" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egy fotó és méterben kifejezett méretekkel kiegészített rajz alapján könnyebben tudnánk tanácsot adni. Ez így, ebben a formában keveset mond. Pontosan azok a részletek hiányoznak, amelyekben az ördög lakozik. :))
Ma Lendván Paeonia suffruticosákra vadászva a város keleti bejárata előtti lakott területen olyan díszfát (!) láttam, aminek a faját nem tudtam beazonosítani. A képen látható nagy, lila színű peóniabokor előtt fügesuháng van. A gazdával szóba elegyedtem, aki elmondta, hogy azt a hegyi nagy fügefáról szaporították. Itt nekünk már nem kell mediterraneizálnunk. :))
Egyébként a tengerparttal azonos határral való körbekerítettség elég hatékony mediterraneizációs tényező, ami tetten érhető a határ túloldalán. A rosszul metszett kivi gazdájának "kioktatását" követő beszélgetésből kiderült, hogy a hegyen a dalmát tengerpartról származó nagy fügével rendelkeznek.
Évek óta nyomon követem ezt a lakatlan ház falának "támasztott" nénifügét és meglepő módon soha nem szenvedett totális téli fagykárosodást. A Lendavska cesta 51. (Lendvai út 51.) szám alatt van, akit érdekel ellenőrizheti ezt a fekvést a Google Earth-ön. A síkon, de DOMB TÖVÉBEN(!!!):
A mi baromfiudvari kivink vesszőinek tükrében jól látható a probléma:
A legközelebb lévő erőteljes vessző jobb oldali (alapi) szakaszán látható hajtáson nincsenek virággombok, a tőle balra lévőkön vannak. Ha a kettő között lemetszeném a vesszőt, éppen a termő részt veszíteném el. Vetekszik a pofon egyszerűségével! :)))
Amint a képekről érzékelhető, azt a fatális hibát követték el ezzel a kivivel, hogy a vesszőknek hajszálpontosan azt a szakaszát távolították el, ahonnan kezdve a virágok/gyümölcsök lettek VOLNA.
Csupán néhány elvétett nyárson lesz pár virág/termés.
Amint az lenni szokott, a hímivarút nem lehet elrontani (bármennyire is "szeretnék") :))
Ez viszont tényleg mandulafenyő a határszéli Völgyifaluban. Nem is az idén ültették, jó pár éve kint van már. Egészen kicsi volt, amikor először észleltem.
Nem tudom, mi lehet az akácvirágzás koraiságának rekordja, de Tornyiszentmiklós mellett a domb aljában már sejlik a virágfürtök fehérje a fiatal akácokon, az idősebb, nagy fák pedig teljes lombban vannak.
Lendván a mediterraneizáció nem csupán a növényzetben, hanem a város rendezési tervében is realizálódik. Így lehet, hogy mi egy mindössze 25 km-es úttal a "Szép Velencébe" jussunk.:)))
Ez kis növénynél akár naponta is lehet? Üzemi ültetvénynél nálatok van csöpögtetéses öntözés?
Kb 1 m sugarú körben legyen sekélyen kapálva a föld? (olvastam hogy nagyon sekélyen gyökerezik, gondolom akkor nem hiányzik neki a legkisebb konkurencia sem)
A régi fórumozók, gondolom, emlékeznek, hogy évekkel ezelőtt a korábbi topicot az irányunkban gátlástalanul megnyilvánuló irigység uralta. Az újak kedvéért elmondom, hogy ennek egyik "terméke" volt az "idén ültetett" mandulafenyők esete. Amikor Floo első alkalommal tett fel képeket ezekről a növényekről (már akkor is jóval nagyobbak voltak a szokásos ültetési méretnél), az volt a reakció, hogy "he-he, ezeket az idén ültették". Aztán még egyszer vagy kétszer be lettek mutatva az azt követő években az idézett linkben szereplő szöveggel, azaz, hogy minden évben "idén" ültették őket. Az utóbbi két-három évben nem tudósítottunk róluk, most már igen szép, nagyok lehetnek.
A legjobban akkor működik, ha egyáltalán nincs abajgatva.
A tápanyagutánpótlással csínján kell bánni vele, kerülve, hogy vegetációban nitrogént kapjon. Ez ugyanis hasonló "eredményhez" vezet nála, mint azoknál a kukoricáknál, amelyek ősszel nem akarják leadni a vizet. Ilyen esetben hajlamossá válik a téli/koratavaszi kéregrepedésre.