Keresés

"E= h*f*L*A²     (ennyi egy atom által egy adagban kisugárzott energia)"

Ez hórihorgas NAGY MARHASÁG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Először: Ha elfogadjuk az E=h*f képletet, akkor hogyan lehetséges, hogy egy hullám energiája  nem függ a hullám amplitúdójától? Mert az amplitúdó nincs benne az  E=h*f  képletben.

Lövésed nincs arról, hogy mi a hullám amplitúdója. Köze nincs a hullám energiájához. Ampltúdó = hullámhossz/2pi. A legnagyobb kitérés a haladás irányára merőleges irányban.

Másodszor: A fényhullámnak a térbeli hosszúsága (vagy a sugárzás időtartama) sincs benne a képletben. Vajon mindegy, hogy a hullám 1 másodperc hosszúságú 300 000 kilométeres szakaszának az energiáját jelenti az E, vagy egy 10 ns hosszúságú 3 méteres hullámszakasz energiáját jelenti az E a képletben?

Nincs fényhullám, csak véges, térbeli kiterjedésű, haladó mozgást végrehajtó elektromágneses mező. Ezért E = h^.f energiaadag minden elektromágneses sugárzás.

Tehát a hullámoknál a h-nak a jelentése: annak az elemi hullámnak az energiája, ami 1 mp alatt 1-et rezeg.

A szakaszos hullámelméletben (Szuperfizikában), egy hullámszakasz energiája:

E= h*f*L*A²     (ennyi egy atom által egy adagban kisugárzott energia)

Ezzel a "Szuprfizikával" próbálkozz be a birkáknál a hodályban!

Az atomisztikus fizika nem csak a jövö fizikája, hanem a természet fizikája.

szuperfizikus, te is elmehetnél tanulni elemi fizikát és vidd magaddal a tökfejü jogemésztöt is. Nektek nincs alapismeretetek, hogyan is kell tudományosan dolgozni! Csak másolgatni tudtok.

Einstein persze a tömeg jelentöségét sem értette meg. Ezzek a képlettel

E = mc²

Egy harmadik fajta tömeget próbált bevezetni, de ami a természetben nem is létezik.

Na, szuperfizikus megbarátkoztál a képetekkel, E = h*f ?????

Akkor bátran tudom idézni a véleményemet a Planck állandóról.

https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/

Hogy lehetne a h egy arányossági tényezö, mikor egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be:

h = e²/2∙c∙( m_eP’∙c²/2∙E(H-atom,h))^1/2

m_eP’ = m_e∙m_P/(m_P + m_e)

és a hidrogén kötési energiája

E(H-atom,h) = 13.9 eV .

Mint mondtam, a h mint Lagrange multiplikátor az összetett részecskerendszerek stabil alapállapotát adja meg, lásd fent a hidrogénatomnál.

Általánosan kifejezve

λ_k = e²/2∙c∙( m_eP’∙c²/2∙E(kötés, λk))^1/2.

Ehhez nem kell más, mint a stabil elemi részecskék két tömege m_P és m_e, meg a rendszer stabil állapota energiája. A λ_k

megengedi a kétrészecske rendszerek nagyságát is kiszámítani

r_(i,j) = λ_k² /(4∙π2∙ m_ij’∙e²)

Hogy lehetne a h az arányossági tényezö?

Továbbá a két elemi tömeg megengedte a súlyos és a tehetetlen tömeg kiszámítását is

Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege

m^g(test) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|.

Ennek a nyugalmi tehetetlen tömege

mⁱ(test) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e – E(kötés)/c² ≥ 0.

Bunkó jogemésztö, téged is ki vágott Ochham beretvája.

A két fajta tömeggel m_P és m_e az itt megbeszélt mennyiségeket mind ki lehet számítani.

szuperfizikus, különben: fotonok nem léteznek, ezek bevezetése  Einstein marhasága volt!

"Csak átnevezted Lagrange multiplikátornak. Amúgy egyszerűen egy arányossági tényező.

Jól mondod. Biztos súgott valaki, mert nem szoktál te ilyeneket csinálni."

Szerintem nem ilyen egyszerű a helyzet a Planck állandóval. Vagyis a h nem egyszerű arányossági tényező. Einstein fotonelméletében ugye:

E=h*f

Ahol:

E ... a foton energiája

h ... a Planck állandó

f ... a foton "frekvenciája"

Ebből a képletből az következik, hogy Einstein fotonelméletében a h annak a fotonnak az energiája, amelyik másodpercenként egyet rezeg. 

Persze ezzel több gond is van.

Az egyik, hogy már bebizonyosodott, hogy részecske-szerű fotonok nem léteznek. 

A másik, (hogyha léteznének is) egy részecskének értelmezhetetlen a frekvenciája. 

Ha visszamegyünk Planck elképzeléséhez, akkor azt látjuk, hogy nála még az energiaadag hordozója nem részecske volt, hanem hullám. De ezzel is komoly gondok vannak. 

Először: Ha elfogadjuk az E=h*f képletet, akkor hogyan lehetséges, hogy egy hullám energiája  nem függ a hullám amplitúdójától? Mert az amplitúdó nincs benne az  E=h*f  képletben.

Másodszor: A fényhullámnak a térbeli hosszúsága (vagy a sugárzás időtartama) sincs benne a képletben. Vajon mindegy, hogy a hullám 1 másodperc hosszúságú 300 000 kilométeres szakaszának az energiáját jelenti az E, vagy egy 10 ns hosszúságú 3 méteres hullámszakasz energiáját jelenti az E a képletben?

Tehát a hullámoknál a h-nak a jelentése: annak az elemi hullámnak az energiája, ami 1 mp alatt 1-et rezeg.

