A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Különben a h, A Planck állandó, egy Lagrange multiplikátor, ami az összetett részecskerendszerek stabil állapotát határozza meg,
ZŐDSÉG!!! Az elektromágneses sugárzások energiájának és frekvenciájának a hányadosa. h = E/f = 6.626.10-34Js. Bepirosítottam, hátha így megmarad szuperfizikus agyában.
Elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2
A statikus gravitációs erö két elemi részecske között
F(g)(r) = - gi gj/ 4π r2
Mint ismeretes ez szerkezetileg úgyan az mint a Coulomb erö
F(Coulomb)(r) = - qi qj/ 4π r2.
Kétrészecske rendszerek csak akkor alkotnak egy kötött állapotot, ha a két részecske között vonzó elektromos erö van. Az ilyen kétrészecske-rendszerek közül csak a neutonnak (P,e) és az elton-neutonnak (E,p) van gravitációs töltése
g(P,e) = + g (mp - me),
g(E,p) = - g (mp - me).
A gravitációs erö e kettö között taszító!
A neutrinók, (e,p) és (P,E), nem csak elektromosan semlegesek, hanem a gravitációs töltésük is nulla
g(e,p) = + g (me - me) = 0,
g(P,E) = + g (mP - mP) = 0.
Ezek nem tudnak egymáson kondenzálódni, nem tudnak egy neutrínó csillagot képezi, mert nincs közöttük gravitáció. (Nem igaz te hülye szuperfizikus?)
De, mint a deuteronban
D = (P,e,p,e,P)
az e,p,e-képzödmény "köt" két protont. Az igazság miatt még meg kell jegyezni, a D körül még van egy héjelektron is, tehát a nehéz hidrogén elektromosan semleges és MINDIG KÉTFAJTA ERÖ HAT A RÉSZECSKÉK KÖZÖTT!
Tehát az atom által egy adagban kisugárzott energia: {J}
E= k*f*T*A2 „
Ez bödületes ostobaság, ilyen nincsen. Ha az atom a gerjesztés elött az alapállpotában volt, a gerjesztés után mindenféle „energia mennyiséget“ ki tud sugározni, hullámféle formában, egy maximális energia mennyiségig!
„"Csak a neutrinók gravitációs töltése nulla, ezért tünnen ezek tömegnélkülieknek."
Gyula, akkor neutrínócsillag nincs is?
Kár, pedig a neutroncsillag kistesója lehetett volna a neutrínócsillag. “
„"A neutroncsillag sürüsége meg 10+15 g/cm3 !!!!!"
kg/literben mennyi?
Vagyis a víz sűrűségének hányszorosa?”
Elötte ez volt tölem; “A neuton N0 =(P,e) 0.702x10-13 cm nagy és a gravitációs töltése
g(N0) = + g (mP - me).
A neutroncsillag sürüsége meg 10+15 g/cm3 !!!!!
Csak a neutrinók gravitációs töltése nulla, ezért tünnen ezek tömegnélkülieknek.”
Úgy látszik te teljesen balabala vagy, nem csak érteni nem tudod ami írva van, még szorozni, osztani sem tudsz!
Az atomisztikus fizika alapaxiómája:
A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). (Az eltonokat a fizikusok „antiprotonnak“ becézik.) Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik.
Nem tudtad ez alapján kiszámítani, a neutronok, (P,e), (E,P), és a neutrínók, (e,P), (P,E), gravitációs töltéseit! Illetve nem tudtad értelmezni, amit leírtam! Menj el a búsba!
Tehát az atom által egy adagban kisugárzott energia: {J}
E= k*f*T*A2
Ahol:
k ... az 1 Hz-s, egységnyi amplitúdójú elektromágneses hullám egy rezgésének (egy elemi hullámának) az energiája {J}
f ... a fényhullám frekvenciája {1/s}
T ... a hullámszakasz időtartama (vagyis az atom radiációs ideje) {s}
A ... a hullám amplitúdója {dimenzió nélküli szám, megmutatja, hogy az amplitúdó hányszorosa az egységnyinek}
f*T ... megmutatja, hogy 1 hullámszakaszban hány rezgés (hány elemi hullám) van
Az 1 adagban kisugárzott energia mértékegysége: {Joule}
Ez a képlet megfelel Planck feltevésének, mely szerint a fény adagokban szállítja az energiát. És azzal is, hogy az adagok nagysága arányos a fény frekvenciájával.
Nem kompatibilis viszont Einstein fotonelméletével.
Azonban megvan az a kiváló tulajdonsága, hogy helyből megmagyarázza a hőmérsékleti sugárzást, a fényelektromos hatást, a fénynyomást, és az összes többi fénnyel kapcsolatos kísérletet, amelyeket a modern fizika a nem létező fotonokkal akar magyarázni.
És Gyula kívánságának is megfelel, mert végre lát egy képletet. ;)
"Különben meg, ha megjelenik a könyvem (már van is kiadó, aki legalább 10 000 példányt finanszírozna) a TV társaságok sorban fognak állni az ajtóm előtt. Majd válogatok közülük. :)))))))))"
Tudod mit jelent a végén a :)))))))))?
A könyvkiadással is le vagy maradva, ugyanúgy, mint a fizikával. Ma már nem kell 10 000 példányt rendelni, mert akár egyet is megcsinálnak ugyanannyiért, mintha 10 000 ezret rendelnék. Már nem nyomdai klisével dolgoznak. És bármikor készítenek után nyomatot.
