1. a legtöbb esettel a magyar rendelkezik, világelső (ha jól emlékszek 29, a második talán a finn 26), viszont az urali nyelvek is világ nyelveit messze lehagyva rendelkeznek nyelvtani esetekkel
2. ugyanúgy van (kismértékben) kapcsolat a török és urali nyelvek között lásd itt, és az urali és altai nyelvek között is, ami lehet későbbi
és 3. van egy nyelvi réteg, ami egész eurázsiában megtalálható (apa, konyul-könyök, tér-teker stb) pl. lásd itt ami miatt változtatni kéne a nyelvszemléleten és újra kéne gondolni
...
bernát is nagymellénnyel szokta hangoztatni a szláv nyelvtani hatást (ami van, de nem mind amit annak állítanak be) és a (szkita-)magyar hatás a szláv nyelvekre (ami legalább akkora), azzal már gúnyolódik, az már ezotéria neki...
Nem beszélve arról, hogy a fingugró marhaságokat, a sosem volt szláv jelenlétet Kárpát-medencében, úgy akarják cáfolni, hogy a Székesfehérvárra odacsempészett királyi csontokkal igazolják az ott soha nem volt koronázó bazilikát, ami valójában egy római fürdő maradványa. Közben meg a valódi ős-Budáról és a valódi Fehérvárról meg szó sem esik.
Mindkét oldal Zalavári mesékkel akar minket etetni, miközben a Zalavári mesét megalapozó és az egész Kárpát-medencei szláv jelenlét tarthatatlan elméletét fenntartó Conversio című iratról már 34 éve kiderült, hogy hamisítvány.
Zalaváron meg nincs is 3 templom, amiről a Conversio beszél csak kettő, az is olyan messze egymástól, hogy 90% eséllyel nem is ugyanannak a településnek voltak templomai. ráadásul az a templom, amin most az emléktábla van, és amiben az egész emlékkiállítás mergyeszkedik, az 1940-es években épült fel.
Káslerék MKI-ja egy jelentős Karoling helyőrségként állítja be Zalavárt. Pár hamis római pénzérme, meg pár csésze alapján. De az egész Európai ún Karoling kultúra, meg amit Karoling stílusnak neveznek, teljesen azonos, az 1000 évvel korábbi szkíta és az 500 évvel korábbi Kelet Ázsiai heftalita hun kultúrális örökséggel.
Szóval a hamisítás nem csak Magyarországon folyik csak itt aljasabb és pofátlanabb. Az MKI és a MTA közt csak annyi különbség, hogy az MTA szerint finnugor volt nyelvünk a szibériai, Ural környéki mocsárban tengődtünk és az ott minket megverő (enélkül nincs magyar történelem szerintük) türköktől vettük át a lovaskultúrát, meg a többi szót.
Míg az MKI szerint Bachtriából jöttünk ide és itt vettük át az itt lakóktól a finnugor nyelvet....
Persze hogy a Kárpát-medencei ősiségünk több fronton is vitathatatlan, nagyon nem 900 körül kezdtünk el itt kolbászolni, évezredekkel sokkal korábban. Sok más lelet mellett a legősibb földrajzi nevek is ezt bizonyítják.
A jelentősebb földrajzi neveket átnevezhették és eltorzíthatták neveiket az utódnépek, de sokat megörököltek ősi formájában és a mai napig őrzi névadóikat. A mai cseh-lengyel határtól körben egészen a mai Bulgária területéig többek közt tele vagyunk ilyen Magar, Magura, Magur, Maghar és hasonló földrajzi nevekkel, amelyek többségében hegycsúcsok, dombok, de barlang névadója is ez...
A bajorok meg lehetnek az avarok elnémetesedett leszármazottai, a megnevezésük eléggé erre utal, bAVARian, bAVAR, bAVARio, bAVARois neveken hívják őket ma más nyelveken, az nyilván nem kérdés hogy kik is voltak előbb.
