"az általad ajánlott és átküldött anyagokat te érted minden részletében?"
Úgy érzem,hogy igen,végig halgattam tavaly a kurzust.Igazából azon múlik,hogy előtte a kvantummechanikát,hogy tudtad elsajátítani.(Egyetemen Csikor nagyon jól tartja.)Mert annak a kibővítése ez,annak az általánosítása.Ehez Marx Gyögy Kvantummechanika kis könyve nagyon jó szerintem,illetve a Feynman Mai Fizika két utolsó kötete.
"Főleg a matematikai részletekre gondolok, az olyan típusokra, amikor a szerző jó esetben a levezetések kezdő lépéseit és esetleg az alkalmazandó eljárásokat, majd csak a végeredményt közli, és ha én ténylegesen el akarom végezni a kijelölt számítást, sokszor több oldal algebrába és általában több órai munkába kerül, míg igazolni tudom az állítást, ha egyáltalán sikerül."
Ha lenne valami konkrét kérdésed,akkor megprobálnám itt megválaszolni a fórumon,a szerkesztő programmal felhoznám a képleteket.
"Ti ezeket a levezetéseket gyakorlatokon végigviszitek, ellenőrzitek, vagy csak elhiszitek?"
Vagy végig számoljuk,vagy otthon házi feladatként kell kiszámítani.Vizsgán mindent minden lépést le kell vezetni.
Hát, ha tényleg szeretsz ezekről a témákról beszélgetni, hadd kérdezzem meg: az általad ajánlott és átküldött anyagokat te érted minden részletében? Főleg a matematikai részletekre gondolok, az olyan típusokra, amikor a szerző jó esetben a levezetések kezdő lépéseit és esetleg az alkalmazandó eljárásokat, majd csak a végeredményt közli, és ha én ténylegesen el akarom végezni a kijelölt számítást, sokszor több oldal algebrába és általában több órai munkába kerül, míg igazolni tudom az állítást, ha egyáltalán sikerül. Persze ügyetlen lehetek, más talán rövidebb úton is célba ér. Nyilván hiányzik a megfelelő gyakorlat, melyet csak példákkal lehet megszerezni, lehetőleg kidolgozott típuspéldákkal, feladatokkal (vannak ilyenek?), hogy lássa az ember az elején, hogy az adott típusú számításokhoz milyen eljárások, praktikák szükségesek. Ti ezeket a levezetéseket gyakorlatokon végigviszitek, ellenőrzitek, vagy csak elhiszitek? (mivel látom a kézzel írott jegyzetekből, hogy az előadásokon se vezetnek le mindent) Nekem a megértéshez nagyon kellene az a biztonságérzet, hogy ha akarnék, a kiinduló feltételekből magam is el tudok jutni az adott végeredményhez.
Most például éppen a spontán szimmetriasértések megértésével szenvedek, benne a Goldstone tétel levezetésével, melyben totálisan elakadtam. Eddigi tapasztalataim alapján kell egy-két hét, míg megjön az isteni szikra, és tovább tudok lépni. De jó szórakozás, ennek ellenére, és mivel hobbiból csinálom, nem hajt a tatár (nem kell vizsgáznom belőle)
Az elektrogyenge elmélethez szeretnék eljutni, mivel a rádioaktivitás piszkálja a csőrömet, mint az előzményekből, Mr.L.Q.-hoz intézett kérdésemből láthattad is.
Jó lenne még beszélgetni,csak azért raktam fel,mert ebben van rengeteg kvantitatív információ is.Meg ha valamiben nem vagyok pontos,akkor ezek a jegyzetek kijavítják.A kézírásos jegyzet tudomásom szerint örökké fennmarad.
"proton helyébe a három kvarkot helyezve, melyik kvark játsza el a fermion-fermion kölcsönhatás szerepét?"
A protonban a két up kvark azonos spinállapotban szeretnek lenni,mert ekkor erősebb az erős kölcsönhatás.Mivel azonos fermion részecskék,és azonos spinirányba mutatnak,ezért látszólag sértik a Pauli-elvet.Erre vezették be a színtöltés fogalmát,mert a két up kvark nem azonos részecskék,mert eltérő a színtöltésük.
Küldtem egy emailt,ahol matematilag van részletezve az erős kölcsönhatás!
