Keresés

Én kimértem, és cáfoltam már Galilei feltevését is www.atomsz.com

Teljesen megzavarodtak a fizikusok a 20. század eleje óta, mert nem mérték ki a testek szabadesését!

Persze nem csak a relativista fizika tarthatlan, hanem a kvantumelméletek, a QED és a QCD is, meg a kvark elméletek.

"Talán azért támadják az újfizikát ilyen vehemensen a hivatalos fizika hívei, mert ismerik a mondást:  legjobb védekezés a támadás. Nagyon jól tudják (legalábbis az értelmesebbje), hogy a mai fizika több sebtől vérzik. Lehetetlen vállalkozás észérvekkel megvédeni.

Ezért inkább az újfizikát támadják, hogy eltereljék a figyelmet a relativista fizika tarthatatlanságáról."

https://www.dropbox.com/preview/Z_sec09d.pdf?hellosign=desktop

De a részecskéknek sem a helye, sem a sebessége nem állapítható meg sohasem pontosan https://atomsz.com/statics-and-dynamics-eng/

Nem is tudom mit akart Einstein az inerciarendszerek szerepéröl????? Talán a klasszikus fizikát sem értette jól meg?

https://atomsz.com/statics-and-dynamics-eng/

Az öt természeti állandó rögzíti nem csak a négyféle stabil elemi részecskék összes fizikai tulajdonságát, hanem a közöttük ható kölcsönhatást okozó mezöket is!

Adjatok nekem öt természeti állandót c, e, m_p, m_e és g, G = g²/4pi, meg pár Lagrange multiplikátort, akkor hüen le tudom irni a természetet kb. 10^-18 cm-töl egészen a "végteleségekig", mindenféle téridö meggörnyesztése és kvantumelméletek nélkül.

"E= h*f*L*A²     (ennyi egy atom által egy adagban kisugárzott energia)"

Ez hórihorgas NAGY MARHASÁG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ja, meg szuperFIZIKA.

Az atomisztikus fizika nem csak a jövö fizikája, hanem a természet fizikája.

Szerencsére csupán a te összetákolt téveszméd marad!

"E= h*f*L*A²     (ennyi egy atom által egy adagban kisugárzott energia)"

Ez hórihorgas NAGY MARHASÁG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Először: Ha elfogadjuk az E=h*f képletet, akkor hogyan lehetséges, hogy egy hullám energiája  nem függ a hullám amplitúdójától? Mert az amplitúdó nincs benne az  E=h*f  képletben.

Lövésed nincs arról, hogy mi a hullám amplitúdója. Köze nincs a hullám energiájához. Ampltúdó = hullámhossz/2pi. A legnagyobb kitérés a haladás irányára merőleges irányban.

Másodszor: A fényhullámnak a térbeli hosszúsága (vagy a sugárzás időtartama) sincs benne a képletben. Vajon mindegy, hogy a hullám 1 másodperc hosszúságú 300 000 kilométeres szakaszának az energiáját jelenti az E, vagy egy 10 ns hosszúságú 3 méteres hullámszakasz energiáját jelenti az E a képletben?

Nincs fényhullám, csak véges, térbeli kiterjedésű, haladó mozgást végrehajtó elektromágneses mező. Ezért E = h^.f energiaadag minden elektromágneses sugárzás.

Tehát a hullámoknál a h-nak a jelentése: annak az elemi hullámnak az energiája, ami 1 mp alatt 1-et rezeg.

A szakaszos hullámelméletben (Szuperfizikában), egy hullámszakasz energiája:

E= h*f*L*A²     (ennyi egy atom által egy adagban kisugárzott energia)

Ezzel a "Szuprfizikával" próbálkozz be a birkáknál a hodályban!

Az atomisztikus fizika nem csak a jövö fizikája, hanem a természet fizikája.

szuperfizikus, te is elmehetnél tanulni elemi fizikát és vidd magaddal a tökfejü jogemésztöt is. Nektek nincs alapismeretetek, hogyan is kell tudományosan dolgozni! Csak másolgatni tudtok.

Einstein persze a tömeg jelentöségét sem értette meg. Ezzek a képlettel

E = mc²

Egy harmadik fajta tömeget próbált bevezetni, de ami a természetben nem is létezik.

Na, szuperfizikus megbarátkoztál a képetekkel, E = h*f ?????

Akkor bátran tudom idézni a véleményemet a Planck állandóról.

https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/

Hogy lehetne a h egy arányossági tényezö, mikor egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be:

h = e²/2∙c∙( m_eP’∙c²/2∙E(H-atom,h))^1/2

m_eP’ = m_e∙m_P/(m_P + m_e)

és a hidrogén kötési energiája

E(H-atom,h) = 13.9 eV .

Mint mondtam, a h mint Lagrange multiplikátor az összetett részecskerendszerek stabil alapállapotát adja meg, lásd fent a hidrogénatomnál.

Általánosan kifejezve

λ_k = e²/2∙c∙( m_eP’∙c²/2∙E(kötés, λk))^1/2.

Ehhez nem kell más, mint a stabil elemi részecskék két tömege m_P és m_e, meg a rendszer stabil állapota energiája. A λ_k

megengedi a kétrészecske rendszerek nagyságát is kiszámítani

r_(i,j) = λ_k² /(4∙π2∙ m_ij’∙e²)

Hogy lehetne a h az arányossági tényezö?

Továbbá a két elemi tömeg megengedte a súlyos és a tehetetlen tömeg kiszámítását is

Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege

m^g(test) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|.