Hát hogy Bernáth mire jött rá, inkább csak megnézte a szavunk és mivel talált ehhez némiképp hasonlót néhány helyen így megállapította hogy hát akkó ezt átvettük)). Annyira tipikus)) Na de sebaj, ez a "gazdag" szó is egy magyarul értelmesen levezethető és magyarázható szó, logikusan épül fel, illetve tömörít. De előtte más nyelvek valamelyest hasonló szavai, amelyek ráadásul következetesen inkább az "ás"-ni szót jelentik inkább vagy ehhez hasonlót, és nem is azt amit a mi "gazdag" szavunk.
Már angolul is az ásni az "dig" pedig nekik sok közük nem lehet az alánokhoz. Na de az azeri qazmaq sem a gazdagot jelenti hanem az ő nyelvükön ez ásást. Grúz: gatkhra és itt is ásás, a hindi nyelv ami a szanszkritból van: gaddha karana de itt is ásást jelent. Kazah qazw és ásást jelent, kirgiz "kazuu"is.
Törökül kazmak és itt is ásás, tök más szavuk nekik is a gazdagra, türkménnél ez "gazmak", üzbég qazish. Az üzbég qazdig szó hasonlít nagyon, de ez ott azt jelenti feltárt, azaz szintén az ásásra utal, kiásott.
A magyar gazdag szónak ezekhez túl sok köze nincs, annál is inkább mert: a szó ötvözi a gaz, gazda, gazdaság, gazdálkodás fogalmát, akinél jól működő GAZDAság van annál gazdagság van és szinte meg is érkeztünk. A hivatalosék szerint az ismeretlen eredetű gazból szláv jövevény gazda lett amiből meg született egy iráni gazdag. Ezt nevezem én nemzetközi összefogásnak, ez igen !!! ))
Ösmag(yar) szó lehet a még valamikori egynyelvűség idejéből, a gazda egyrészt GAZol mikor már a földet bemaGOZTA, ha jól működik a GAZDAsága lehet neki gazdagsága. DAGadhat fizikailag is, de vagyoni értelemben is. Magyar nyelven értelmezhető és építhető a szó, nem kellett átvenni mert magyar nyelven jött létre...
már nem is vicces, ahogy az illiberális meg a liberális szekta egymást túllicitálva próbálja saját hamis nézetével uralni a közvélekedést tudományos kérdésekben, ahogy most is történik. (értsd: két szélsőség hamisítja a történelmet)
1. meg kellett volna indokolni miért váltották le a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című, Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait
majd egyszer talán az is bekövetkezik, h elismeri a 670-es onogur bevándorlás tényét, vagy azt, h az avarokat a frankok (és részben a bolgárok) írtották ki, ahogy azzal a németek maguk is "eldicsekedtek", nem maguktól haltak ki
a jó ugyanígy megvan a koreaiban és japánban (ugyanezzel a jelentéssel), az uraliban jam jomasz, a tunguzban aja, a türk nyelvekben jaksi.
a baró az uraliban: para pur bur. több mint valószinű h a svéd bra és a szláv pravi is ugyanaz a szó.
....
bal [1086 tn., 1372 u.] Bizonytalan eredetű, talán ősi, finnugor kori szó, vö. votják paljan ’bal’, tulajdonképpen ’bal oldal’ (jan ’oldal’). A feltehető finnugor kori alak *pal ’bal’. Ez a magyarázat csak akkor fogadható el, ha feltételezzük, hogy a magyar szókezdő b a szó belseji l hatására zöngésülhetett. A származtatást a többi rokon nyelvből nem lehet megfelelőkkel igazolni.(hamis, lásd khanty)
a hangtani zavar azért lehet mert az alaphang nem p volt, hanem v
Mivel germagyar elvtársunk letűnt a színről ezért csak röviden az alapokat:
A halon található különböző állatok a képírás szabályai szerint olvasandók le és az állatövi jegy-érvénytartamok keretében értelmezendők.