"Ugye abból indulok ki, hogy a kvantummechanika szereplőit operátor mezők helyettesítik, melyek a kvantumállapotokra hatva részecskéket keltve és/vagy eltüntetve új állapotokat hoznak létre. Így pl. van fermion mező (Dirac mező) és bozon mező (foton esetén vektorpotenciál), melyek kvantumai az illető részecskék. "
Én is így tudom.
"Amikor te arról szóltál, hogy a magerőt a nukleonok közti pioncserével kell modellezni, akkor az ugrik be nekem, hogy elméletileg van proton ill. neutron mező is (tényleg van ilyen a modellben?), melyek kvantumai az illető nukleonok."
Igen.Egy kétdimenziós vektoroperátor a nukleonmező,és a Hamilton-operátorban izospinmátrixok szerepelnek(pont ugyanolyan Pauli-mátrix,mint a spinoperátor).Ezért a proton és neutront egy nukleonnak kezelhető kétféle izospinbeállással(az izospin harmadik komponensének irányától függ,hogy a nukleon proton vagy neutron).
"De hát a proton és a neutron az nem más, mint három kvark együttese, milyen fizikai meggondolás alapján lehet azokat önállósítani, vagyis amikor azt mondom, hogy a proton és a neutron között pioncsere zajlik le, akkor kvarkokra lebontva milyen eseményekre kell ezt visszavezetni? "
Alacsonyabb energiákon nem kell a kvarkokkal foglalkozni,elég csak a nukleonokkal törödni.Ugyis a kvarkok kis energiákon mind alapállapotban vannak,a gerjesztések ki vannak "fagyva".Magasabb energiákon,amikor a kvarkok gerjesztett állapotokat is elfoglalhatnak a nukleonon belül,akkor már figyelembe kell venni a kvarkok hatását.
Ugyanez igaz a gázokra is,ha lehütjük őket az abszolút nulla fok felé,akkor a fajhő tart a nullához.Ez azért van,mert fokozatosan fagynak ki a rezgő és forgó mozgások.Ugyanez igaz a kvarkokra is a nukleonon belül,csak ez sokkal nagyobb energián is bekövettkezik.
A hidrogénatomot is addig lehet szerkezetnélküli "elemi részecskének" kezelni,és skalár részecske térelméletét kezelni,amíg olyan pici az energia(alacsony a hőmérséklet),hogy mindegyik hidrogénatom alalpállapotban van.A szerkezet,csak egy bizonyos hőmérséklet felett jelentkeznek,amikor a hidrogénatomok jelentős része kezd gerjesztődni először első,majd egyre magasabb gerjesztési állapotokba.
Mert minden részecske kétféle energiával rendelkezik.Az egyik a tömegközéppontjának az energia,és a másik a belső szerkezetének kötött állapotát jellemző belső energia.Ha nincs benne gerjesztés,akkor elég csak a tömegközéppontjának az energiájával számolni.A részecskegyorsítók is ezért tekinthetők mikroszkópoknak.A nagyítás attól függ,hogy mekkora a gyorsított részecske hullámhossza.Mert ettől függ a felbontóképesség,hogy milyen belső struktúrákat képes gerjeszteni.Mert akár a hidrogénatom,a kár az atommag,akár a nukleon,akár a kvark(?) mindaddig elemi,tovább nem osztható részecskének tekinthető,amíg a belső összetevőit nem sikerül gerjsztett állapotba hozni.A szerkezet,a továbboszthatóság kérdése sohasem zárható le,mert a jövőben az energia növelésével olyan állapotok is megmutathatják magukat,amiket a mostani gyorsítók relatív hideg részecskéi nem tudnak gerjeszteni.
