A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Ha az atomok sebességét elosztod a hullámhosszukkal, akkor megkapod annak az elektromágneses mezőnek a rezgésszámát,---" Akkor kikapsz egy nagy ostobaságot!
Ha az atomok sebességét elosztod a hullámhosszukkal, akkor megkapod annak az elektromágneses mezőnek a rezgésszámát, amely az adott energia értéken az adott atom hullámtulajdonságát okozta. Ezzel pedig azt egyértelművé válik, hogy az atomokban a nyavalyáid közül egyik sincs, mivel az atomok a fényfrekvenciástól a gamma-frekvenciás tartományig elektromágneses mezőkből épülnek fel. Azokból, amiket elnyelnek vagy gerjesztés, gyorsítás hatására kisugároznak. Te is csak egy tébolyodott modern fizikus vagy.
"A trícium a hidrogén radioaktív izotópja. Atommagja egy protonból és két neutronból áll. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Felezési ideje 12,32 év, hélium-3 izotóppá bomlik. A trícium természetes körülmények között akkor áll elő, ha kozmikus sugarak lépnek reakcióba a légköri gázokkal. Például ha egy neutronnitrogénnel ütközik, szén és trícium a reakció eredménye.
A tríciumból kiszabaduló elektronok előidézik a foszfor ragyogását, így a két elemből önmegvilágító eszközök készíthetők, például vészkijárat jelzések." A magfizika téves képzelete!
Egy instabil neutron, N = (P,e,p,e), plusz egy proton P, képzi a deutron magját D = (P,e,p,e,P). Nem kell semmilyen erös-kölcsönhatás, elég csak az e,p,e képzödmény két protont összetartani!
Igen a neutrínóknak, mit az (e,p), nagy szerep jut a protonok kötésénél az atommagban!
Persze magfúzió sem kell az atommagok kialakulásához.
Látom, hogy van ott sok neutrínó detektor, csakhogy egyikben sem detektáltak még neutrínót. A hülye elméletük szerint 1 fényév vastag ólomrétegben is csak a fele nyelődik el. Hol van ezeknek ennyi ólmuk?
ugyanezt az idődilatációt megmérték müonokkal laborban is úgy, hogy a müonok egy részét csapdában nyugalomban tartották, a másik részét nagysebességgel körbeküldték egy gyorsítóban. Ekkor is azok a müonok léteztek hosszabb ideig, amik a laborhoz képest nagy sebességgel mozogtak.
Baromi gyorsak ezek a kísérleti fizikusok. Kevesebb mint 2 mikroszekundum alatt csapdába ejtették az egyik részét, míg másikat betették a részecskegyorsítóba. Van még ilyen ökörséged?
"Szintén nem található feljegyzés egyetlen egy szakirodalomban sem arról, hogy a müon mivé is bomlik el 2 µs alatt. Emiatt a müon elbomlása az áprilisi tréfa kategóriájába tartozik. A müon 2 µs élettartama valójában nem a müon valós élettartama, hanem annak az elektromos áramnak a lecsengési ideje, melyet a detektor ólomrétegén áthatoló müon elemi töltése idézett. Ha az ólomréteg vastagságát elosztjuk az elemi töltése által keltett áram lecsengésének a 2 mikroszekundumos időtartamával, akkor megkapjuk a müon sebességét. Mivel a Föld felszínén is észlelhető a müon jelenléte, akkor az két dolgot jelent."
"Kozmikus-sugárzás nagyenergiájú részecskéinek a légköri atomokba csapódásakor keletkezik. Valójában olyan nagyenergiájúak ezek az ütközések, hogy egész részecske-zuhatag alakul ki - másodlagos reakciók és belőlük új részecskék keletkezésével együtt - ami akár négyzetkilométeres földfelszíni területet beteríthet."
Soha sem keletkezhet egy büdös új részecske sem, az e, p,P és E mindig voltak és mindig maradnak!
"A müon keletkezéséhez nagy energia kell. A földfelszínen nincsen ilyen nagyenergiájú folyamat, ezért a földfelszínen nem képződik müon."
Ennek igazolása:
"Because muons have a greater mass and energy than the decay energy of radioactivity, they are not produced by radioactive decay." (https://en.wikipedia.org/wiki/Muon)
A földfelszíni körülmények között a radioaktív bomlások a legnagyobb energiájú folyamatok, de még ezek sem elegendőek a müon tömegéhez szükséges energia biztosítására. A földfelszínen csak az emberek által készített részecskegyorsítókban van meg a megfelelő energiaszint müonok létrehozására.
"Nos, eddig az idézet, mely nem egyéb, mint egy piszok egyszerű dolog spekulatív félremagyarázása, eget verő baromságok bizonygatására."
Hát, pedig amit idéztél az a helyes fizikai ismeret.
Megjegyzem: ugyanezt az idődilatációt megmérték müonokkal laborban is úgy, hogy a müonok egy részét csapdában nyugalomban tartották, a másik részét nagysebességgel körbeküldték egy gyorsítóban. Ekkor is azok a müonok léteztek hosszabb ideig, amik a laborhoz képest nagy sebességgel mozogtak.
"Arról nem szól a fáma, hogy a müon miből is keletkezett ott 20 km-es magasságban,"
Kozmikus-sugárzás nagyenergiájú részecskéinek a légköri atomokba csapódásakor keletkezik. Valójában olyan nagyenergiájúak ezek az ütközések, hogy egész részecske-zuhatag alakul ki - másodlagos reakciók és belőlük új részecskék keletkezésével együtt - ami akár négyzetkilométeres földfelszíni területet beteríthet.
"a müon egyszerűen csak ugyanúgy ott van 20 km-es magasságban, mint a Föld felszínén is."
A müon keletkezéséhez nagy energia kell. A földfelszínen nincsen ilyen nagyenergiájú folyamat, ezért a földfelszínen nem képződik müon.
"Szintén nem található feljegyzés egyetlen egy szakirodalomban sem arról, hogy a müon mivé is bomlik el 2 µs alatt."
Elektronná. Meg két neutrínóvá.
"Mivel a müonok elektromosan semleges állapotban, valamint pozitív és negatív elemi töltés birtokában egyaránt megjelennek,"
Hát ez marhaság.
A müonok az elektronok nagytömegű "másolatai" (a harmadik generáció még nagyobb tömeggel a tau-részecske), ezért aztán az elektron-pozitronhoz hasonlóan PRECÍZEN AZONOS NAGYSÁGÚ pozitív vagy negatív töltéssel rendelkeznek. Nincsen semleges töltésű müon.