A farok rész kos állatfejei a Kos, a tavaszi napéjegyenlőség körüli robbanásszerű megújulás jele, azért is a olyan az alakja, mint ami a Kos havának állatövi jele.
Azért farokrésznél található, mert precessziós nagyságban hátulról megyünk be a jegyekbe. Mondanom se kell, hogy maga a Kos csillagkép még nyomokban se hasonlít Kosra. Teljesen másról van szó, egyszerűn a legjellemzőbb természet által végrehajtott mozgás képjele.
A Halak után a Kos következik. De mivel a Halak a domináns nyilvánvalóan az egyéni sors keretében értelmezendő. Nem véletlen, hogy fejedelmi sírban találták meg.
A többi állat is eszerint a logika szerint olvashatók és értelmezhetők magyarul. Aki részletesebb elemzésre kíváncsi, Pap Gábor megadja.
Az állat eredetileg állapotot is jelent, tehát a hal testén ábrázolt állatok, állapotokat jelentenek. Csillagjegyi állapotokat. Na, ezt tessék leolvasni bárkinek germánul. Vagy latinul. Vagy görögül. Vagy héberül vagy bármelyik másik nyelven.
A németeknek amúgy van jó néhány igen trükkös szavuk: egyszerűen le van vágva a magyar már meglévő és a 2. szótagot használják fel )). A kering szavunk második szótagja a "ring" és hoppá kész is a bűvészmutatvány.)) De a piros színt jelölő szó is ilyen, náluk ennek a 2.szótagja a szín véletlen hasonló. De a guRUL és a ROLlen is ilyen.
Bár ennek a módszernek talán a románok az igazi bajnokai, rengeteg olyan szavuk van ami a mi már létező szavunk levágásából indul, egyszer majd érdemes lesz erről is készíteni egy kis összefoglalót, mert igen csak érdekes.
"piros": nálunk értelmes, mert van egy induló "pir" gyök vagy inkább nevezzük p+r gyöknek ami egyértelműen utal a jelentésével a tűzre. Pirkadat, pironkodik, perzsel, pirul, pirománia, pirotechnika stb. szavak mutatják is ezt szépen és a piros szín meg a tűz színe.
"politika" : a szó fordítva: aki+ti+lop , azaz aki titeket meglop. Úgy látom ezt már az őseink is kenték-vágták a lényeget))
"kész" és "készít" : befejeztünk valamit, kész lett. A KÉz és az ÉSZ elvégezte dolgát tehát most már kész. Minden ott eme rövid szóban. Magyarul))
"ámen" : magyarul úgy szokták értelmezni hogy úgy legyen. Azaz ÁM legyEN és készen vagyunk ezzel. Maximum az lehet a kérdés hogy a latin vagy mi raktuk össze a végső szót, de ez a mi stílusunk többnyire.
"könyv" : nem kell ehhez sem Pekingbe utazni hogy megértsük: Mi is ez a dolog? KÖtik és ragasztják. Mivel is ragasztották? Hát az eNYV nevű dologgal. KÖt és eNYV , és kialakul logikusan egy könyv véletlen))...
Annak a szerencsétlennek német nyelvszármazás elmélete, kb pont annyira ostoba és alaptalan mint a finnugor, sőt még annál is ostobább. Fogalma sincs szerencsétlen marhának a magyar nyelv komplexitásáról, képiségéről, képtelen felfogni, hogy a két nyelv ennél távolabb már nem is lehetne egymástól.
A másik oldal szóeredet vizsgálata eleve hibás és rossz alapelvekre épül: ők csak annyit tesznek hogy megnéznek egy szót és összehasonlítják más nyelvekből mi hasonlít rá és akkó azt tőlük vettük át búú és báá ez így van kijelentik vaskalaposan. Ezt ma tudománynak hívják)) A butaságot, de hát akár a jelen.
