A nagy sietségben adós maradtam az információkkal:
A nemesleányfalui temetőben található románkori templom a XII-XIII. században épülhetett, a falu védőszentjéről, Szent Jakabról nevezték el. Sorsáról, történetéről kevés adat maradt fönn. A maradványokból a homlokzati fal tekintélyes nagyságban még most is áll. Ásatás, feltárás még nem tisztázta eredetét, pontos felmérésére sem került sor. – Napjainkban Nemesleányfalu közigazgatásilag Nagyvázsony szerves része.
Képek:
1. Talán itt lehetett a tabernákulum.
2. A Reventlow által fotózott sírkő hátulról.
3. A sírkő feliratát is el lehet olvasni ügyes szeműeknek.
Nagyvázsony és környéke valóságos kincsesbánya, hiszen nem csak a vár, hanem több templomrom is található ott. Többek közt a a nemesleányfalui rom, melyről én is felteszek egy képet, keletről, előtérben egy sírkővel.
Ha már itt vagyok, teszek fel egy újabb "rejtvényt" is (lehet, hogy a növényzet megkönnyíti a megfejtést?). A kép 2010. január 2-án készült, remélem, hogy legkésőbb egy évvel a készítése után lesz megfejtés. :-))
Köszönöm a megfejtést! Ígéretemhez híven részletesebb információkkal szolgálok az épületről.
Veszprém, Szt. Margit-rom [Édeskúti rom]: a kolostor a premontrei templommal és kolostorral közel egy időben épült fel 1240 környékén. „A Szent István kori királynéi vár alatti völgyben 1240-ben alapította az apácakolostort Benedek veszprémi püspök a dömés [domonkos] szerzetesrend nővérei számára. Az építkezést két évig akadályozta a tatárjárás, a befejezést pontosan meghatározza Margit megérkezésének időpontja: 1245. A borostyán benőtte fehér mészkőszikla – a Benedek-hegy – tövében, a Séd partján található zárda megmaradt szentélyfala és a zárda helyiségeinek feltárt alapjai híven őrzik a XIII. század derekának emlékét. Az épületegyüttes északi oldalán elhelyezkedő templom teljes belső hossza 30 méter, szélessége 7,5 méter – az arányuk pontosan 4:1. A hajótól keletre álló, szűkület nélküli szentély a nyolcszög három oldalával záródik. Eredetileg egyenes harántfalban végződött, és síkmennyezet fedte az épületet, a támpillérek a későbbi, Mátyás kori átépítés nyomait mutatják, amikor érett gótikus stílusban átalakították a klastromot és beboltozták a templomot. A nyugati kaput a terepszint nagy különbsége miatt emelt támfal tövében lévő keskeny járaton lehet megközelíteni, a hosszú szentélybe a keresztfolyosó felől nyílik a déli oldalon bejárat. Vele szemközt a másik ajtónyílás keskeny kápolnába vezet, amelyet talán a királylány magánkápolnájának szántak.
A pompás klastrom a törökök 1541. és 1552. évi támadásakor dőlt romba. Később házakat építettek mellé, elfedvén ezzel a négyszögletű kerengőudvart és a déli traktust. Most szép, parkos környezetben látható a restaurált rom a Szent Margit nevét viselő téren. 1252-ig lakott az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére felszentelt zárdában a kis királylány.” (az idézett rész Ludwig Emil Magyar Nemzetben megjelent cikkéből származik).
Arra gondoltam, hogy ebben a túrákban szegényebb időszakban egy-egy templomot vagy romot rejtvényes formában mutatok majd be. Először közzéteszek egy fotót az épületről, majd - amikor valaki kitalálja, hogy hol található - újabb fotókkal együtt ismertetem röviden a történetét. Remélem ötletem kedvező fogadtatásra talál. :-)
Mint tudod kéktúrázunk,így egyre több helyre jutunk el így,ahol még sosem jártunk,és a börzsönyi túránkat kiegészítettük egy nagybörzsönyi kitérővel,ahol a falu szélén erre a román stílusban épült 13.sz-i templomra lettem figyelmes.Nagyon tetszett,a templomok közül ezeket a kis "ezeréves" templomokat szeretem a legjobban,hangulatuk van.Sajnos bemenni nem sikerült,zárva volt,pedig megnéztem volna.A nevét azért megtudtam:Szent István templom.
A tegnapi szép időben sikerült egy kis sétát tenni, amelynek során három románkori építményt/romot kerestünk fel. Bár korábban már esett szó némelyikükről, most pár szóban ismertetném is őket 1-1 képpel.
Aszófő, kövesdi templomrom: Kövesd falu temploma a 13. sz.-ban épült (vsz. a tatárjárást követően). Keletelt tengelyű, arányos téglalap formájú hajója, egyenes záródású, négyszögű szentélye van, amely mellett egy mellékszentélyt is találhatunk. A hajó nyugati végében látható a kegyúri karzat pilléreinek lábazata és nyomvonala az oldalfalakon. Magasan álló nyugati oromfalának tengelyében nyílik az egykori főbejárat, felette domborművű, bimbós lándzsaíves fríz. A törökök 1552-ben pusztították el a falut és templomát.
Tihany, Apáti templomrom: a 13. században épült, Apáti község temploma volt; egyhajós, egyeneszáródású szentélyű épület, melyet vöröses tihanyi tufából építettek; újjáépítve 1999-ben.
Tihany, Újlaki templomrom: az egyik legkisebb alapterületű románkori falusi templom a 13. sz.-ban épült, négyszögletes hajójának keleti oldalához kicsiny, szintén négyszögű szentély kapcsolódik.
Mint látható, igyekeztem idősorrendbe rakni, a legrégebbiek - az írországiak - alul vannak és így felfelé. Mint említettem, szándékom hogy még teszek fel, csak a feliratozás, meg ilyesmi elég pepecs munka, és nincs mindig kedvem hozzá:). Most sajnálom, hogy mikor a szatmár-beregi részen jártunk, még nem volt digitális gépem. Mert az a táj is vmi csodálatos a kistemplomok szerelmeseinek.
Számomra úgy tűnik, mintha az előző hozzászólásomban egyszerre két mondatot akartam volna írni, és bár észrevettem, látom, nem sikerült teljesen kijavítanom.
Ebben az albumban viszonylag sok templom is található. Most néhányba belekukkantottam, de azokban nem találtam medencét. Márpedig ha látok ilyet, általában lefényképezem. Nem csak Edkának : ha ebből a képalbumból bárkinek szüksége van bármelyik eredeti nagyságú képre, szívesen rendelkezésre bocsátom.
Később még bővítem az albumot is, mert még nincs fenn minden rajta.
Bevallom, nem tudom most már megmondani, vajon keresztelőmedence-e látható-e azon a képen, megnéztem a többi képet is, nem csináltam közeli arról a részről. De ha gondolod, szívesen elküldöm nagyban a képet.
Itt pedig felteszek egy másikat: Felsődörgicsei templomrom, ez a kőmedence nagyon keresztelőmedencének tűnik:)
Most jutott eszembe, hogy van egy híres (név)rokonod, aki Pest megye középkori templomairól írt egy jelentős monográfiát. Ezt egyébként másnak is szívesen ajánlom olvasásra:
Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Szentendre : Pest m. múz. ig., 2000. 267 p.
Szerintem nem off a témád. Nekem kapásból a nagybörzsönyi keresztelőkút jutott eszembe, de valószínűleg azt már ismered (egyébként a 107-es hozzászólásban van róla kép). Ezentúl ezekre is oda fogok figyelni, ennyit ígérhetek.