Ha már így belejöttél az okításba J
Annak alapján, amit eddig elmondtál, és amit eddig felcsipegettem a térelmélet alapjaiból, nehézséget jelent nekem elképzelni, hogyan lehet egy nem önálló entitást (proton, neutron, atommag) a kölcsönhatások során térelméletileg kezelni. Ugye abból indulok ki, hogy a kvantummechanika szereplőit operátor mezők helyettesítik, melyek a kvantumállapotokra hatva részecskéket keltve és/vagy eltüntetve új állapotokat hoznak létre. Így pl. van fermion mező (Dirac mező) és bozon mező (foton esetén vektorpotenciál), melyek kvantumai az illető részecskék. Amikor te arról szóltál, hogy a magerőt a nukleonok közti pioncserével kell modellezni, akkor az ugrik be nekem, hogy elméletileg van proton ill. neutron mező is (tényleg van ilyen a modellben?), melyek kvantumai az illető nukleonok. De hát a proton és a neutron az nem más, mint három kvark együttese, milyen fizikai meggondolás alapján lehet azokat önállósítani, vagyis amikor azt mondom, hogy a proton és a neutron között pioncsere zajlik le, akkor kvarkokra lebontva milyen eseményekre kell ezt visszavezetni? Ehez hasonlóan magát az egyszerű hidrogénatomot sem tudom ilyen alapon térelméletileg modellezni, hiszen az elektrosztatikus vonzás, ami az atomot összetartja, szintén kölcsönhatás (vélhetőleg szintén virtuális fotoncserével), és a proton helyébe a három kvarkot helyezve, melyik kvark játsza el a fermion-fermion kölcsönhatás szerepét? Az elektron és a pozitron atomja (pozitrónium?) ebből a szempontból tisztább helyzet, de ilyen tárgyalást sem láttam még. Tudsz ezekhez valami értelmesebb mesét hozzáfűzni?
Az erős kölcsönhatás a kvarkok közötti gluoncserén alapul. Ekkor a kvarkok színei változnak. A magerő másodlagos erős köcsönhatás,ami pioncserén alapul. Ekkor a nukleonok töltésállapota,vagyis izospinjének harmadik komponense változik. A pioncserét egy kvark és antikvark kicserélődésnek is lehet tekinteni a nukleonok között,mert a pion mezon,és a mezonok egy kvarkból és antikvarkból állnak.
Olyan a kapcsolat,az erős kölcsönhatás és a magerő között,mint a töltések szabad elektromágneses kölcsönhatása,és a lezárt héjú semleges molekulák ásodrendű elektromágneses kölcsönhatása között. Ezért hívják a magerőt másodrendű erős kölcsönhatásnak(sokkal gyengébb,mint a kvarkok közötti gluoncserés elsőrend erős kölcsönhatás). De példa a megkülönböztetésre az ionos és a kovalens kötés közötti különbség. Az ionos kötésnél az ionok között virtuális foton cseréje teremti meg a vonzóerőt. A kovalens kötésnél a kovalens kötésben résztvevő virtuális elekronok teremti meg a kapcsolatot. A kovalens kötés gyengébb,mint az ionos.
On
Érdekes,hogy a hidrogénkötést a kémikusok a másodrendű kémiai kötésnek nevezik,de a ténylegesen másodrendűektől eltér,mert sokkal erősebb mint a többi másodrendű kölcsönhatás(de gyengébb,mint a kovalens kötés),és velünk elletétben a kötés irányított akárcsak a kovalens kötés.Valójában a hidrogénkötés is kovalens kötés,csak nem virtuális elektronok cserélődnek egymással,hanem egy virtuális proton cserélődik a saját molekulától a szomszédos molekula párosítatlan elektronpárjához,és vissza.
Köszönöm a kiselőadást, sokat segített! A pioncserés magerőkről még nem is hallottam, úgyhogy most sokat bővült a "világképem". Mégegyszer köszönet érte.
Nem ugyanúgy viselkednek a nukleon kötött állapotban,mint szabad állapotban. Egyrészt kötött állapotban negatív az energiájúk,illetve kisebb a tömegük,ezen kívűl a proton és neutron nem sajátállapotok,hanem időfüggő állapotok.A proton és neutron állapotok kétféle normált szuperpoziciói a sajátállapotok. Ezért is zajlik le a proton-neutron egymásba alakulás,mint oszcillálás(pioncserés). A szabad nukleonok energiája pozitív,a tömegük nagyobb,mint kötött állapotban,és nincs folytonos pioncsere.