Gyökök, gyökök értelme majd azok továbbfejlődése. Akár megfordítása, de a későbbi szavak már gyakran az ősibb már 2 létezőből van összerakva, amolyan mozaikszerűen. És értelme van a felépítésnek, akár hangutánzóként vagy képleíróként, de nem véletlen az a bizonyos 5 betűs 5 betűje. Így gondolkodva sokszor könnyen eljutni az eredethez.
A tömlöc szóban ha rendes és jótékony vagyok akkor legfeljebb a szó végi "c" betű hozzáadása az övék a többi bizonyosan nem. A töm szóból indul minden. A tömlő szó ma leginkább a víz áteresztésére szolgál, és ott a víz az ami tömörül. A másik helyen meg a foglyok.
A király meg hogy a búbánatba lenne már szláv mikor nekik cárjaik voltak)) A király is magyarul bonthatóan értelmes még ha első ránézésre ez nem is feltétlen egyértelmű: KIRívó és KIRívóan JÁR csak fordítsuk meg a 2. szótagot. Hmm és szinte kész is vagyunk. Kicsit több azért a szó még tán ennél mert benne foglaltatik a körnek az értelme is, KöRüL vették akik hallgatták és KöRéJe is gyűlhettek az emberek ekkor. A szláv ezt sosem fogja hasonlóan értelmezni.
A többi szó később, de azért udvara eleinte a VÁRaknak volt ahogy ablaka meg a LAKhelyeknek de hát ezek bizonyára csak véletlenek))...
Ez így van és arról se feledkezzünk el hogy közben mindig megvertek minket. Mert ugye enélkül nincs magyar történelem. Úgy elvertek minket a mocsárban a finnugorok közt, hogy ijedtünkben lovasnéppé váltunk és megtanultunk hátrafelé nyilazni is. Igaz, hogy ez a világon senki másnak nem jött össze, a pártusokon és a szkítákon kívül, de hát ez nem is számít ugyebár.
Aztán a besenyők bevertek minket a Kárpát - medencébe és megvertünkben elfoglaltuk a magas kultúrájú szlávoktól, akiknek régészetileg ugyan semmi nyoma nincs, semmilyen kultúrális nyomot nem hagytak maguk után, viszont alig várták, hogy átadhassák nekünk a kultúrszavaikat....
Szóval csakúgy megvertünkben elfoglaltuk a Kárpát-medencét, amit legközelebb a szovjet hadseregnek sikerült megtennie - nyilván őket is űzték besenyők.....
Aztán végigraboltuk Európát és felgyújtottuk a templomokat (amire megint nincs semmiféle régészeti bizonyíték), viszont a a templomok felgyújtása után úgy döntött a barbár magyar, hogy csak úgy viccből visszahelyezi jogos pápai trónjára XI. Jánost....
Hámiért is ne, milyen jó kis móka volt ez két templom felgyújtás közt ugyebár....
Szóval vannak még ilyen szép mesék a magyar történelemről. :D:D:D:D:D
Őseink még nem kockáztathatták meg hogy csak úgy felelőtlenül balra és jobbra lófráljanak, hiszen még nem is futottak össze a latinókkal meg a szlovákokkal sem hogy tudják ezen szavak kiejtését és jelentését)).
Inkább csak ilyen ősi ösztön által vezetve megindultak előre, mondván az a biztos és a tuti. De akkoriban még nem volt viszonyítási pont és bármerre indultak az előre történt, így áthidalván a fentebb említett problémát nagyon kreatívan, csak arra kellett figyelni hogy arra menjenek amerre néznek. És ez bevált))
Később az ellenség megtévesztése okán már trükköztek is, balra néztek de jobbra mentek. A csel sokáig működött szépen. A nap is vezette őket, kíváncsiak voltak hogy mégis hová megy ez minden egyes nap lenyugodni, nosza ezt meg kell nézni mondták a törzsi vezetők is. A gyors lovakkal felszerelkezve észszerűnek tűnő ötlet volt egyszerűen lekövetni, míg rájuk nem esteledett))
Feltételezhetően mindezt csak elmutogatták maguk közt, esetleg a békák kommunikációját megfigyelve brekeghettek, ez a kommunikáció korai átvételét jelenthette. És GYÍTEGYÍ! kiáltás után a lovak is elindultak előre persze. Útközben számtalan kaland is adódott: nagyon magas szinten álló agyonművelt nyugati intellektüelek is utunkba kerültek és logikusan kikövetkeztették hogy mi félig ló és félig ember hibrid vagyunk))
A műveltség eme magas szintjén állók nem is kapisgálták hogy milyen a viszonyunk a lóval és az sem tűnt fel nekik hogy minimum 2 fejünk is van, de néha akár 3 is lehet. (ha 2 ember 1 lovon) Ez már végképp zavarba hozta őket, túlképzettek voltak a feladat értelmezésére, inkább lefestették ezeket szépen és elemezgették a helyzetet.
