Keresés

"A klasszikus fizika fényelméletében is vannak még megoldatlan kérdések. "

Az is kérdéses, hogyan kell a klasszikus fizikát általánosítani? Az energétikus fizikán, vagy mégis az atomisztikus fizikán keresztül?

Amig a modern fizika az energétikus fizikán keresztül probálgatta, én az atomisztikus fizikát helyeztem, eredményesen, az elötérbe és ez az én bünöm. www.atomsz.com

Einstein nyomában a modern energétikus fizika nem tudta megoldani

- miböl áll az anya,

- hogyan müködig az anyag fénykibocsátása, vagyis hogyan müködik az anyag-e.m.-mezö kölcsönhatás,

- még a gravitációs mezö mivoltát sem tudta felderíteni,

- mi is a tömeg, és hogyan függ össze a gravitációval,

- hogyan mozognak a részecskék a kölcsönhatást okozó mezökben?

Nem tudom mire büszték a modern fizika követöi? A badarságukra?

A klasszikus fizika fényelméletében is vannak még megoldatlan kérdések. 

Az egyik ilyen, hogy a hullám amplitúdójának mérésére nincs eljárás. 

Ezt csak számolni tudják, a fény erősségéből. 

Sajnos ez a számítási mód nem jó, mert abból a hibás feltételezésből indulnak ki, hogy a fény folyamatos hullám, így a fényerősség arányos lenne az amplitúdóval.

Mivel azonban a fény szakaszos hullám, egy atom fényerőssége elsősorban az időegység alatt keltett fényimpulzusok (fényszakaszok) számától függ, tehát nem csak a fényhullám amplitúdójától. Ezért a fényerősségből nem lehet helyesen kiszámolni az amplitúdót. 

További problémát jelent, hogy a fényszakaszok (hullámsorozatok) térbeli hosszúságának mérésére szintén nincs semmiféle  eljárás. A fényszakaszok térbeli hosszúsága (L) azonban számolható a fényimpulzusok időtartamából (radiációs időből) és a fénysebességből. L=T*c.  Pl.:   L = 10 ns * 300 000 km/s = 3 m

Ezekre éppen azért nem dolgoztak ki mérési eljárásokat ezidáig, mert a fotonelmélet zsákutcába vitte a fénytant, és a hullámelmélet további fejlődését akadályozza. Nagyjából ugyanaz a helyzet, mint volt Newton korpuszkuláris fényelméletével, ami 100 évre blokkolta a fény hullámelméletének kibontakozását. Jelenleg az értelmetlen fotonelmélet akadályozza a fény valódi (szakaszos hullám) elméletének kibontakozását. 

kicsi dick, ne hazudozz! Az csúnya dolog.

Persze tőled megszoktam, csak a szokásos formádat hozod. 

De jól egymásra találtatok kicsi dickkel. 

Szerintem adjatok ki valamit közösen.  ;)

Az lenne ám a szenzáció!

"Látod? Több köze van..."

Semmi köze sincs. Egy hullámnak bármennyi lehet a hullámhossza is és az amplitúdója is. Egymástól függetlenül. 

Az amplitúdót nem lehet kiszámolni a hullámhosszból. A régi fizikában sem és az újfizikában sem. 

Te mit szól ehhez a Szuperfizikás kotyvalékhoz?

Ha kiadod ezt a baromságot

elkéstél, a szuperfizikusnak már szerződése van egy kiadóval 10 ezer példányos kezdőkiadásra - elmondása szerint.

A hullám amplitúdójának mi köze van a hullámhosszhoz?

Ez két független jellemzője a hullámnak

Látod? Több köze van, mint neked a fizikához.

Persze, hogy nem jó. Ezért nem lesz a te új fizikádból seggre esett fene sem.

A mértékegységek pedig nem dimenziók. Kezdesz gyanús lenni, hogy te az egykori Privát Emil vagy! Ha kiadod ezt a baromságot, az utcátokban nem fognak visszaköszönni.

"A Planck-állandó 6.626^.10^-34Js, nem pedig J!"

A régi fizikában volt Js. De ez nem jó.  

De az újfizikában a dimenzió: J

"Hogy a szarban lenne a hullám amplitúdója dimenzió nélküli szám? Hullámhossz/2pi = ....m!"

A hullám amplitúdójának mi köze van a hullámhosszhoz?

Ez két független jellemzője a hullámnak.

h ... a Planck állandó (vagyis az 1 Hz-s elektromágneses hullám egy rezgésének (egy elemi hullámának) az energiája    J

A Planck-állandó 6.626^.10^-34Js, nem pedig J!

A ... a hullám amplitúdója    dimenzió nélküli szám

Hogy a szarban lenne a hullám amplitúdója dimenzió nélküli szám? Hullámhossz/2pi = ....m!

