Keresés

A Planck állandó minden fénysebességgel haladó elektromágneses sugárzás energiájának és frekvenciájának az állandó hányadosa, valamint minden impulzus és hullámhossz szorzatának az állandó eredménye.  Nem egy Lagrange multiplikátor, ahogy te azt szeretnéd megetetni a kóklerekkel.

A modern fizika állítólag tudja mi a Planck állandó és mi a kvantumelmélet, amik Einsteinre lettek visszavezetve, de a modern fizika nem tudja, mi a kvantumelmélet és a gravitáció kapcsolata?

Mi lenne, ha végre valam megfoghatót elárulnál a Szuperfizikáról és nem csak hablatyolnál!

Mond, mi a Szuperfizikában pl. a Planck állandó, mi a kvantumelmélet. És mi a kvantumelmélet és a gravitáció kapcsolata?

Azt te nagyon jól tudod, hogy Szász nem csak az atomisztikus fizika hive, hanem a megalapítója is. Így ö megmondta meg mi az anyag és hogyan mozognak a testek a kölcsönhatások alatt, meg hogyan terjednek a kölcsönhatást okozó mezök.

Azokat hagynám ki a sorrendböl, akik kimondottan ostobaságot csináltak, akik félrevezették az emberiséget.

(De úgy tudtam, te még nem vagy a Szuperfizika híve. De ha változott közben, akkor még jobb. ;)

Ja, félreértettem.

Kit hagynál ki? Galileit?

Örülök, ha megtértél a Szuperfizikához.   ;)

Bocs, de ezen a listák csak olyanok szerepelnek, akik már nem élnek. 

Lehetne válogatni a ma élők közül is.

(De úgy tudtam, te még nem vagy a Szuperfizika híve. De ha változott közben, akkor még jobb. ;)

Egyet-mást kihagynák a sorrendböl, Dr Szász Gyulát mindenestre felvenném!

Nem elég, hogy kihagysz a listából, de még "pofátlanul" meg is kérded, hogy kit kéne még felvenni a nevek közé.

@  előfutárok

Valóban vannak, akik hiányoznak a listámból. Például Euler (1670–1745) svájci matematikus és fizikus, aki korát jóval megelőzve ismerte fel a fény valódi természetét. (ez nem a mai kettős természet)

Ő a fény hullámtermészetének a híve volt, és ő sejtette meg először, hogy a fény szakaszos rezgés, ami a Szuperfizika fényelméletének az alapja. A Szuperfizika szerint ugyanis az atomok nem folyamatosan keltik a fényt, hanem méteres hosszúságú hullámsorozatok (vézerek) formájában. 

Ezt írja Czógler Alajos: 

" Euler pedig azt mondotta, hogy a fény igen rövid tartamú rezgésekből áll ugyan, de eme rezgéseket hosszú időközök választják el egymástól; tehát Newton magyarázatát csak annyiban módosította, hogy a sugáron levő molekulák helyére rezgéseket tett."

Úgyhogy elnézést kell kérnem Euler-től, mert őt kihagytam az előfutások sorából. 

Ehhez kapcsolódik, hogy Bohr (1885-1962) dán fizikus kihagyása is hiba, hiszen a Bohr-féle atommodell (1913) magyarázta meg, hogy az atomok miért impulzusszerűen, vagyis miért szakaszosan sugározzák a fényt. Tehát azt, hogy miért nem folyamatos az atomok által keltett fény.

Van javaslatod, akit még feltétlenül fel kellene venni a nevek közé?

Nem érti a modi, hogy mi a fenét akarsz. Szerencsére nincs egyedül.

ha megengeded, ezt a perverziót azért jelzem a modiknak, mégiscsak FILOSZ-fórum

ha nem lépnek, hát így jártam

Természetesen az újfizika nem a semmiből jön. Nagyon sok tudós előd tudása van benne.

Lássuk, hogy kiket tekintünk a Szuperfizika előfutárainak. 

Elsősorban azokat, akik a gravitáció és a fényelmélet terén jeleskedtek. Ezek között találunk fizikusokat, matematikusokat és csillagászokat egyaránt. 

A gravitáció terén:

- Galilei (1564-1642) itáliai tudós

- Kepler (1571-1630) német matematikus és csillagász

- Kopernikusz (1473-1553) lengyel csillagász

- Newton (1643-1727), angol alkimista és fizikus

- Hooke (1635-1703) angol polihisztor

- Faraday (1791-1867) angol tudós

- Eötvös (1848-1918) magyar fizikus

A fényelmélet terén:

- Grimaldi (1618-1663) itáliai tudós 

- Huygens (1629-1695) a sokoldalú holland fizikus 

- Hooke (1635-1703) angol polihisztor

- Young (1773-1829) angol fizikus 

- Fresnel (1788-1827) francia kutató 

- Maxwell (1831-1879) skót tudós

- Lorentz (1853-1928) holland fizikus

- Michelson (1852-1931) amerikai fizikus 

- Stokes (1819-1903) és Miller (1866-1941) 

Geometria területén:

- Bolyai (1802-1860) magyar matematikus és hadmérnök. 

