A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"A 13.9eV a hidrogénatom első ionizációs energia szintje csupán. Ezen az energiaszinten kerül először pozitív ionos állapotba és ezen energiaszint felett is ionizálható. Minden elem atomja csak meghatározott energiaszinteken kerül ionos állapotba. Az egy mol-ra számított első ionizációs energia a periódusos táblázatban megtalálható. A hidrogénatom elektromágneses struktúrája a Pfund-féle 4.1013Hz-es fotontól a magját alkotó f = 2.2718729.1023Hz-es gamma-fotonig terjed. A hidrogénatomban se porton, se elektron nincs. A proton nem más, mint egy ionizált hidrogénatom!!"
Ezt az ostobaságot már többször kinyögted itt. Nyiss vele egy új topicot, mert se itt, se a természetben nincs semmi köze a fejleményekhez a hidrogénnál. Fotonok meg nem is léteznek!
Nem is akarok utána kérdezni, de hol vannak az "elméletedben" a (stabil és instabil) neutronok és a két féle neutrínók?
A gerjesztett atom maximálisan addig vehet fel energiát, amig az elektron le nem vállik a protontól! Ez a hidrogénnál tudvalevöleg 13.9 eV-nak felel meg.
A 13.9eV a hidrogénatom első ionizációs energia szintje csupán. Ezen az energiaszinten kerül először pozitív ionos állapotba és ezen energiaszint felett is ionizálható. Minden elem atomja csak meghatározott energiaszinteken kerül ionos állapotba. Az egy mol-ra számított első ionizációs energia a periódusos táblázatban megtalálható. A hidrogénatom elektromágneses struktúrája a Pfund-féle 4.1013Hz-es fotontól a magját alkotó f = 2.2718729.1023Hz-es gamma-fotonig terjed. A hidrogénatomban se porton, se elektron nincs. A proton nem más, mint egy ionizált hidrogénatom!!
Az elektron elemi gravitációs töltése megmarad, éppúgy mint az elektron elemi töltése is. Az elektron elemi tömege is mindig megmarad. Mit is ugrálsz tehát?
Az elektron és minden más ionizált atom tömege a kinetikus energiájának a függvényében ily módon változik:
m = mo + E/c2
Persze, hogy megmarad az elektron tömege, csak az ionizáló foton, X-ray foton tömegével megnövekszik.
Már megbocsáss, de éppen te idéztél be egy cikket a szokásosan tájékozatlan és a fizikához (is) teljesen analfabéta szuperfizikusnak, amiben kifejtik, hogy "sebességfüggő tömegnövekedés" fogalom nincs a specrelben, soha nem is volt a része.
Az elektron elemi gravitációs töltése megmarad, éppúgy mint az elektron elemi töltése is. Az elektron elemi tömege is mindig megmarad. Mit is ugrálsz tehát?
És azt hogy csinálod, hogy sem az elemi töltés megmaradása, sem a te gravitációs töltésed megmaradása nem sérül, mivel a elektron töltés/tömeg aránya nem állandó?
jogemésztö: ""Az elton elektromos töltése ugyan negatív, de a gravitációs töltése is, úgy hogy a mi atomjaink az eltont gravitációsan eltaszítják!"
Kár, hogy nem tudsz ezt igazoló részecskefizikai kísérleti eredményre hivatkozni!"
Ami eddig nem volt, az biztos lesz még! Hát még a testek eltérö nehézségi gyorsulását sem tudták 400 év alatt eddig kimérni! Mit akarsz? Drága szerinted az ejtökísérlet? Úgyan már!
Persze a súly az nem tömeg, te együgyü barom! Menj vissz az oviba, vagy a zárt oszályodra.
A gravitációt elemi g-töltések okozzák, te szarvasmarha!
szuperfizikus, rád való tekintettel nem használtam itt képleteket. de nem veszem zokon, ha nem értetted meg az atomisztikus fizika prognózisait. Ennek ellenére igazak a természetben, arra viszont mérget is vehettek!
A gerjesztett atom maximálisan addig vehet fel energiát, amig az elektron le nem vállik a protontól! Ez a hidrogénnál tudvalevöleg 13.9 eV-nak felel meg.
De ha az elektron stabil pályája a hidrogénatom alapállapotában meg lesz zavarva elektromágneses hullámokkal, az elektron kikerül a saját pályájáról, a vonzó Coulomd erö miatt elkezd közeledni a protonhoz, addig amig egy stabil neutront nem képez.Ennél a folyamatnál az (e,P)-rendszer 2.04 MeV energiát sugároz ki és az elektron egy 0.702x10-13 cm átméröjü pályára kerül. És ha további e.m.-zavarás történik, az (e,P)-rendszer le tud adni még kb 2 GeV energiát és felveszi, az anyag további kisugárzás mentes stabil alapállapotát. Az ilyen részecskerendszerek kb 10-17 cm kicsik és ezek gyülekezetét tartják az együgyü asztrofizikusok hatalmas gravitációs erövel rendelkezö fekete lyukaknak.
Hasonló a helyzet ha egy elektron és pozitronnal találkozik, csak hogy már kb 2.1 MeV után ez a két elemi részecske egy stabil elektron-neutrínót képez, ami elektromosan semleges, 0.703x10-13 cm nagy és aminek nincs gravitációs hatása.
Kiváncsi vagyok, hogy ezek ismerete után ki jelentkezik arra, hogy a protonból és eltonból álló proton-neutrínó keletkezését elmagyarázza, ami 0.383x10-16 cm kicsi:
Mennyi energiát tud a proton és az elton kissugározni, mielött eléri a stabil alapállapotát, ha már a nevét tudjuk is: ez a proton-neutrínó?
Ezekröl az atomisztikus fizika következményeiröl tájékoztat a www.atomsz.com honlapom.