On
A Feynman:Mai Fizika című kötetben a nyolcas kvantumos kötettben ír ilyenekről. Illetve oszcillációra a kaon-antikaon átoszcillálást írja le. Ebbe a ritkaság megmaradása is szóba kerül,mert a kaonban van s kvark,aminek a száma az erős kölcsönhatásban megmarad. De a gyenge kölcsönhatás már a ritkaság megmaradását megsérti,és emiatt az oszcillálásba exponenciális lecsengés lép fel.
Off
Tavaly hallottam,hogy van egy bizonyíték,hogy nincs olyan részecskea,minek ne lenne szerekezet,vagyis tényleg elemi,tovább nem osztható. Mert ha létezne ilyen az nem tudna kölcsönhatni más részecskékkel,és kötött állapotba kerülni. Mert a kötött állapotba kerülő részecske megváltozót tulajdonságú,szerkeztű,mint az eredeti szabad részecske. És egy szerkezet nélküli részecske nem tudna kötött állapotba kerülni.
Kvalitatív magyarázatot tudok csak adni. A magokban a nukleonok stabilitása a nukleonok közötti vonzó erő,és a csak a proton között ható taszító elektrosztatikus erő viszonyától függ.
A magerő abból származik,hogy a proton és a neutronok virtuális pioncserével folyamatosan egymásba alakulnak.(proton-proton,neutron-neutron egymásbaalakulás is lehetséges a semleges pioncserével) A proton és a neutron ugyanannak a nukleonnak a két töltésállapotaként fogható fel. A magerő független az elektromos töltésállapottól,így minden nukleon ugyanakkora erővel vonza egymást a magerő tekintetében.
A könnyű magoknál észrevehető,hogy a protonoknak és a neutronoknak a száma azonos(vagy csak kicsit nagyobb a neutronok száma).Minden nukleon ugyanolyan erősen vonzza egymást,akár proton,akár neutron. A protonok között van elektrosztatikus taszítás ez valamelyest lazítja a protonok közötti vonzóerőt,a neutronok viszont csak magerővel vonzódnak a protonokhoz(illetve a szonszédos neutronokhoz),nincs taszítás,ezért a neutronok ragasztónak fogható fel. Ha a könnyű magban sokkal nagyobb a protonszám,mint a neutronszám,akkor az elektrosztatikus taszítás instabillá teszi a magot. A stabilitás úgy áll helyre,ha az egyik proton egyik up kvarkja downná válik,így neutron lesz belőle,miközben pozitron és neutrino szabadul fel(ezek a pozitív W-bozon bomlásából keletkeznek).
A nehéz magoknál a nagy protonszám miatt sokkal több neutronra van szükség,mint protonra,mert a neutron úgy tudja növelni a nukleonok közötti vonzóerőt,hogy nem növekszik az elektrosztatikus taszítóerő. De akkor is instabillá válhat a mag,ha a neutronokból van túl sok,mert nagyon magas héjra kerülne. A protonoknak és a neutronoknak két különböző energianívói vannak,amit -mivel fermion- kettesével töltenek fel,ellentétes spinbeállással. Egyszerűbb,ha protonná bomlik,mert a taszítás növekedése ellenére a nukleon kisebb energiájú állapotba kerül,ha protonná bomlik,mert ekkor kisebb energiájú héjra jut(protonokból kevesebb van).A magerő növekménye jóval nagyobb az elektrosztatikus taszítás növekményénél. A neutron gyenge kölcsönhatással protonná bomlik,miközben elektron és antineutrinó szabadul fel(negatív W-bozon bomlásából keletekzenk).
A szabad proton bomlását ezideig nem tudták kimutatni,a szabad neutrin viszont elég gyorsan gyenge bomlással protonná bomlik. Ebben az játszhat szerepet,hogy a proton kvarkkombinációjának szerkezete alacsonyabb nívón lehet,mint a neutron kvarkkombinációjának szerkezet. Ekkor a kvarkok összességének negatív energiája van,vagyis kötöttek(diszkrét az energaspektrumuk),de maguk a nukleonok szabad állapotban vannak,vagyis pozitív energiával rendelkeznek(folytonos az energiasperktrumuk). Vagyis a szabad nukleonok ilyenkor pont úgy a legkisebb energiájú állapotra,a legstabilabb állapotra törekednek,mint a magok az előbbi példában. A neutronban a down kvark elbomlását az up kvarkká a nukleon stabilabbá válása írja elő.