A Kárpát-medencéhez érve azért felvetődhetett újra a kérdés: akkor most balra vagy jobbra? Talán egy úton felejtett szlovák útiszótár hozhatta meg az áttörést amelyben térképek is lehettek)) Aztán a területen ugyanolyan embereket találtak mint önnön maguk, és békében együtt határerősítésbe kezdtek...
Felvidítottad a napomat, jókat nevettem. :D Pontosan ennyire kell komolyan vennünk az MTA vergődését finnugrizmus ügyben, érzik már a véget, ezért dobálják magukat, mint a partra vetett hal.:D
De van még frankóság, A "BAL" SZÓ BIZONYTALAN EREDETŰ.... TALÁN FINNUGOR. :d:d:d
JOBB szavunk: "Eredetileg melléknévként használták, főnévi jelentése jelzős szerkezetek, például a jobb kéz, jobb oldaljelzőjének önállósodásával, jelentéstapadással fejlődött."
Tehát képzeljük el, jönnek Árpádék, elfoglalják a Kárpát-medencét és végigverik Európát, úgy hogy nem tudták hogy mi a jobbra fordulás meg a balra fordulás. :D:D:D:D:D
Üvöltöztek egymásnak a lóról, hogy "ne erre mennyé, hanem amarra! Ahová mutatok na!" Az ellenség pedig természetesen udvariasan kivárta, amíg eldöntik, melyik oldal az igazi, merthát ugye a nyugatiak már akkor is úriemberek vótak. :D:D:D
Csak ennyire tud hülye lenni egy akadémikus nyelvész.:D
dér [1234 tn. (?), 1405 k.] Ismeretlen eredetű. A deres melléknévi származék [1291 tn.] lószínnévvé, a szürke lovak elnevezésévé vált. A deres igei származéka a deresedik ’őszül(ni kezd)’ [1786].
érdemesebb lenne távolabb is körülnézni. az ugor csak egy része a teljes képnek.
fagy [1405 k.] Ősi, finnugor kori szó, vö. vogul p#l- ’megfagy’, osztják poj ’vastag jégréteg’, p%jät- ’fagy, megfagy’, mordvin palo- ’ég; fázik, megfagy’, finn pala- ’ég, lángol’, palale- ’fázik, fagy’, lapp buolle- ’ég’, buolâš ’fagy’. A finnugor *pala ’fagy, megfagy’ igenévszó lehetett. A szó belseji finnugor *l > magyar gy hangváltozás szabályos, vö. meggy. A rokon nyelvi megfelelők ellentétes ’ég; fagy’ jelentései azzal magyarázhatók, hogy a nagyon hideg és a nagyon forró hasonló fiziológiai érzetet kelt
fázik [1495 e.] Ősi, ugor, esetleg uráli kori szó, vö. vogul put ’jégkéreg’, osztják pot ’magas, fagyott hó- vagy vízréteg’, pat- ’fagy, megfagy’; vö. még: jurák par#- ’ég (tűz vagy bőr)’, szelkup por•ka-, pore- ’ég’, kamassz p rÏ-, pärä- ’tapad; összesül’. A szó az ugor (vagy az uráli) alapnyelvben *p t ’jégréteg, hóréteg’ alakú lehetett. A szamojéd szavak hangtanilag problematikusak, jelentéstanilag viszont azért kapcsolhatók ide, mert a nagyon hideg és a nagyon forró hasonló fiziológiai érzetet kelt, vö. fagy; vö. még: mordvin palo- ’ég; fázik’, latin pruina ’dér, zúzmara’ : latin pruna ’parázs’.
