Keresés

A fénysebességnek a forrás sebességétől való függetlenségéről emlékeim szerint semmit nem írtál. 

Baromi nagy! Nem tudod, hogy mit írtam, de szerinted hibás. MICSODA?

A Selényi kísérletről írtál valamit, de szerintem hibás.

A fénysebességnek a forrás sebességétől való függetlenségéről emlékeim szerint semmit nem írtál. 

- a Selényi kísérlettel

- és a fénysebességnek a forrás sebességétől való függetlenségével sem.

66-szor kitárgyaltuk, csak te levegőnek nézted amit én írtam. Még egyszer nem fogom idetenni. Mondanám, hogy lapozz vissza, de téged csak a saját hülyeséged érdekel.

Azt meg már bebizonyítottad, hogy lövésed nincs arról, hogy miről szól az én fizikám. Te abszolút semmit nem értesz a fizikához, így te sosem fogod minősíteni azt. Persze megteheted. Csak hát a kutyát nem érdekli, hogy egy ilyen dilettáns miket agyal össze.

Én úgy látom, hogy az én szakaszos hullámaimnak több köze van a fizikához, mint a te fotonjaidnak. 

De ez nyilván azért van, mert én erre a felismerésre jutottam, te meg arra. 

Én nem neveztem marhaságnak a fotonjaidat, csak felhívtam a figyelmedet, hogy nem egyeztethető össze:

- a Selényi kísérlettel

- és a fénysebességnek a forrás sebességétől való függetlenségével sem.

Ezek kísérleti tények, amelyeket nem veszel figyelembe. 

Az én szakaszos hullámaim mindkét kísérletnek megfelelnek. Sőt, az összes többi fénnyel kapcsolatos kísérletnek is. És ez a döntő, nem az, hogy te minek nevezed. 

"A fizikában lehetetlenségeket..."

És te tudod, hogy a fizikában mi a lehetetlenség?

"...amiket valaki esztelenül tovább hajtogat..." 

Gyula, nem én írogatom (másolgatom) ugyanazokat a mondatokat évek óta, hanem te. 

És nem én szemetelem össze mindenkinek a topikjait, hanem te. 

Egy kicsit magadba nézhetnél néha. 

Azért marhaság, mert semmi köze a fizikához annak, amit te összeagyaltál. De látom, hogy neked ez valami baromira nem megy felfogni. Ezért kérdezel vissza mindig valami újabb ostobaságot.

Felejtsd el ezt a szakaszos hullám ökörséget! Kérd meg a moderátorokat, hogy töröljék minden olyan hozzászólásodat, amelyikben az ákombákomod szerepel, ha nem akarod, hogy az egész ellentábor rajtad röhögjön!

A fizikában lehetetlenségeket, amiket valaki esztelenül tovább hajtogat, nagyon is lehet marhaságoknak nevezni.

Általában azt szokták marhaságnak nevezni, amit nem értenek. 

Miért marhaság? 

Mert te nem így tanítod? 

Nem értem, hogy a kettő között mi az összefüggés. 

Egyik állítás: az atom adagokban adja le az energiát

Másik kérdés: az olvadt acél miért világit egyfolytában, hiszen mikor kifolyik az olvasztóból, akkor már nincs gerjesztve?

Mi az összefüggés?

Amíg az acél le nem hűl, addig az atomok gerjesztve vannak. 

A nem értés és a marhaság között óriási a különbség! Én marhaságot mondtam!

Nem tud mindenféle energiamennyiséget kisugározni, hanem csak egy meghatározott energiamennyiséget, vagyis egy adagot.

A kohóban az olvadt acél miért világit egyfolytában, hiszen mikor kifolyik az olvasztóból, akkor már nincs gerjesztve?

Melyik mondatot nem érted?

A kommentárod marhaság! Hagyd már abba!

"Ha az atom a gerjesztés elött az alapállpotában volt, a gerjesztés után mindenféle „energia mennyiséget“ ki tud sugározni,..." 

Nem tud mindenféle energiamennyiséget kisugározni, hanem csak egy meghatározott energiamennyiséget, vagyis egy adagot. Azért, mert ha  elkezdődik az atom elektronfelhőjének az átrendeződése, akkor ez a folyamat csak akkor áll le, amikor az átrendeződés befejeződik, és újra stabil állapotba kerül az atom. Két stabil állapot között nincs köztes állapot.

