Ha lakásban dugványozol, azt már lehet csinálni, a gyökeres sarjak leválasztásával viszont várd meg a jövő hónapot. Nincs még vége a télnek, kár háborgatni a fügetöveket.
Maradt 2 -3 gyökeres tő zöld héjú, piros belsejű, kb. tojás nagyságú termést hozó fügém. Az én fám már kb. 30 éves, még soha egy ága sem fagyott el. Fajtáját nem tudom. Szivarfügét és csíkos fügét keresek helyette. Esetleg gyökeres csemegeszőlő dugványokat.
Sajnos nem tudok róla képet fölteni de az egyik fajta ami nékem van annak a színe zöld és éretten egy kicsit kezd barnulni. Amit én fekete fügének nevezek ilyen néven vettem egy kertészetben annak csak nagyon fiatal korban zöld amikor kezd növekedni akkor sötét bordó vagy talán fekete színe lessz. Ennek a külső része is nagyon finom még félérett korában is ellentétben a zöld szinüvel ami féléretten ehetetlen. Olyan mint némelyik áruházban vásárolható körte éretlen kemény de már rothad.
A meleg tél miatt nincs elég hideg a tárolómban és elkezdett kihajtani a konténeres füge (két levélkezdemény). Aggódjak avagy mikor szabad kivinni így, csak áprilisban, a fagyok után?
Értem, köszönöm! Fekete ribizlinél és szőlőnél is megfigyeltem, hogy a nagyobb méretű, vastagabb dugványvesszők erősebb és gyorsabb ütemű növekedést produkáltak. Gondolom a fügénél is így van akkor.
A kérdésem az lenne, hogy a fügevesszőknek mely részeit lehet dugványozni? Csak a csúcsrészt (utolsó 30 centi, ami a csúcsrügyben végződik) vagy a lejjebb levő vastagabb ágrészt is? Ha mindkettőt, akkor melyiknek mi az előnye ill. hátránya?
Az is megfordult a fejemben, hogy a vastagabb, idősebb vesszőrész esetleg erősebb gyökérzetet fejleszt és gyorsabban nő.
Én így takartam a több, mint két méter magas füge hajtásokat. egyfajta kísérletnek szánom, mert csak két törzs van teljesen betakarva csőszigetelő anyaggal, illetve jutaszövettel, végül szövött műanyagzsákkal. Egy törzset szintén jutaszövettel takartam, de iott az ágak szabadon maradtak. További két törzs takaratlan maradt, ezek képezik a kontrollt a fagykárok tekintetében.
Ez a legjobb módszer a füge szaporítására. Majdnem 100 % biztonsággal ered, és még az évben termést is hozhat dézsában: http://figs4fun.com/basics2.html
Üdv! Az alapján,ami idén történt sztem meg lehetne próbálni még beteleltetni őket. Ugyanis érkezett a fagy okt elején a fiatal duványaimról lefagytak a levelek. Utána jött meleg és ujraindultak.Aztán megint fagy és megint megálltak.Némelyikről csak a levél esett le,a hajtás ép maradt,némelyiknél,főleg a gyengébbeknél a hajtás is visszafagyott,de a fás rész sehol sem sérült.Ez alapján én kivinném a fütetlen helyiségbe,utána kültérre.Ott mivel most nincs durva hideg megállnának,majd ledobálnák a leveleket.Utána bevinném a fütetlen helyre ha már hidegebb lesz,mondjuk -3c alatt.Ezt ki kellene birniuk simán.
Ha oda vitted volna be őket ősszel, a fagyok beállta körül, most ideálisan telelnének.
Hogy a kályha mellett meghajtatottakkal most mit csinálj, arra viszont biztosan jót nem tudok mondani neked. Én hűvös, fagymentes, és feltétlenül viágos helyen próbálnám meg kihúzni velük tavaszig, mérsékelt locsolással (sose álljon rajtuk a víz, épp csak annyit kapjanak, hogy ne kókadjanak a leveleik).
Minden eddigi írásból logikusan következik, hogy csakis hidegen. Idális esetben 0 fok körül, illetve az erős(!) átfagyást elkerülő hideg helyen kellett volna tartani őket.
Természetesen kell nekik a nyugalmi időszak, és ilyenkor nagyon nincs szükségük 20 fokos szobába cipelésre. A kályha már csak a hab a tortán. Ha a fügéid ezt is kibírják, az a szívósságuk bizonyítéka lesz, nem azé, hogy így kell dugványokat teleltetni...
Medvét inkább ne tarts!
Ha a téli álma alatt minden héten felráznád, hogy "Te, biztos jól alszol?", nem lennél hosszú életű, abban biztos vagyok.
A fekete ribizlit, ha korán hajt, kezdheted dugványozni hamarabb is. (Bár a tőről leválasztott gyökeres sarjakkal szaporítani sokkal könnyebb, szerintem.)
És az idén tavasszal dugványozott füge csemetéimet hidegen vagy melegen teleltessem? Eddig 15 fokos, hűvösebb szobában voltak, de tegnap betettem őket egy 20 fokos szobába a kályha mellé. Az egyik meg is indult. Vagy jobb nekik, ha télen inkább pihennek? Hány fokon tartsam őket?
Köszönöm a válaszaitokat! És ugyanez érvényes a feketeribizleire, pirosribizlire és jostára is? Mert a feketeribizlinek pl. csak január elejéig tart a mélynyugalmi állapota és februárban már rendesen hajt kifelé.
A növényeknek is megvan a saját belső órájuk, abba nem lehet büntetlenül belepiszkálni. Van rugalmasságuk, de akkor is igazodnunk kell a normális rendjükhöz. (Ezeknek a mérsékelt övi növényeknek megvan az éves ciklusuk, kell nekik valamennyi téli nyugalom, és nem lehet kedvünk szerint nyújtani a vegetációs időszakot sem.)
Ha elkezdenek hajtani, gyökeresedni, utána szükségük van a kinti, erősebb napfényre, a normális hideg/meleg napi ciklusra is.
Én kompromisszumnak februári gyökereztetést javasolnék, az első 1-2 hónapot, amíg megindulnak a gyökerek, azt töltenék bent, utána fokozatosan mehetnének a szabadba.
Azzal nincs baj gyökeresednek és 1-2 levélke is megjelenik majd megállnak a fejlődésben tavaszig, sőt egyrészük el is halt nekem ( ledobta a levelit aztán elszáradt pedig gondoskodtam róluk) Ez még a szobában talán olyan március tájékán. Ami megmaradt az nagy nehezen május legvége felé a szabadban kezdett nagyon nagyon lassan ujra hajtani. De a tavaszi dugványok le is hagyták őt .
Ugynaz a jelenség mint a mikor a dézsás füge elkezd hajtani kora tavaszal bent ( kezdi növezsteni a terméseit) aztán amikor kiteszem akkor ledobja őket és1 hónapig csak áll, aztán kezd el hajtani.
Szerintem várj március legelejéig legalább. Aztán május leglején szoktasd kiőket, vigyázva hogy jöhetnek még fagyos napok. ( esteleg nem teszed szabdföldbe hanem behozod ha még mondanak minuszt)
De nekem ez csak első téli tapasztalatom. Majd lehet itt más mást mond.