De kötött állapotban levő nukleonoknak negatív az energiájúk(diszkrét az energiaspektrumuk) és attól függ,hogy a proton vagy a neutron stabilitását a teljes mag szerkezete határozza meg. Attól függ,hogy mely nukleon stabil vagy instabil,hogy a mag ezáltal a lehető legmélyebb energiállapotba jusson.
Azt nem tudom,hogy mi "hívja elő" a gyenge kölcsönhatást,hogy mikor melyik nukleon alakuljon át másik típusúvá,de valószínűleg érzékeny arra,hogy a magerő potenciál hely szerinti második deriváltja pozitív-e vagy negatív.
A QCD-ről akkor nem kérdezek többet, de az elektrogyenge elméletről nem szóltál, arról tudsz-e az eddigieknél valamivel többet? Mr.L.Q. 700-as válaszából annyit megtudtam, hogy a neutron az atommagokon belül is elbomlik (végül is ez az alapja a rádioaktivitásnak), de hogy a proton is? Eddig úgy tudtam, hogy a proton nagyon stabil részecske, felezési idejét a világegyetem élettartamával lehet csak összehasonlítani, ha egyáltalán. Az atommagon belül más a helyzet? És az sem világos, hogy a stabil atomok (pl. nemes gázok) atommagjaiban miért nem bomlik el a neutron? Vagy ott is elbomlik, csak kívülről nem látszik? (pl. visszaalakul) Tudsz erre az elektrogyenge elmélet matematikája nélkül kvalitattív magyarázatot adni?
"Ezek szerint kétféle kvarkmező van? Az egyik a kvarkízhez, a másik pedig a kvarkszínhez tartozik? A kvarkízhez tartozó mező szorzótényezője a Lagrange függvényben (csatolási állandó) kicsi, a másik pedig nagyon nagy?"
Ezt sajnos nem tudom,csak kvalitatíve tanultam róla. A kvarkíz a kvark fajtákat jelenti:up,down,strange,charm,bottom,top. Először ezt a tulajdonságot ismerték fel,mert Gell-Mann így tudta megmagyarázni a hadronok összetételét(az up és down rengeteg részecske leírását teszi lehetővé,a strange kvark pedig adja a ritkaság tulajdonságát,ami egyfajta töltés,ami az erős kölcsönhatásban megmarad. A többi kvarkokat részecskegyorstós kisérletekben fedezték fel,mint hadronalkotókat.) Ez a kvarkíz olyasmi,mint a nukleonokál az izospin. Csak itt több a lehetőség,három van egy családban nem pedig kettő,mint a nukleonoknál. A proton és a neutron a nukleon két különböző töltésállapota,ez az izospin harmadik komponensétől függ.Ugyanígy a különbző kvarkízű kvarkok,különböző kvarktöltésállapotok.
A kvarkszínt azért kellett bevezetni,mert felfedeztek olyan hadronokat,amiben volt például két azonos spinű up kvark. A kvarkok fermionok,ezért nem lehetne egy hadronban két azonos spinirányba álló azonos kvarkízű kvark. Ezért fel kellett tételezni még egy "töltéstípust",ami megmenti a Pauli-elvet. Ezt elnevezték színtöltésnek,amiből három kellett,és ez a plussz szabadsági fog rendbe teszi a Pauli-elvet:az előbbi példában a két azonos spinű up kvarknak,eltérő a színtöltése.
A kvarkíz a gyenge kölcsönhatás keretén belül változik(W-bozonok cseréjén keresztül),mint a kvarkszín az erőskölcsönhatás keretén belül változik(gluonok cseréjén keresztül).
Ezek szerint kétféle kvarkmező van? Az egyik a kvarkízhez, a másik pedig a kvarkszínhez tartozik? A kvarkízhez tartozó mező szorzótényezője a Lagrange függvényben (csatolási állandó) kicsi, a másik pedig nagyon nagy?
A gyenge kölcsönhatásnál a kvarkok íze változik,vagyis például upból down lesz,vagy fordítva,vagyis a fajtája változik meg,kvarkok töltésétől függő töltésű W-bozont kibocsátva.Ez a W-bozon alakul át a megfelelő leptonokká(valamilyen elektron,müon vagy tau és az azokhoz tartozó neutrinókká).