"...hullámféle formában,..."

Mi a fene az a hullámféle forma? Olyan, mint a hullám, de nem hullám?

"egy maximális energia mennyiségig"

Ez a maximális mennyiség:  E= k*f*T*A²

Ezt Gyula írta neked.

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158526789&t=9247350

És nem csak az én fizikában nincs ilyen, hanem semmilyen fizikában nincs ilyen marhasáf.

"...ilyen nincsen."

A te fizikádban nincs. A Szuperfizikában ez van.

De jól egyezik a kísérletekkel. 

De akkor mi tartja össze a neutroncsillagokat?

Gyula elmélete.

Különben a h, A Planck állandó, egy Lagrange multiplikátor, ami az összetett részecskerendszerek stabil állapotát határozza meg,

ZŐDSÉG!!! Az elektromágneses sugárzások energiájának és frekvenciájának a hányadosa. h = E/f = 6.626^.10^-34Js. Bepirosítottam, hátha így megmarad szuperfizikus agyában.

„Akkor ugorjunk neki mégegyszer.

Ha nem tetszik a h, akkor legyen k.

Tehát az atom által egy adagban kisugárzott energia:  {J}

E= k*f*T*A^2 „

Ez bödületes ostobaság, ilyen nincsen.

Ugyan Gyula! Se hal, se lát Dömötörnek ez a SZUPERFIZIKA.

Szóval úgy gondolod, hogy ha a h-t kicseréled k-ra, akkor már nem ugyanaz a baromság marad, mint ami volt előtt?

"És Gyula kívánságának is megfelel, mert végre lát egy képletet.  ;)"

A lovast felel meg!

Mindenesetre az atomisztikus fizika az Új Fizika alapja.

Írjuk fel ez alapján a sztatikus eröket:

Elektron:{ -e, -g∙m_e},  pozitron:{ +e, +g∙m_e},  proton:{ +e, +g∙m_P},  elton:{ -e, -g∙m_P}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, m_P/m_e =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g²/4π = 6.576(6) ∙10^-11 m³kg^-1s^-2

A statikus gravitációs erö két elemi részecske között

F^(g)(r) = - g_i g_j/ 4π r²

Mint ismeretes ez szerkezetileg úgyan az mint a Coulomb erö

F^(Coulomb)(r) = - q_i q_j/ 4π r².

Kétrészecske rendszerek csak akkor alkotnak egy kötött állapotot, ha a két részecske között vonzó elektromos erö van. Az ilyen kétrészecske-rendszerek közül csak a neutonnak (P,e) és az elton-neutonnak (E,p) van gravitációs töltése

g(P,e) = + g (m_p - m_e),

g(E,p) = - g (m_p - m_e).

A gravitációs erö e kettö között taszító!

A neutrinók, (e,p) és (P,E), nem csak elektromosan semlegesek, hanem a gravitációs töltésük is nulla

g(e,p) = + g (m_e - m_e) = 0,

g(P,E) = + g (m_P - m_P) = 0.

Ezek nem tudnak egymáson kondenzálódni, nem tudnak egy neutrínó csillagot képezi, mert nincs közöttük gravitáció. (Nem igaz te hülye szuperfizikus?)

De, mint a deuteronban

D = (P,e,p,e,P)

az e,p,e-képzödmény "köt" két protont. Az igazság miatt még meg kell jegyezni, a D körül még van egy héjelektron is, tehát a nehéz hidrogén elektromosan semleges és MINDIG KÉTFAJTA ERÖ HAT A RÉSZECSKÉK KÖZÖTT!

Különben a h, A Planck állandó, egy Lagrange multiplikátor, ami az összetett részecskerendszerek stabil állapotát határozza meg,

Az általad felírt képletnek semmi fizikai jelentösége nincs, szuperfizikus.

„Akkor ugorjunk neki mégegyszer.

Ha nem tetszik a h, akkor legyen k.

Tehát az atom által egy adagban kisugárzott energia:  {J}

E= k*f*T*A^2 „ 

Ez bödületes ostobaság, ilyen nincsen. Ha az atom a gerjesztés elött az alapállpotában volt, a gerjesztés után mindenféle „energia mennyiséget“ ki tud sugározni, hullámféle formában, egy maximális energia mennyiségig!

„"Csak a neutrinók gravitációs töltése nulla, ezért tünnen ezek tömegnélkülieknek."