Ennek a nyugalmi tehetetlen tömege

mⁱ(test) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e – E(kötés)/c² ≥ 0.

Bunkó jogemésztö, téged is ki vágott Ochham beretvája.

A két fajta tömeggel m_P és m_e az itt megbeszélt mennyiségeket mind ki lehet számítani.

szuperfizikus, különben: fotonok nem léteznek, ezek bevezetése  Einstein marhasága volt!

"Csak átnevezted Lagrange multiplikátornak. Amúgy egyszerűen egy arányossági tényező.

Jól mondod. Biztos súgott valaki, mert nem szoktál te ilyeneket csinálni."

Szerintem nem ilyen egyszerű a helyzet a Planck állandóval. Vagyis a h nem egyszerű arányossági tényező. Einstein fotonelméletében ugye:

E=h*f

Ahol:

E ... a foton energiája

h ... a Planck állandó

f ... a foton "frekvenciája"

Ebből a képletből az következik, hogy Einstein fotonelméletében a h annak a fotonnak az energiája, amelyik másodpercenként egyet rezeg. 

Persze ezzel több gond is van.

Az egyik, hogy már bebizonyosodott, hogy részecske-szerű fotonok nem léteznek. 

A másik, (hogyha léteznének is) egy részecskének értelmezhetetlen a frekvenciája. 

Ha visszamegyünk Planck elképzeléséhez, akkor azt látjuk, hogy nála még az energiaadag hordozója nem részecske volt, hanem hullám. De ezzel is komoly gondok vannak. 

Először: Ha elfogadjuk az E=h*f képletet, akkor hogyan lehetséges, hogy egy hullám energiája  nem függ a hullám amplitúdójától? Mert az amplitúdó nincs benne az  E=h*f  képletben.

Másodszor: A fényhullámnak a térbeli hosszúsága (vagy a sugárzás időtartama) sincs benne a képletben. Vajon mindegy, hogy a hullám 1 másodperc hosszúságú 300 000 kilométeres szakaszának az energiáját jelenti az E, vagy egy 10 ns hosszúságú 3 méteres hullámszakasz energiáját jelenti az E a képletben?

Tehát a hullámoknál a h-nak a jelentése: annak az elemi hullámnak az energiája, ami 1 mp alatt 1-et rezeg.

A szakaszos hullámelméletben (Szuperfizikában), egy hullámszakasz energiája:

E= h*f*L*A²     (ennyi egy atom által egy adagban kisugárzott energia)

Ahol:

h ... a Planck állandó (vagyis az 1 Hz-s elektromágneses hullám egy rezgésének (egy elemi hullámának) az energiája

f ... a fényhullám frekvenciája

L ... a hullámszakasz hosszúsága (nem a hullámhossz !)

A ... a hullám amplitúdója

Csinálhattok amit akartok, és mindegy az is mit szajkózik a modern fizika.

Az Új Fizika a négy stabil elemirészecskékre, e, p, P és E-e alapított atomisztikus fizika, ami bedolgozta a Planck állandót is, mint egy Lagrange multiplikátor az elméletébe!

A kölcsönhatást okozó mezök meg a c-vel terjedö, nem-konzervatív elektromágneses és gravitációs mezö. Ez a két mezö az atomisztikus fizikában egyesítve van!

A kvantumelmélet alapját a kvantált elemi töltések képezik.

A gravitációt sem a téridö meggörbülése, hanem elemi g-töltések okozzák!

A következményeket megtalálhatjátok a honlapon www.atomsz.com

Csak átnevezted Lagrange multiplikátornak. Amúgy egyszerűen egy arányossági tényező.

Jól mondod. Biztos súgott valaki, mert nem szoktál te ilyeneket csinálni.

"De legalább kimérték a gravitációs hullámokat!"

Gyula, a te elméletedet hogyan bizonyítja, hogy (állítólag) kimérték a gravitációs hullámokat?

Miért jó ez neked?

Hagylak, hagy egyen a fene a súlyoddal és tömegeddel, meg az arányossági állandóddal.

Tömeget mértek, és súlyt. Mi a fenének még gyorsulást is mérni, amikor Newton képletével az kiszámítható, és a mérés körülményes, meg költséges ?

Kár hogy nem tudták a fizikusok kimérni a testek eltérö nehézségi gyorsulását!

De legalább kimérték a gravitációs hullámokat!

Kár hogy a fizika nem értette meg a gravitációt, nem tudta egyesíteni a gravitációt és az elektromágnesességet.

A kvantumelmélet és az áltrel meg harapják egymást, tehát vagy az egyik nem helyes, vagy mindakettö. Mindakettö!

"Az elton elektromos töltése ugyan negatív, de a gravitációs töltése is, úgy hogy a mi atomjaink az eltont gravitációsan eltaszítják!"

Kár, hogy nem tudsz ezt igazoló részecskefizikai kísérleti eredményre hivatkozni!

"Százszor elmagyaráztam, mi a Planck állandó, elmondjam mégegyszer?"

Csak átnevezted Lagrange multiplikátornak. Amúgy egyszerűen egy arányossági tényező.

Nálad sem most mentek el hazulról.

Úgy látszik neked abszolút fogalmad sincs a részecskefizikáról: Az elton elektromos töltése ugyan negatív, de a gravitációs töltése is, úgy hogy a mi atomjaink az eltont gravitációsan eltaszítják!

Úgy van. Amiket te protonnak meg eltonnak gondoltál.