Nagy mágus időutazók vannak ám itt.)) De mi is azok lehetünk a hivatalos álláspont szerint ha több ezer éve úgy tudtunk mondatokat írni hogy állítólag meg közben nem is voltak saját szavaink szerintük. Ezt a bravúrt még Uri Geller is megirigyelhetné azt hiszem.))
A lentebb írt róna szó is bizonyosan a ró szavunkból eredhet persze. A macska sem szláv mert teljesen egyértelműen képleíró összetételű ez a szó is és a jelentése magyar nyelven érthető meg. A cica egyszerűen csak hangutánzó és ennyi a lényege. A macska viszont paMACSKA és MAnCSKA egyben és ez a macska így mint látható szintén magyar nyelven született meg. Kis mancsa van és a gyakori mosakodásával meg folyton pamacsol, rá jellemző alapvető tulajdonsága okán kapta a nevét itt is, képleíró a szó természetesen, mint oly sokszor most is.
Nálam itt egy szláv leírás is van az "ugar" szóról kihozva, bár lehet hogy a kamugyár nem egyeztetett egymással rendesen és lett 2 alternatívájuk is. Na sebaj mindjárt írom a 3. magyart ami az igazi lesz persze, de a szláv verzió ilyet hazudozik: "szláv eredetű szó: bolgár, szerb-horvát "ugar", szlovák "uhor"(ugar, parlag). Ezek a szavak a szláv "ugoreti" (leég) igével kapcsolatosak, eredetileg tehát az égetéssel nyert földet jelentették"
Szerintem meg a hazudozás igével kapcsolatosak a fentiek))
Na de magyarul az "ugar" : földművelésnél vetésforgónál a földterület szándékos pihentetése. Azaz a használatával 1 évet ilyenkor át is UGARottak azaz UGRottak. Ez az ugorni igéből van és értelmes magyar nyelven az eredete...
Vagy előreutaztunk az időben és megszereztük a szót a törököktől amit sikerült elszlávosítani, majd később visszautaztunk, azaz nagyokat ugaroltunk az időben...))
Klima László: Finnugor Történeti Chrestomatia című művében írja, 12. századi krónika töredékről: "Itt a cseremisz népnév a falusi, vidéki ember szinonimájaként értelmezhető. A leírás további részeiből megtudjuk, hogy a harmadnap a városból kitörő tatárok által keltett zűrzavarban a „gonosz cseremiszek” csak azzal törődtek, hogy minél kevesebb bajjal elmeneküljenek. Ez nehezen értelmezhető adat." Hogy egyszerűbb lelkek is értsék, a cseremisz nem finnugor nép, hanem paraszt. :D:D:D De azért a szovjeteknek sikerült a parasztokból is népet farigcsálni.:D
hvatalos magyarázat: agy [1138 tn. (?), 1230 k.] Valószínűleg ősi, finnugor kori szó, vö. zürjén uzs ’elülső raktár; elülső, első’, cseremisz ancöl ’elülső, első’, finn onca ’homlok’. A finnugor alapnyelvben a szó *onca alakban ’elülső, első; elülső rész’ jelentésben élhetett. A finnugor *nc > magyar gy hangváltozásra vö. agyar, ágyék. Nyelvünkben az ’elülső rész, homlok’ > ’koponya’ árnyalatokon keresztül jelentésszűkülés következett be.
a hivatalos magyarázat : ágy [1276 tn. (?), 1372 u.] Ősi, finnugor kori szó, vö. vogul al#·t, votják vales: ’ágy’, val- ’(szét)terít’. A finnugor alapnyelvben az *adz’ vagy * odz’ hangalak élhetett ’hálóhely, fekhely; ágyat vet’ jelentésben. A finnugor d > magyar gy hangváltozásra vö. hagy. Mai használatától eltérően az ágy főnév eredetileg mindenféle fekhely megnevezésére szolgált.