Gyula, akkor neutrínócsillag nincs is? 

Kár, pedig a neutroncsillag kistesója lehetett volna a neutrínócsillag. “

„"A neutroncsillag sürüsége meg 10⁺¹⁵ g/cm³ !!!!!"

kg/literben mennyi?

Vagyis a víz sűrűségének hányszorosa?”

Elötte ez volt tölem; “A neuton N0 =(P,e) 0.702x10^-13 cm nagy és a gravitációs töltése

g(N0) = + g (m_P - m_e).

A neutroncsillag sürüsége meg 10⁺¹⁵ g/cm³ !!!!!

Csak a neutrinók gravitációs töltése nulla, ezért tünnen ezek tömegnélkülieknek.”

Úgy látszik te teljesen balabala vagy, nem csak érteni nem tudod ami írva van, még szorozni, osztani sem tudsz!

Az atomisztikus fizika alapaxiómája:

A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). (Az eltonokat a fizikusok „antiprotonnak“ becézik.) Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:

elektron:{ -e, -g∙m_e},  pozitron:{ +e, +g∙m_e},    proton:{ +e, +g∙m_P},  elton:{ -e, -g∙m_P}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, m_P/m_e =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g²/4π = 6.576(6) ∙10^-11 m³kg^-1s^-2 és nem 6.673(10) ∙10^-11 m³kg^-1s^-2.

A két elemi töltés aránya: e/gm_P = 0.966∙10⁺²¹, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.

Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik.

Nem tudtad ez alapján kiszámítani, a neutronok, (P,e), (E,P), és a neutrínók, (e,P), (P,E), gravitációs töltéseit! Illetve nem tudtad értelmezni, amit leírtam! Menj el a búsba!

Én Gyulától szeretném hallani. Oka van. 

"Ezt egy általános iskolai 7. osztályos gyerek átszámolja neked."

Neked nem sikerült? 

Ezt egy általános iskolai 7. osztályos gyerek átszámolja neked.

Fordulj hozzájuk szuperfizikus. Sokat azért ne beszélj közben, mert körberöhögnek.

Akkor ugorjunk neki mégegyszer.

Ha nem tetszik a h, akkor legyen k.

Tehát az atom által egy adagban kisugárzott energia:  {J}

E= k*f*T*A²     

Ahol:

k ... az 1 Hz-s, egységnyi amplitúdójú elektromágneses hullám egy rezgésének (egy elemi hullámának) az energiája   {J}

f ... a fényhullám frekvenciája   {1/s}

T ... a hullámszakasz időtartama (vagyis az atom radiációs ideje)   {s}

A ... a hullám amplitúdója  {dimenzió nélküli szám, megmutatja, hogy az amplitúdó hányszorosa az egységnyinek}

f*T ... megmutatja, hogy 1 hullámszakaszban hány rezgés (hány elemi hullám) van

Az 1 adagban kisugárzott energia mértékegysége: {Joule}

Ez a képlet megfelel Planck feltevésének, mely szerint a fény adagokban szállítja az energiát. És azzal is, hogy az adagok nagysága arányos a fény frekvenciájával. 

Nem kompatibilis viszont Einstein fotonelméletével. 

Azonban megvan az a kiváló tulajdonsága, hogy helyből megmagyarázza a hőmérsékleti sugárzást, a fényelektromos hatást, a fénynyomást,  és az összes többi fénnyel kapcsolatos kísérletet, amelyeket a modern fizika a nem létező fotonokkal akar magyarázni. 

És Gyula kívánságának is megfelel, mert végre lát egy képletet.  ;)

Vajon a te fotonjaid tudják-e mindezt?

"Csak a neutrinók gravitációs töltése nulla, ezért tünnen ezek tömegnélkülieknek."

Gyula, akkor neutrínócsillag nincs is? 

Kár, pedig a neutroncsillag kistesója lehetett volna a neutrínócsillag. 

De akkor van egy probléma. 

Vagy a neutronnak, vagy a neutrínónak más nevet kellene adni.

Mert a "ínó" képző tudtommal kicsinyítő képző, vagyis azt jelenti, hogy ugyanaz kicsiben. 

De most kiderült, hogy mégsem ugyanaz, mert a neutronnak van tömege, a neutrínónak meg nincs. Vagyis nem ugyanaz kicsiben. 

Gyula, te hogyan látod ezt a sarkalatos problémát?