Az erős kölcsönhatásnál a kvarkok színe változik meg a megfelelő gluonok kibocsátása közben.Például egy piros kvark kék kvarkká alakul,ha egy kék-antipiros gluont elnyel,és visszaalakul pirossá,ha ezt kibocsátja.
"Amit továbbra sem értek, hogy mi ebben a gyenge kölcsönhatás?" A neutron egyik up kvarkja down kvarkká alakul,miközben negatív W-bozont bocsájt ki,ami aztán elektronná és anti-elektronneutrinová bomlik.Azért gyenge kölcsönhatás,mert a csatolási állandó az elektromágneses kölcsönhatánál is kisebb,vagyis gyengébb nála.
"A "mi hat kölcsön mivel" kérdésemre ezek szerint a válasz az, hogy kvarkok egymással, vagy saját magukkal való egyik fajta kölcsönhatását nevezik gyenge kölcsönhatásnak, ami csak igen kis távolságon és a kvantumbizonytalanság szabályai szerint érvényesülhet?"
Általában két kvark hat kölcsön.De előfordulhat önkölcsönhatás,vagyis egy kvark kibocsát egy W-részecskét,amit később önmaga fog elnyelni.
Köszönöm a választ, lényegében azt mondtad el, amit a neutron bomlás Feynmann diagrammjában is látok. Amit továbbra sem értek, hogy mi ebben a gyenge kölcsönhatás? A "mi hat kölcsön mivel" kérdésemre ezek szerint a válasz az, hogy kvarkok egymással, vagy saját magukkal való egyik fajta kölcsönhatását nevezik gyenge kölcsönhatásnak, ami csak igen kis távolságon és a kvantumbizonytalanság szabályai szerint érvényesülhet? A kvantumszíndinamika is a kvarkok közötti kölcsönhatásról szól, ez egy másik fajta kölcsönhatás, a gluonokkal, mint közvetítő részecskékkel? Hogyis van ez lényegében?
"Ez teszi lehetővé, hogy a kvantumfluktuációk révén létrejöjjön (az energia-idő határozatlansági elv figyelembevételével, időlegesen megsértve az energiamegmaradás elvét) ez a bozon és aztán elbomoljon olyan részecskére (proton, elektron, neutrínó), amelyekkel helyreállnak a klasszikus fizikában is értelmezhető energiaviszonyok. "
Ha jól emlékszem erre mondják azt,hogy a kvarkok virtuálisan cserélnek ki egymás között W-bozonokat,ezzel a kvarkízt változtatva.Vagyis a virtuális részecske akkor azt jelenti,hogy a kvantumfluktuációs energiabizonytalanságból származik az energiája,és emiatt rá az energia és impulzusmegmaradások nem teljesülnek.Jó, mert régebben sohasem értettem,hogy mitől virtuális a virtuális részecske!:)A statikus elektromágneses mezőt is virtuális fotonok alkotják,vagyis a fotonok ha előforulnak,akkor az a vákuumfluktuációnak köszönhető(elektromos és mágneses térerősségoperátorok egyidőben nem kommutálnak,így kvantumingadozás előfordul).Amúgy nem lehetne foton,mert ehez az elektromágneses térnek változnia kellene,ami sztatikus térre nem teljesül.A makroszkópikusan változó elektromágneses mező pedig az az elektromágneses hullám,ami valóságos,nem virtuális fotonokból áll.Erre mindenképpen teljesül az energia- és impulzusmegmaradás törvénye,mert az energiájúkat nem egy kvantumingadozás,hanem befektett,jól meghatározott energia képviseli.
A magerőt is virtuális pionok közvetítik,vagyis tartosan nincsen pion a magban,csak néha a kvantumfluktuáció összehoz egy piont,ami pillanatok alatt el is tünik,de a nukleonok közötti kicserélődésben részt tud venni.A pionnak nincs barionszáma,így a részecskeszámának nem kell megmaradnia.Nem tudom biztosan,de szerintem a kvarkok között a gluonok is virtuálisan cserélődnek ki a kvarkszínt változtatva.Ekkor a gluonok sem stabil nukleonalkotók,csak akkor jelennek meg,amikor a kvantumfluktuáció miatti energiatöbblet gluonkeltésre fordítódik.De a kicserélődés során rögtön el is tünik.