Ugar szó török eredetű, a sumérban azt jelenti parlagföld. Nahát ki hitte volna. A törökök visszamentek az időben akkorra, amikor még nem is léteztek és átadták a suméroknak is...
Macska állítólag szláv eredetű de ott van az ujgurban is. Ők hogy vették át a 6. század előtt még nem is létező szlávoktól?
A jövevény szónak titulált szavaink nagy része megvan vagy a sumérban, vagy az ujgurban vagy más szkíta népek nyelvében, akikkel se a törökök, se szlávok, a germánok meg pláne nem érintkeztek.
Sőt alighanem a germán "rune" is a magyar "ró" szóból eredhetett.
De azt se szabad elfelejteni, hogy az ősi írás rendszerek nagy része még nem jelölt magánhangzókat. Például a sumér se. A különbség például a héber és a sumér ősírás közt, hogy a sumér mássalhangzó kategóriákat jelölt, míg a héber mássalhangzókat. De például a szanszkrit írással lejegyzett dalok egészen szépen olvashatók, amíg mechanikusak, de amint a képjelek is megjelennek, a szanszkrit is alkalmatlanná válik a kifejezés teljességére.
Egyébként a mai nyelvészet az ősi rovásokra, rúnákra, írásokra egészen vicces megfejtéseket ad, főleg a nevek a tekintetében. Ha valaki elolvassa fonetikusan például az ó-germán verseket, amiket leképeztek, az minden csak nem nyelv: inkább röfögés.
Kizártnak tartom, hogy olyan neveket valaha is kimondtak volna, mint amiket manapság az Indo-Európai nyelvészek kiolvasnak a sumér írásokból. vagy akár más ősi írásokból.
"betű" : ótörök "bitig"-ből mondják csak hát ez is magyarul értelmes: A textilbe ez a hangalak BE van TŰzve, a nyelv nem hazudik és a nyelv nem politikai alapon épült fel szerencsére az ősibb időkben.
Sok ezer éves hun leletek léteznek hímzéssel. (betű)
"arany" : ÁRAráNY és kész. Ősi fizetőeszköz ami ARÁNYosít a kereskedelemben. Nem kell ezért Teheránba menni.))
"paraj" : "az ófrancia porrey származéka" (ja meg az apád fszát) Ez a növény a PARlag úgymond AlJnövényzete. Ezért paraj ez. egyszerű és értelmes.
"körte" : KÖR a TövE, röviden és tömören körte. Annyira egyszerű, szinte már együgyű a szó, de hát ez az ősi szóképzés ideje. Alapvető tulajdonságaik által képleíró és készen, nem kell ehhez Iránba menni mert a kőr és a tő szavakból van ahogy a régebbi "körtve" is csak az még hosszabban szerepel...
"fazék": A hivatalos indoklást nem írom le mert olyan szinten gagyi hogy akinek van némi agya az ezt kapásból elutasítja. A szóban ott van hogy FA. A fát egy KÉZ munkálta meg, csak fordítsuk meg. De rejti a FőZ és az íZEK értelmét is a szó, összetömörítve fazék lett belőle. Forrósított kövek alatt használták még anno. A latin nyelvek vaso,vasi, vase neveik már ahogy a nevük is mutatja a vasból ered, ezek már vasedények. De a fával indult minden és mi ezt őriztük meg és bizonyítja az ősiséget...
"paprika" : a PAPot RÍKAtó Szegedi Ferences Rend kertjében bukkant fel újra a termény, ahol papok voltak , névadáskor utaltak a csípősségére, erősségére...
