" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Dugványozni? Én azt szeretnék, már megvan a forrás. Van valami különleges igénye a kivi dugványnak? Egyebeket már sikerült így szaporítani, remélem ez is menni fog.
Akárhogy is a -20, -22 vagy alacsonyabb hőmérséklet elég bíztató. Felmerült az ötlet a fejemben egy háztáji lugas létrehozására, ha már lugas akkor pedig gondoltam mért ne lehetne kivi, mintsem szőlő mert az mindenhol van.
Egyetlen gondom van, hogy nagyon kis terület áll a rendelkezésemre kb 3-4x2 m terület és erre kéne elhelyeznem a lugast, úgy hogy mozogni is tudjanak.
Így pedig ha beüt a krach háztáj mellett még itt Borsodban is morbidnak hangzik az a -22, mert itt a 'szibériai' hidegben is a kertben -21 volt a legalacsonyabb, ház melett pedig -17 fokot mértem. Bizakodom, talán még nem késtem el egy két tő beszerzésével, csak megbízható kertészetből szeretnék rendelni.
Azért egy településen, faluban kisebb városban 1-2 fokot számít a beépítettség.
Meg ha Baja is "csak" -26 fok volt, akkor azért átlagosan -23-24 körül lehetett, foltokban -25-26 fok.
Pont az a tartomány, ami sejtésünk szerint a kiviben kárt okozhat.
2012. februárja ezért a kivi téltűrését illetően sokat elárulhat, ha az Alföldön vagy Tolna-Baranya megyében valakinek lapos, sík területen volt akkor felnőtt kivije.
2007. május elején hatalmas károk keletkeztek az alföldi gyümölcsösökben úgy, hogy alig volt állomás (Nyírlugoson kívül), amelyik érdemi negatív hőmérsékletet mért. Debrecen pl. +1(!) fokot, miközben egy régebbi Stodor néven fórumozó barátunk a város közvetlen közeléből -8(!) fokról számolt be. Ha netalán 5(!) fokot tévedett a hőmérője, akkor is megvolt -3.
Ezért mondjuk mindig, hogy a minimumuhőmérsékleteket mindig helyben kell mérni hitelesített min/max hőmérővel.
Képzeljük csak el, ha mi a hegyi növényi valóságunk "túlélési képességeit" az iklódi minimumokhoz kapcsolnánk!
Vannak paprikatermelő ismerőseink Szeged közelében. Ősszel egy szegedi állomási (külterületi, nem belvárosi) +2- +3 fokos minimum bizony szépen elviszi náluk a paprikát. Nálunk egy iklódbördőcei -3 nem.
"...hogy milyen károsodás érte a kiviket a -22-25 fok után!?"
Amennyiben a -22 - -25 fok tényleg "csak" annyi és nem -27 -28. Mert arrafelé az állomások mérni, azt tudnak. Úgy lehetséges csak, hogy egy alföldi állomási -15 simán kinyírja a fügéket ház mellett is, amíg például egy iklódbördőcei -20-nál még a Mura partján is vidáman elvannak. Az egy "másfajta -20. :)))
Az elmúlt évtized leghidegebb időszaka 2005. február 5-10 között volt, akkor a sík vidékeken mindenhol -20-22 fok között volt a hőmérséklet.
2006-ban és 2007-ben sok kivit nézegettünk sík területen, egyiken sem volt fagyásnyom.
A tornyiszentmiklósi kivi fekvéséből adódóan biztosan benyalt egy -22-23 fokot, és 2005-ben a filmen kutya baja.
Úgyhogy téli mélynyugalmi állapotban szerintem a -22-23 fok sem okoz neki kárt.
Ilyenkor lenne jó, ha a Dél-Alföldről és a Dél-Dunántúlról (ez a fránya dél...ejj-ejj) a 2012-es tél után beszámolna valaki, aki hőszennyezésmentes területen lakik, hogy milyen károsodás érte a kiviket a -22-25 fok után!?
Hát a muraszemenyei játékkivi-példa alapján már kéne, hogy hozzon virágot. Persze lehet, hogy az egy másik fajta játékkivi. Egyik kicsi eb a másik kiskutya. :)))
Szerencsére még a szélső határt nem sikerült kipróbálnunk, de azt merem mondani, hogy -20-at egy fejlett tő minden károsodás nélkül elvisel téli nyugalmi állapotban.
A hím a vessző tő közeli szakaszán is hoz virágot, ami azt jelenti, hogy rövid csapon is megvirágoztatható.
Igen, az oldalak takarása csak csüngő "elemekkel" oldható meg. Rövid csapokkal pedig azért nem lehet működtetni, mert az olyan erős metszésre nem vesszőkkel, hanem hosszú indákkal válaszol, amelyek a harmadik szomszédban kötnek ki.
Sziasztok! Egy kicsit hülyekérdés, mert már itt vagyok egy jó ideje. Szeretném megkérdezni, hogy a szőrös kivinél mennyi a fagytűrés határ? Azt írtátok többen, hogy a szőlőével megegyező, de szőlő és szőlő közt is van különbség.
A legtöbb oldal 7a zónát ír, ami ha jól tudom -17 fok körül van.
A játékkiviken már látszani kellene valami virágkezdeménynek? Az enyémek csak hajtanak olyan dárdaféléket , ezek már arasznyiak, de virágnak nyomát sem látom.
A következő években(ha kész a "kar") hogy lesz a metszés(gondolom kell)? A letermett vesszőket levágjuk és az egyéves veszőket egyenletesen elosztva meghagyjuk?
Ez azért nem működik, mert a kivi éves vesszőkön hozza a termést. A "harmadik dimenzió" a vázkarokká váló vízszintes (egyelőre) vesszőkből, azokra merőlegesen kijövő éves vesszőknek kell, amelyek az azt követő éven teremnek. A több "emelet" sem működik, mivel az alsók elcsökevényesednek. A kivi "szökőkút-elven" működik.
Ez persze hangsúlyozottan a Hayward-Tomuri párosra érvényes, de többé-kevésbé az egyéb fajtákra is.