Az még elmegy,hogy egy kvantumfluktuáció megteremti a lehetőséget egy virtuális foton létrejöttéhez,hiszen a fotonnak nincs tömege.De az dúrva,hogy egy óriási tömegű W-bozonra is telik,ami elég nagy ingadozásnak fel meg.
Akkor ez a hatótávolság megjelenésével kapcsolatos?(azt hallottam,hogy a szupravezetőben a lecsengő mágneses tér virtuális fotonja tömeges foton).Az
exp(i r/R)/r Yukawa-potenciál ahol megjelenik,ott a közvetítő részecskének R a hatótávolsága, R=h/mc ,ahol m a részecske tömege.
Köszönöm szépen!
Szép,hogy van ilyen analógia a szupravezetés és a részecskefizika között.Hallottam olyanról,hogy a kvarkbezárást modellezni lehet a Cooper-elektronokkal.(P-P:Sugárzások és részecskék).
Igazad van,a saját elitjüket a hazájukban nevelik ki.Csak én azokra a képzett kutatókra gondolok,akik Magyarországról elköltöznek az USA-ba,hogy ott dolgozzanak.De így mi lesz Magyarországgal?Az értelmiség nélkül nincs fejlesztés,így sohasem lesz újra fejlett ipara.Pedig ez az ország nem arra hivatott,hogy agrárország maradjon.A gyárakat nem tönkretenni kellett volna,hanem a nyugati elvárásnak megfelelően felfejleszteni.Ehelyett plázákat építettek a régi gyárépületek helyére(pl. Duna Pláza).Az Egyesült Izzót eladták,a Csepeli Vasmű is tönkrement.
Ahoz,hogy az új technikákat itthon vezessék be,ahoz az az első lépés,hogy itthon dolgozzanak az itthon képzett kutatók.
Az ún. Meissner-effektus azt jelenti, hogy egy bizonyos "kritikus" hőmérséklet alatt a szuprevezető anyag egyszerűen kipréseli magából a mágneses teret. (A felszínén folyó áramok révén.) A hőmérséklet változtatásával a szimmetria (azaz pl. homogén mágneses tér) hirtelen megtörik (nincs mágneses tér a szupravezető belsejében, egy vékony "behatolási rétegtől" eltekintve). A Higgs-mechanizmust valami hasonlóan képzelik el, bizonyos kölcsönhatási csatolási együtthatónál (energiaskálán) a vákum hirtelen csak rövid távolságra engedi terjedni az említett bozonokat. Ez ekvivalens azzal, hogy tömeget kapnak. A közvetítő bozon tömege és a kölcsönhatás hatótávolsága fordított arányban állnak egymással: a nulla tömegű foton végtelen távolságra közvetíti az elektromágnesességet, a nagytömegű W,Z bozonok meg csak rövid távra a gyenge kölcsönhatást.
Olyasmi. Bár az elitjük képzésére odafigyelnek. A Stanford, az MIT vagy a Harvard tényleg a legjobb egyetemek között van a világon és azért a hallgatók jórésze nem bevándorló.
Nem, dehogy kell megemészteni azt a könyvet... Az már olyan szintű, hogy annak a megértése után el lehet kezdeni szakcikkeket olvasni!
Mi "váltja ki" a gyenge bomlást? Ez egy kvantumjelenség, ennek megfelelően véletlenszerűen történik, az adott fizikai törvényeknek megfelelő valószínűséggel, vagyis ez határozza meg a bomlás felezési idejét, stb. A kvarkok szintjén annyi történik, hogy a neutronban egy "le" kvark "fel" kvarkká változik, miközben kibocsájt egy nehéz W− bozont. A részecskék, pl. proton vagy neutron szokásos tömege egy átlag, valájában egy bizonyos eloszlás szerint változik. Ez teszi lehetővé, hogy a kvantumfluktuációk révén létrejöjjön (az energia-idő határozatlansági elv figyelembevételével, időlegesen megsértve az energiamegmaradás elvét) ez a bozon és aztán elbomoljon olyan részecskére (proton, elektron, neutrínó), amelyekkel helyreállnak a klasszikus fizikában is értelmezhető energiaviszonyok. Amúgy a neutrinót az 1930-as évek elején "találta ki" Pauli, hogy ne legyen gond van az energia- és impulzusmegmaradással, de csak majdnem 30 évvel később sikerült megerősíteni a létezését kísérletileg. A neutrínó egyébként többfényévnyi sűrű anyagon is képes lenne átmenni, közel fénysebességgel, és nagyon kis valószínűséggel nyelődne el!
