mivel a müonok elektromosan semleges állapotban, valamint pozitív és negatív elemi töltés birtokában egyaránt megjelennek, így a müonok nem elemi részecskék, hanem ellentetten ionizált atomok.
És azt hogy csinálod, hogy sem az elemi töltés megmaradása, sem a te gravitációs töltésed megmaradása nem sérül, mivel a elektron töltés/tömeg aránya nem állandó? Tehát ne bolondozz!
Az E = mc2-tel sem volt igaza Einsteinnek: a tömeget nem lehet energiává átváltoztani, az elemi részecskék elemi tömegei mP és me mindig megmaradnak, épp úgy mint az elemi elektromos töltései!
Csinálhattok amit akartok, és mindegy mit szajkózik a modern fizika is.
Az Új Fizika a négy stabil elemirészecskékre, e, p, P és E-e alapított atomisztikus fizika, ami bedolgozta a Planck állandót is, mint egy Lagrange multiplikátor az elméletébe!
A kölcsönhatást okozó mezök meg a c-vel terjedö, nem-konzervatív elektromágneses és gravitációs mezö. Ez a két mezö egyesítve van, egy elméletben!
A kvantumelmélet alapját a kvantált elemi töltések képezik.
A gravitációt sem a téridö meggörbülése, hanem elemi g-töltések okozzák!
A következményeket megtalálhatjátok a honlapon www.atomsz.com
Ti meg tudatlan és föleg taníthatatlan bunkók vagytok! Nem olvassátok el, amit írok. Nincs is szuperfizikátok!
Többször mondtam, hogy a Lagrange multiplikátorok a mellékfeltételek miatt lépnek fel a részecskék mozgásegyenleteiben, mégpedig azért, mert az elemi részecskék megmaradnak. A matematikai leírás itt van: M. Giaquinta, S. Hildebrand, Calculus of Variation I: The Lagrange Formalism, Chapter 2. Springer, Berlin-Heidelberg-New York, (2004), ISBN: 3-540-50625-X
És mi a Lagrange multiplikátorok szerepe a fizikában? Ezek határozzák meg az összetett részecskerendszerek stabil állapotait. Ilyen stabil állapot pl. az atomok alapállapota, a neutrínók és a stabil neutron létezése, meg az anyag stabil alapállapota k.b. 10-24 g/cm3 anyag sürüségnél. De ilyen stabil állapoton vannak azok az égitestek is, amik egy központi csillag körül keringenek.
A Planck állandó, h, is egy ilyen L. m., nem kvantál semmit, nem kvantálja az energiát sem. Max Planck és Einstein tévedetek, amikor a h-t interpretálták, mint E = hv-s foton.
Hogy jön ki a te elemi töltéseddel és a gravitációs töltéseddel az elektron fajlagos töltésváltozása különböző energiaértékeken? Melyik sérül a kettő közül?