Hogy a fenébe ne. Most már nem Jm³ az eredmény, hanem Jsm², Joule helyett.

Hogy a fenébe ne. Most már nem Jm³ az eredmény, ha Jsm², Joule helyett. Te valami baromi nagy kókler vagy a fizikához. Egyáltalán bejártál te a fizika órákra? Ha azt mondod, hogy igen, hát nem fogom bevenni!

A hullámoknál a h-nak a jelentése: annak az elemi hullámnak az energiája, ami 1 mp alatt 1-et rezeg.

A Szuperfizika szakaszos hullámelméletében egy hullámszakasz energiája:

E= h*f*L*A²     (ennyi egy atom által egy adagban kisugárzott energia)

Az L-t szerencsésebb lett volna T-vel jelölni, mert időtartamot (időbeli hosszúságot) jelent. Ez az atom radiációs időtartama, vagyis annak az impulzusnak a hossza, amíg az atom sugároz. Pl. 10 ns. 

Tehát érthetőbben:

E= h*f*T*A²     (ennyi egy atom által 1 adagban kisugárzott energia)

Ahol:

h ... a Planck állandó (vagyis az 1 Hz-s elektromágneses hullám egy rezgésének (egy elemi hullámának) az energiája    J

f ... a fényhullám frekvenciája   1/s

T ... a hullámszakasz időtartama (időbeli hosszúsága)   s

A ... a hullám amplitúdója    dimenzió nélküli szám

Az 1 adagban kisugárzott energia mértékegysége: J

Így már rendben van?

Ilyen tudással te csak Móricka-fizikát fogsz csinálni.

Az, hogy az energia nem Jm³, hanem J.

Gyula meg így füttyentett rá:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158500582&t=9247350

E = h*f*L*A² 

Ez képlet, nem hablaty. Erre még Gyula is füttyentene.  ;)

Mi nem tccik benne?

"Nem tudom, hogy mi késztet arra, hogy egyértelmű kísérleti tényeket tagadj ..."

Én nem tudok róla, hogy kísérleti tényeket tagadnék. Te melyekre gondolsz?

Fékezi az elektront, ami látszólag olyan, mintha a tömege nőtt volna meg.

Nem az elektron sebességéből kapják az elektron tömegét, hanem az elektrosztatikus és mágneses mezőn való áthaladásakor az eltérülés mértékéből.

Ez a te "Szuperfizikád" ilyen E = h*f*L*A² = .....Jm³ hablaty - ahogy Gyula mondaná.

Nagyon nem vagy otthon a fizikában. Nem tudom, hogy mi késztet arra, hogy egyértelmű kísérleti tényeket tagadj és valami nagy ökörséggel megdumáld. A te "Szuperfizikád" a vicc kategóriában is elbukna.

És hamár a mezök mozgását tudjuk, hogyan mozognak vajon az öket okozó részecskék??????

Egy biztos, nem úgy mint azt a specrel mutatja! (Az áltrel meg eleve egy torzszülött!)

A gravitációs mezö, A^(g)ν(x), meg ugye  így keletkezik

∂^μ ∂_μ A^(g)ν(x) = - j^(g)ν(x) = - Σ_i=e,p,P,E g_i∙j_i^(n)ν(x).

Képlettel kifejezve ugye kb így

∂^μ ∂_μ A^(em)ν(x) = + j^(em)ν(x) = + Σ_i=e,p,P,E q_i∙j_i^(n)ν(x).

"A sebességfüggő tömeg ökörséget éppen azért találták ki, mert az elektronnak bizony nem állandó a tömege, míg a töltése az."

A Szuperfizikában nincs sebességfüggő tömeg. Az elektron tömege állandó. 

Valóban van olyan jelenség, amely úgy néz ki mintha a mozgó elektron tömege megnövekedne. De valójában nem növekszik meg.

Arról van szó, hogy az elektron viszi magával az elektromos mezejét, és a mozgó elektromos mező mágneses mezőt gerjeszt. A mágneses mező pedig visszahat az elektronra, mégpedig úgy, hogy ellene hat az őt létrehozó oknak (Lenz törvénye), vagyis az elektron mozgásának. Fékezi az elektront, ami látszólag olyan, mintha a tömege nőtt volna meg.

De ez nem tömegnövekedés.

Az interneten nem terjed a sza(sz)g!

Tudod, ha már kinyitod a szád, büdös van!

Mi a fenének? Csak te nyomod itt az "Új fizikában" ezt a kitalált stabil neutron meg neutrínók ökörséget.

"Stabil neutronok és neutrínók nincsenek!"

Mondtam, alapíts egy másik új topicot!