- Lobacsevszkij (1792-1856) orosz matematikus

- Gauss (1777-1855) német matematikus, természettudós, csillagász

- Riemann (1826-1866) német matematikus

- Ricci (1853-1925) olasz matematikus

- Levi-Civita (1873−1941) olasz matematikus

- Grossmann (1878-1936) Magyarországon született matematikus

Magyarok közül: 

- Gotthard Jenő (1857-1909) magyar csillagász

- Eötvös Loránd(1848-1918) magyar fizikus

- Czógler Alajos (1853-1893) magyar fizikatörténész

- Jánossy Lajos(1912-1978) magyar fizikus 

És még sokan mások, akiknek nem őrizte meg nevét az emlékezet. 

Vagy azon kell inkább elcsodálkozni, hogyan tudott Einstein több mint száz éven keresztül a fizikusok agyán túljárni, hogyan tudta öket alaposan átverni!

A jövö fizikája a modern fizika nélküli lesz, vagyis Einstein fizikája nélküli!

"Talán azért támadják az újfizikát ilyen vehemensen a hivatalos fizika hívei, mert ismerik a mondást:  legjobb védekezés a támadás. Nagyon jól tudják (legalábbis az értelmesebbje), hogy a mai fizika több sebtől vérzik. Lehetetlen vállalkozás észérvekkel megvédeni."

Ha meg akarjátok ismerni a két alapvetö mezö és a kétfajta töltéset hozdozó testek mozgásegyenletét, az itt van levezetve https://atomsz.com/statics-and-dynamics-eng/

Ja, a múlt század állítólagos legnagyobb "tudósa", Einstein, nem tudott egyetlen egy mozgásegyenletet sem levezetni, vagy felállítani és nem ismerte fel a tömeget, az anyagot. Csak tudományos személykultusszal tudták a kollégái feltolni a tudomány tronjára.

Ráadásul Maxwell egyenletét, az e.m-mezö terjedéséröl, is alaposan el cseszte (a fotonokkal).

Ja igen, és a specrel a mozgó testek elektrodinamikája!

Már megint fejre estél a fáról!

Oké. Elkönyvelem, hogy ezt nem vagy képes megérteni.

Csak a Föld középpontjának az irányában szabadesett, a másik irányban pedig azzal a sebességgel keringett egyfolytában, amellyel pályára álltították.

"ebben a vonatkoztatási rendszerben a MICROSCOPE műhold a Föld középpontja felé gyorsult miközben a pálya mentén körbehaladt."

A kisiskolában ezt mesélik el úgy, hogy a Hold a Föld középpontja felé zuhan, csak mivel van oldalirányú sebessége is, ezért örökösen elvéti...

"Nekem ne hablatyoljál itt geodetikusok szamárságokról! Hova gyorsult 85 millió kilométert?"

Sehová!

Szabadesett 85 millió kilométert! A szabadesés pedig NEM GYORSULÁS, hanem éppen a gyorsulás hiánya: súlytalanság.

Egyébként pedig ha a vonatkoztatási rendszert a Földhöz rögzíted botor módon (mivel egy gravitáló tömeg), ebben a vonatkoztatási rendszerben a MICROSCOPE műhold a Föld középpontja felé gyorsult miközben a pálya mentén körbehaladt. Mivelhogy a sebesség irányának a megváltozása is gyorsulásnak számít a mechanikában.

Próbáltál már egyenlő szárú háromszöggel gödröt ásni? Próbáld ki! Legalább annyira élvezetes lesz, mint amit összehordtál itt a geodetikusokról meg a téridő szamárságról.

Nekem ne hablatyoljál itt geodetikusok szamárságokról! Hova gyorsult 85 millió kilométert?

Az egyszerű kúpszelet pályák a newtoni gravitációmodellben vannak. Abban nincsen gravitációs hullám, hiszen abban a modellben a gravitáció egy "kísérteties távolhatás", ahogy azt a kortársak Newton szemére vetették.

Az általános relativitáselmélet sokkal pontosabb gravitációmodell, abban centiről-centire kiszámolhatóak a geodetikus vonalak, akár még egy hármas csillagrendszeren belül is (azok nem lesznek kúpszelet pályák). Az általános relativitáselméletben vannak gravitációs hullámok, mivel abban modellezik a gravitációt a téridő geometriájával. Amely geometriai torzulások a forrásukról leválva szabadon terjedhetnek.

Természetesen a legegyszerűbb esetekre (egyetlen nagy központi tömegpont és kicsike próbatömeg) az áltrel mozgásegyenleteiből is kijönnek az egyszerű kúpszelet pályák: szabadesések radiális irányba attól függően, hogy tangenciális irányban mekkora a sebessége a próbatömegnek. (Nulla tangenciális sebességnél van a köznapi szabadesés függőlegesen lefelé. De te ezt tudhatod, mert itt b@sztad el az ejtőkísérletedet is, oldalirányba meglökve a próbatestjeidet.)