A szakaszos hullámelméletben (Szuperfizikában), egy hullámszakasz energiája:

E= h*f*L*A²     (ennyi egy atom által egy adagban kisugárzott energia)

Ahol:

h ... a Planck állandó (vagyis az 1 Hz-s elektromágneses hullám egy rezgésének (egy elemi hullámának) az energiája

f ... a fényhullám frekvenciája

L ... a hullámszakasz hosszúsága (nem a hullámhossz !)

A ... a hullám amplitúdója

Csinálhattok amit akartok, és mindegy az is mit szajkózik a modern fizika.

Az Új Fizika a négy stabil elemirészecskékre, e, p, P és E-e alapított atomisztikus fizika, ami bedolgozta a Planck állandót is, mint egy Lagrange multiplikátor az elméletébe!

A kölcsönhatást okozó mezök meg a c-vel terjedö, nem-konzervatív elektromágneses és gravitációs mezö. Ez a két mezö az atomisztikus fizikában egyesítve van!

A kvantumelmélet alapját a kvantált elemi töltések képezik.

A gravitációt sem a téridö meggörbülése, hanem elemi g-töltések okozzák!

A következményeket megtalálhatjátok a honlapon www.atomsz.com

Csak átnevezted Lagrange multiplikátornak. Amúgy egyszerűen egy arányossági tényező.

Jól mondod. Biztos súgott valaki, mert nem szoktál te ilyeneket csinálni.

"De legalább kimérték a gravitációs hullámokat!"

Gyula, a te elméletedet hogyan bizonyítja, hogy (állítólag) kimérték a gravitációs hullámokat?

Miért jó ez neked?

Hagylak, hagy egyen a fene a súlyoddal és tömegeddel, meg az arányossági állandóddal.

Tömeget mértek, és súlyt. Mi a fenének még gyorsulást is mérni, amikor Newton képletével az kiszámítható, és a mérés körülményes, meg költséges ?

Kár hogy nem tudták a fizikusok kimérni a testek eltérö nehézségi gyorsulását!

De legalább kimérték a gravitációs hullámokat!

Kár hogy a fizika nem értette meg a gravitációt, nem tudta egyesíteni a gravitációt és az elektromágnesességet.

A kvantumelmélet és az áltrel meg harapják egymást, tehát vagy az egyik nem helyes, vagy mindakettö. Mindakettö!

"Az elton elektromos töltése ugyan negatív, de a gravitációs töltése is, úgy hogy a mi atomjaink az eltont gravitációsan eltaszítják!"

Kár, hogy nem tudsz ezt igazoló részecskefizikai kísérleti eredményre hivatkozni!

"Százszor elmagyaráztam, mi a Planck állandó, elmondjam mégegyszer?"

Csak átnevezted Lagrange multiplikátornak. Amúgy egyszerűen egy arányossági tényező.

Nálad sem most mentek el hazulról.

Úgy látszik neked abszolút fogalmad sincs a részecskefizikáról: Az elton elektromos töltése ugyan negatív, de a gravitációs töltése is, úgy hogy a mi atomjaink az eltont gravitációsan eltaszítják!

Úgy van. Amiket te protonnak meg eltonnak gondoltál.

Pozitiv vagy negatív ionizált hidrogénatomnak az adatai??????

Mezei modern fizikás móka Miki!

Itt vannak az 1eV kinetikus energiájú ionizált hidrogénatomnak a paraméterei:

f = U^.e/h = 2.4180375^.10¹⁴Hz
m =  = 1.6726400^.10^-27kg
speed:   v = P/m = sqrt(E/m) = 9.7871444^.10³m/s
impulse:   P = h/l =m.v = 1.6370369^.10^-23kgm/s
kinetic energy:    E = m^.v² = h^.f = 1.6021917^.10^-19J
wavelength:  l  = v/f = h/P = 4.0475568^.10^-11m

Stephen W. Hawking fö kutatási területe a kvantum gravitáció! Ö nem jutott el messze, én meg megoldottam!

"mivel az atomok a fényfrekvenciástól a gamma-frekvenciás tartományig elektromágneses mezőkből épülnek fel."

Te együgyü, mekkora a fény hullámhossza az atomokhoz viszonyitva?

Százszor elmagyaráztam, mi a Planck állandó, elmondjam mégegyszer?

Te meg egy seggfej!

Te egy katasztrófa vagy.

"Ha az atomok sebességét elosztod a hullámhosszukkal, akkor megkapod annak az elektromágneses mezőnek a rezgésszámát,---" Akkor kikapsz egy nagy ostobaságot!

Ha az atomok sebességét elosztod a hullámhosszukkal, akkor megkapod annak az elektromágneses mezőnek a rezgésszámát, amely az adott energia értéken az adott atom hullámtulajdonságát okozta. Ezzel pedig azt egyértelművé válik, hogy az atomokban a nyavalyáid közül egyik sincs, mivel az atomok a fényfrekvenciástól a gamma-frekvenciás tartományig elektromágneses mezőkből épülnek fel. Azokból, amiket elnyelnek vagy gerjesztés, gyorsítás hatására kisugároznak. Te is csak egy tébolyodott modern fizikus vagy.

A He³  akkor He³= (P,e,p,P,e,p,P) ???

"A trícium a hidrogén radioaktív izotópja. Atommagja egy protonból és két neutronból áll. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Felezési ideje 12,32 év, hélium-3 izotóppá bomlik. A trícium természetes körülmények között akkor áll elő, ha kozmikus sugarak lépnek reakcióba a légköri gázokkal. Például ha egy neutron nitrogénnel ütközik, szén és trícium a reakció eredménye.

A tríciumból kiszabaduló elektronok előidézik a foszfor ragyogását, így a két elemből önmegvilágító eszközök készíthetők, például vészkijárat jelzések." A magfizika téves képzelete!