" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Néhány méternyire a határtól, a szlovén oldalon, a magyarlakta Pince falu temetője mellett vannak kiültetve ezek, az itt is többször emlegetett fajú/fajtájú dísznövények. Meg fogom érdeklődni, hogy véglegesnek szánják-e nekik ezt a helyet. Mert amennyiben igen, már két év múlva nem fognak elférni egymás mellett ezek a nagyra növő növények. Pedig megfelelő helyen milyen szépek lehetnének!
Azokon a Hayward pergolettákon, amelyeknél a múlt év nyarán történt kordonkar lehajlítást követően kisebb "termővesszők" is képződtek, rendre megjelentek a termővesszőcskéken a virággombok, amint az a Nagy Könyvben írva vagyon...:)))
A Soreli "nem csinál ekkora gondot" a rügydifferenciálásból, akár függőleges pozíciójú vesszőn is lehet virág/termés. Inkább arra kell vigyázni nála, hogy "túl ne teremje magát".
Köszönöm. Ezért nem merek "occsóér'" 1-2 ezer Ft-ért magoncot rendelni a netről, az oltványok viszont aranxárban vannak, ha egyáltalán vannak. Egy sunflower 8-10 ezer Ft (30cm ...), de én Prima-t szeretnékj :)
Ez nagyon változó. Volt szerencsém látni azt a hatalmas magoncültetvényt Faenzában, amelyikről a Sunflowert és a Primát szelektálták. Különböző méretű és alakú gyümölcsöket termő fák tömege, amelyek között számos teljesen terméketlen(!) is van. Csak azért nem vágták ki őket, hogy ne legyenek "foghíjak".
Azokon a példányokon, amelyeknél a kordonkar kialakításához a függőlegesen növesztett inda elhajlítása/kiterítése már a múlt év nyarán megtörtént, a továbbiakban majd a váz végleges részét alkotó elemen virágot is tartalmazó vegyesrügyek differenciálódtak. Így most termővesszőként viselkednek. Ez az a bizonyos, "magát megmutató" első kis termés a harmadik évben, amit többször leírtunk a kinevelésről szóló "irodalmainkban".
További muraszemenyei ("folyóparti") nálunk is termő új gyümölcsök:
Német barátaink végre elhitték, hogy a kivivesszők lecsonkolása termésvesztéssel jár. A korábbi agyonmetszés következményeként most akár egy "kicsit" túl is vannak biztosítva.:)))
Kedves barátunk metszési késztetését ezúttal csak a porzós példányon élte ki, megtudva tőlem, hogy amaz az agyonmetszés ellenére is hoz bőséggel virágot. (Hát akkor ne legyen már olyan "ungeregelt", mint a termők...:)))
A kezdők kedvéért elmondom, hogy ha visszalapoznak 1-2-3-4 stb. évekkel korábbra, ebben a fenológiai fázisban megtévesztésig ugyanilyen képeket fognak találni. Pedig a különböző éveken látható vesszők mindig mások. Olyan ez, mintha egy iskola diákjainak csoportjait évtizedeken keresztül messziről néznénk. Azt hihetnénk, hogy ott soha semmi/senki nem változik...
A Mura árvízi töltése tövében lévő baromfiudvari kivi, amint eddig minden egyes évben, az idén is azt bizonyítja, hogy kivit termeszteni LEHETSÉGES... :)))))