A kötött állapotú neutron (az atommagban) is elbomlik, ez adja a "béta-sugárzást" radioaktivitásban. Az atommagban a protonból lehet neutron is, miközben pozitron bocsájtódik ki, ill. a proton befoghat egy elektront és neutronná alakulhat. Ez a két folyamat a kötésviszonyok miatt nem működik szabad hadronoknál.
USA-ban nagyon jó ez a rendszer,mert a lakossággal bármit be tudnak etetni,és ez jót tesz a gazdaságnak(reklámok,filmek),a hadiiparnak(pl. Vietnami háború,Irak,Afganisztán),stb.Oktatással nem kell törtödniük,mert Európából úgy is az USA-ban köt ki sok tudós,sokan közülük magyarok.(a magyar állam adójából az oktatásra költött pénz gyakorlatilag ki lett dobva az ablakon,mert USA-t szolgálja)
Kedves Mr.L.Q!
Úgy tűnik eddigi hozzászólásaidból, hogy Te vagy itt az egyetlen, aki mélyebben érti a Standard Model elméleteit, így kihasználnám az alkalmat, hogy érdemi válasz reményében feltehessem a rádioaktivitásért felelős gyenge kölcsönhatással kapcsolatos ismerethiányomból fakadó alapvető kérdésemet. Vegyük példaképpen a béta bomlást. A szabad neutron átlagosan tíz percen belül elbomlik protonná, elektronná és neutrínóvá. Mi váltja ki ezt a folyamatot, vagyis mi hat kölcsön mivel az elmélet szerint? A közvetítő nehéz bozonok milyen részecskék között közvetítenek? Mi a különbség a szabad neutron és az atommagban kötött neutron között, vagyis a stabil atommagokban lévő neutron miért nem bomlik el? Ezekre a kérdésekre a folyamatokat ábrázoló diagrammokból (Feynmann diagrammok) valahogy eddig nem sikerült választ találnom. El lehet ezt egyszerűen is magyarázni, vagy meg kell hozzá emésztenem pl. az általad ajánlott Bailin könyvet?
Igen, így van. Nagyenergián az egységes elektrogyenge kölcsönhatás SU(2) ×U(1) mértékszimmetriát mutat és 4 tömeg nélküli bozon közvetítí. Alacsony energián ez a szimmetria "spontán sérül a Higgs-mechanizmus" révén, a 4 tömeg nélküli bozon helyett megjelenik három nehéz bozon (ezek nem tudnak messze jutni, azaz a vákuum nem engedi a gyenge kölcsönhatást nagyobb távolságon hatni) és marad egy tömeg nélküli bozon ( U(1) szimmetriával), vagyis a foton. A szupravezetést szokták emlegetni analógiaként.
Igen, persze, de ez egy sokkal nagyobb társadalmi jelenség, ill. tendencia része. Tényleg nem akarok ebben a szaktopikban politizálni, de a globalizmushoz, ill. fogyasztói társadalomhoz leginkább konzumidiótákra van szükség, akiket meg horoszkóppal és kultúrszeméttel lehet és kell etetni. Van (ill. lassan szerencsére múlt időben) egy olyan politikai párt, amely a magyar oktatásügyben is rengeteget erőlködött az USA-ban már kialakult társadalommodell érdekében: legyen egy 5%-os elit, amely jórészt tudásban is az, a többi pedig nagyrészt legyen sötét, mint az éjszaka. (Az USA-ban hihetetlenül magas a funkcionális analfabéták száma és olvastam, hogy az ottani középiskolások kb. 40%-a azt sem tudja megmondani, hogy mi a saját államuk fővárosa!) Egy ilyen társadalom egy bizonyos szempontból tényleg nagyon hatékony és gazdaságos. Szóval a (népszerűsítő) tudomány háttérbe szorulása és szorítása mögött ez biztosan ott van.
