Ahhoz valóban az kell, hogy legalább nagyjából hasonló szinten legyenek a felek.
Most nem mondok neveket, de mindenki tudna mondani olyan olvtársat, akivel értelmesen meg tudna beszélni mindent, ha ő lenne a párja, és tudna mondani olyat is, akit még Gandhi is ütne mint a répát, mert az értelmes szóból nem ért.
Persze, az ilyennel nem kell házasodni - és már megint csak oda jutunk vissza, hogy a megfelelő párválasztás lenne az igazi megelőzés.
De ha nem egy-két esetről van szó (jócskán megengedhetőség feletti, értelmeztlen költekezés), akkor talán a harmadik-negyedik után már le kéne ülni, és higgadtan átbeszélni egymással. Szerintem. :)
Ez lenne az alap, de lassan már a csapból is az folyik, hogy a férfi-nő kapcsolat hatalmi harc, ha nem te vagy az elnyomó, akkor el vagy nyomva, legyél független a férfitól mindenben (akkor minek egyáltalán házasodni?).
"Az agresszor megpróbál hatalmat szerezni partnere fölött. ... A bántalmazó kezdetben megpróbál befolyást szerezni partnere minden életterületén. ..., majd megkezdődnek az úgynevezett elszámoltatások: idővel, pénzzel…"
Tudjuk. Csak értsd te is, hogy mi miről nyikorgunk.
Nem az a baj, hogy a nők ennyi pénz elköltése felett rendelkeznek (amíg az a család érdekeit szolgálja), hanem hogy bár a nők költik el a pénzek 80%-át, mégis a nők feletti gazdasági erőszakról megy az óbégatás.
Gondolj csak bele ! Van két , egymáshoz jól illő ember , akik kellően toleránsak is egymáshoz . Majdnem minden passzol , csak az egyik nem tud a pénzzel bánni , könnyelműen költene erőn felül , mer' ott a hitel , és kész .
A másiknak muszáj ezt szó nélkül viselni ? Hogy egyszer hopp , máskor kopp ? Amikor kicsit várva , spórolgatva meg lenne az a másik által vágyott nemtommi' , csak türelem kell hozzá , és akkor hitel sem kell .
Na most ezért váljanak el , mert nem jól házasodtak ? Mikor minden más meg klappol közöttük ?
Azért az is igaz, hogy ez nem mindig olyan könnyű. Olvasgatok pénzügyi blogokat, és azok alapján bizony valós probléma az, hogy még hasonló értékrend mellett is az egyik inkább spórolna, a másik meg inkább költene, és ebből vannak súrlódások. Ilyen esetben okosabb a megfontoltabbra bízni a pénzek kezelését, de ezt is el lehet dönteni közösen.
"Volt néhány rám csodálkozó tekintet, amikor arról meséltem, hogy van a bankszámla, meg a kp. boríték, oszt mindketten használjuk."
Pedig ez lenne a normális, nem?
Egyszer beszélgettem valakivel, aki egyszerűen nem értette, hogy mi az asszonnyal nem vitatkozunk a pénzen.
Egyre csak azt kérdezgette, hogy de hát mi van akkor, ha egyikünk olyasmit akarna venni, amit a másik ellenez. Én meg próbáltam elmagyarázni neki, hogy ilyen nincs, mert magunktól is tudjuk, hogy mit engedhetünk meg magunknak, nem egymás ellen megy a játék hanem egymásért.
És igen, ehhez kell a tökéletes bizalom, és megint oda jutunk, hogy jól kell házasodni és akkor nincs gond.
Nem, csak neki elég az életében 2 öltöny, két ing és két nyakkendő, a nőnek meg illik megvenni feszt a táskája színéhez passzoló cipőt 2-3 havonta. A szemét pasi meg vasárnaponként az F1-et nézve szürcsölgeti az 1-2 sörét, elvéve azt a pénzt a családtól.
Volt néhány rám csodálkozó tekintet, amikor arról meséltem, hogy van a bankszámla, meg a kp. boríték, oszt mindketten használjuk. Nyilván nagyobb volumenű kiadásokat közösen átbeszélünk, de basszus, ne kelljen már egyikünknek se elszámolni a másik felé a napi szükségletekhez tartozó kiadásokról.
Nos, az volt a válasz többnyire, hogy ez csak akkor működik, ha a felek tökéletes bizalommal vannak egymás iránt. Na, faxom, tökéletes bizalom nélkül nincs házasság, pont.
Miután többségében anyu megy bevásárolni a napi betevőt , tanszert/ruhát/cipőt venni a gyerekeknek , egyáltalán működteti a családot , így nem a világcsodája , ha a nők többet költenek a saját keresetüknél .
De erről már volt szó ..
nyilvan volt szo rola millioszor, millio topikban
ha ezt ferfi csinalja, akkor "totalis penzugyi elnyomas alatt tartja a not" lenne a narrativa
Nem ez a lényeg. Hanem hogy megy az intézményesített siránkozás a nők pénze feletti patriarchális kontrollról - aztán kiderül, hogy az összes költés 80%-áról a nők döntenek, vagyis ez is pont fordítva van, mint ahogy előadják.
