Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
A kivitelezés nem volt egyszerű a födémeket egy magyar találmány a felfújt betonnal csináltam sportcsarnokokat csinálnak így (prsze nem nálunk itt csak egy trafó ház erejéig futotta), A lakás alatt van a garázs ott jó meleg van de nem baj ha a lakásba is átjön mert így nem kell nyáron melegíteni a padlót (aház a föld alatt van és ahol kijebb nyúlik ott 16-18fok van)
"egy 12m mély 12,5m átmérőjű jól hőszigetelt tárolóba csinálnak 98 fokos vizet(a ház alatt van)"
Ez hatalmas, több víz fér bele mint a szegedi víztoronyba... :-O
Számolgattam egy kicsit, vagy 100 MWh energia mehet bele 50 fok hőmérséklet emelkedéshez.
Mondhatnál néhány részletet, ez egy gigantikus szerkezet lehet.
Miből van? Hogyan lehetett szigetelni? Hogy van befedve (ez nagyon nagy fesztáv)? Nem veszélyes a forró víz felett lakni? Nem melegíti nyáron túlságosan a házat az elszivárgó hő? Nincs nedvesedés, nem jut ki a forró gőz? Nem teszi tönkre a forró víz a medence falait? Vagy fémmmel van burkolva?
Az összes áram szolgáltató közül az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport a "legproblémásabb", de ha betartja az ember a bürokratikus előírásaikat, akkor nem szokott sok gond lenni velük.
Közel 1500 kbm-es víztározó a ház alatt? Még soha nem hallottam ilyen megoldásról. Valóban fel is tud melegedni ennyi víz közel forráspontra? Elég egész télre? Mióta létezik?
A rendszer úgy működik,hogy nyáron a napkollektorok egy 12m mély 12,5m átmérőjű jól hőszigetelt tárolóba csinálnak 98 fokos vizet(a ház alatt van)és télen onnan megy a fűtés és a melegvíz.
Tökéletes, gratulálok.
Jó olvasni is.
Lenne egy kérdésem a fűtés rendszerem szivattyúinak áram ellátását szeretném megoldani napelemekkel.
A kérdés az,hogy milyen és mennyi napelemet vegyek és ez kb mennyibe kerül.
Előre is köszönöm a válaszokat!
A napelemek névleges teljesítményének 1,1-szeresét vegyed éves hozamnak, ez kilowattóra.
Vagyis ha a beépített teljesítményed 1000 watt, akkor az éves hozam 1100 kWh körül alakulhat.
Ha hálózatra táplál a rendszered, akkor a nyáron általad el nem fogysztott villamos energiát télen is fel tudod használni, a jelenlegi elszámolás szerint veszteségmentesen.
Sziasztok! Lenne egy kérdésem a fűtés rendszerem szivattyúinak áram ellátását szeretném megoldani napelemekkel. A rendszer úgy működik,hogy nyáron a napkollektorok egy 12m mély 12,5m átmérőjű jól hőszigetelt tárolóba csinálnak 98 fokos vizet(a ház alatt van)és télen onnan megy a fűtés és a melegvíz. Ennek az áram felvétele nyáron a leg több napsütésben max.1100w de csak1órán keresztül,utána 650w estig este 15w. Télen napsütésben 260-650w,este135w-195w-ig.most egy 2kw-os töltés vezérlővel ellátott akkus rendszer van a közeli patakról meghajtott kinai permanens mágneses 1,5kw-os generátorral. De az önkormányzat nem engedi meg a patak használatát eddig csak eltűrték(mert nem látták) de most már nem szerelhetem vissza és inkább napelemre költenék mit villany számlára (számolgattam kb20,000ft/hó nyáron)
A kérdés az,hogy milyen és mennyi napelemet vegyek és ez kb mennyibe kerül.
Durva visszaesés az energiapiacon: 90 milliárd tűnt el egy év alatt
"2010 óta érezhetően esik vissza a magyar energiaszektor beruházási aktivitása, amiben az általános európai negatív energiapiaci hangulat mellett a hazai szabályozási, adópolitikai döntések is érdemben szerepet játszhatnak. A KSH adatai alapján míg 2009-ben és 2010-ben az energiaszektor érdemben felülmúlta a teljes gazdaság beruházási teljesítményét, addig 2012-ben a magyarországi 3%-os beruházási visszaesés mellett az energiaágazat 37%-os zuhanást produkált."
Ezzel csak az a baj, hogy nem az ombudman levelére adott belügyminiszteri válasz ennek ellentmond.
Ellentmond az is, hogy január elsejéig az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek között meg lehetett találni a "napenergia-kollektort", a módosítás után pedig nem.
Ellentmond az is, hogy a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkák között ugyanez megtalálható, ebből kifolyólag az Észtv. bizony vonatkozik rá, mert rendelkezik róla.
Szóval igencsak ráférne a helyzetre a teljes tisztába rakás!!!
Mai, fontos hír, eldőlni látszik az építési engedélyezéssel kapcsolatos információ.....
„…A napelem, mint az elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termelő energia-átalakító létesítmény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) …hatálya alá tartozik…Miután a napelem létesítésével kapcsolatos hatósági feladatok nem az építésügyi hatóság hatáskörébe tartoznak, ezért annak létesítésével sem az építésügyi hatóságot kell megkeresni.” A válasz többi része szerint az illetékes hatóság továbbra is a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH).
A fentiek értelmezése szerint a szabályozás változatlan maradt, a VET ugyanúgy rendelkezik a napelemes rendszerek létesítéséről, mint korábban, azaz az 50 kVA alatti, Háztartási Méretű Kiserőműnek számító napelemes rendszerek létesítése továbbra sem építési engedély köteles, az ennél nagyobb rendszerek engedélyeztetése pedig továbbra is az MKEH hatásköre."
Biztos? Az értelmezésem szerint ha van közmű akkor kizárásos alapon nem pótol közművet(még ha ki is váltja) meg a szövegkörnyezetből úgy tűnik maga a panel ténya ami az épületre kerül az egnedélyköteles, függetlenül attól mi a funkciója.
Ahogy értelemezem én, igen az. Ha épületen helyezed el értelmezésem szerint mindegy, a fizikai ténye engedélyköteles.... Aki nem épületen, hanem egy áállványon/tartón a kertbe teszi azzal mi a helyzet?
Napelemek ferde tetőre rögzítés esetén, ha nem számít az esztétika és az a nem túl nagy többletköltség, akkor mi károm, származhatna abból, ha minden panelt külön-külön rögzítek, egymástál mondjuk 10 cm-re? A jobb szellőzés lenne az elsődleges szempont.
Tegyük fel tetőfelületem is van elég hozzá.
Egy sínpáron lennének, csak eltolva 10-10 cm-re egymásról.
Készítettem egy Excel táblázatot, ami segít követni egy hálózatra visszatápláló rendszernél azt, hogy mennyi a szolgáltató fele az egyenlegünk (tartozás vagy fizetés) kWh-ban. Ha valakit érdekel, szívesen elküldöm email-ben.
Talán érdemes elgondolkodni a tényeken, hogy a KEOP-5-ös sorozat 2 nap alatt, a KEOP-4.10-es jelű pályázat 1 nap alatt kimerült!
Számomra ezek a tények azt jelentik, hogy hazánkban, jelenleg nagy igény van az ilyen jellegű pályázatokra!
(ezzel összefüggő és érdekes hír, hogy a többi pályázatot, pl.: GOP-2.1.1/B-t 2x hosszabbították és a GOP-2.1.1/M jelűt is talán 2x hosszabbították meg)
