Kerestem a topikok között, de nem találtam még kifejezetten ilyen témájút. Ez elég meglepő volt. Nos, mindegy, akkor itt van egy, amiben megtárgyalhatjuk a legújabb technológiákat, áttöréseket, hatásfokokat és persze, hogy ki, mikor fogja telerakni és legfőképpen mennyiből a háza tetejét napelemekkel?
Elég furcsán mérik arra felé a napelem árakat... :)
Napelemet kiloWattpeak(kWp) alapján árazzák be, vagy másként mondva a beépített eszközök mennyiségétől függ az ár.
Értelmes telepítő ott helyben meg tudja mondani, hogy az adott fogyasztáshoz mekkora napelemes rendszer tartozik, amiből következik az ár.
Leírás alapján 1,2-1,5kWp napelemes rendszer lehet, ami 976000ft + áfa árral számolva marha drága...
Ma egy nem átverős,lehúzós cég kevesebb mint 500eFt+ÁFA/kWp áron dolgozik, ami a fenti rendszernél kb 600-750eFt + ÁFA-s ár nem egy misi, mint ahogy írtad...
Felénk egyenlőre egy havi 120kwh energiát előállító rendszer kivitelezése 976000ft + áfa nem tudom, hogy ez 20 év alatti megtérülést nézve érdemes lenne megfinanszírozni???
Most csináltattam meg a villanyóra doboz cserét és a 32Ah biztosítékra bővítést.
Ha a jövőben majd megéri napelemeket tenni akkor szeretnék én is "naplopó" lenni, ezért a szükséges védőcsövezéseket meg akarom csináltatni.
Mekkora helyet kell kihagyni az inverternek és mekkora energiát lehet naponta előállítani ha a lapos tető bruttó 40m2 de a hasznos kb 36m2. ?? Bocs ha nem szakszerű a meghatározása a kérdésben található műszaki egységeknek.
Végülis sikerült az inverter belső bypassát felhasználni az átkapcsolásra, vagy külső egységgel kapcsoltok?
A külső kapcsolásnak az a további előnye, hogy így nincsen korlátozva a hálózati üzem teljesítménye.
Ha a belső átkapcsolást alkalmazzuk, akkor a hálózati energiát is az inverteren keresztül lehet csak használni, ami nem vállalható korlát.
Ilyenkor nem tudjuk kezelni az inverter teljesítményét meghaladó hálózati terheket sem!
A külső kapcsolás esetén nincsen ilyen gond, a 16 A-es hálózatra lehet telepíteni a 300 w-os invertert is és ha jön egy nagyobb terhelés, akkor sem áll le semmi.
Úgy tűnik, egyre inkább a kiegészítők (üveg, keret) határozzák meg a napelemek árát, tehát további jelentős árcsökkenés csak a hatásfok növekedésből származó méretcsökkenéstől várható.
Szerencsére ezen a téren is van még fejlődési lehetőség.
Az ismerősömmel is ezen kacarásztunk, arra jutottunk, hogy az üveg és az alumínium ára lesz a határa a napelemeknek.
Nagyot fejlődött, piacérett lett a rendszeretek amióta utoljára beszélgettünk. Nagyra tartom, hogy sikerült végigvinni az ötletet.
Köszönöm, illetve köszönjük az elismerést, ilyenkor -visszanézve- lehet felmérniu, hogy milyen hatalmas íve van egy ilyen munkának!
Látom szinkron invertereket használtok, ezzel a kapcsolási tranziens probléma is megoldódott.
Kapcsolási tranziens eddig sem volt, mert nullátmeneten kapcsolunk. A szinkronizált kimenet a hűtőgépek átkapcsolása miatt szükséges. Ebben a kérdésben egyébként neked volt igazad, az átkapcsolási problémát a szinkronizálatlan jel okozta, az átkapcsolás során azonos fázisú jel hatására az aszinkron motor kiesett a szinkronfordulatból. A szinronizálás hatására a probléma meg is szűnt. (A 300 w-os rendszer szépen működik, annak nem szinkronizált a kimenete)
Végülis sikerült az inverter belső bypassát felhasználni az átkapcsolásra, vagy külső egységgel kapcsoltok?
Kívül kapcsolunk, ha beleturkálunk az inverterbe, mehetünk CE-jeleztetni!
Érdekelne még, hogy mondjuk egy kisebb teljesítményű napelem bázison, vagy borús időben de a 2 kW-os határ közeli fogyasztásnál milyen gyakorisággal kapcsolgat a jelenlegi akkukapacitásnál a rendszer (meddig bírja akku+napelemről pl.: 500 W napelemes és 1500 W akkus elvételnél) és mértétek-e mekkora veszteség adódik az átmeneti tárolás miatt?
A kapcsolgatás egészen szélsőséges határok között változhat.
Amikor kezdődik a termelés és fel vannak kapcsolva a fogyasztók, akkor egy-két másodperc is gyakori a fel-le kapcsolás között. Ez egyetlen oda-vissza kapcsolást jelent, vagyis átvált napelemre és szinte azonnal vissza hálózatra, hiszen alig van termelés. Majd hosszabb idő kell (néhány perc) az újbóli kapcsoláshoz!
Ugyanez a jelenség játszódik le este is, amikor megy le a nap.
Ennek az időnek a hosszát a két teljesítmény közötti különbség, és az akkuk száma határozza meg! Valamint az, hogy meddig engedem az akksik feszültségértékét esni!
Ezt az értéket kell jól belőni, a túl magas küszöb (a vezérelt késleltetés miatt) csökkenti ezeknek a felhasználási időknek a hosszát, a túl alacsony pedig elkezdi kisütni az akksikat!
Per pillanat a kisütési feszültség fölött tartom a küszöböt, ez alá nem csökken az akkuk feszültsége, így azokban üzem alatt nem indul meg a kémiai átalakulás.
Az akkuk kondenzátorként funkcionálnak!
Ez alól természetesen a komolyabb és hirtelen felterhelések és a vészüzem kivétel.
A kérdésre, hogy mekkora a tárolási veszteségünk, azt tudom mondani, hogy nincsen ilyen a megmérhető szinten.
Az akkuban a töltést csak este mozgatjuk meg egy kicsit, amikor már minden hálózatról megy és csak az inverter készenléti fogyasztása fogyaszt, a vezérlés pedig azt is kikapcsolja egy adott szinten. (Ez éppen csak belecsíp a kisütésbe)
Ez viszont minimális mértékű az energia mennyiségét tekintve és egyébként is szükséges.
(Ma reggel 25,2 volt feszültségen kezdtek az akkumulátorok, pedig tegnap egész nap borult idő volt)
Nehéz megítélni kívülállóként ki mennyire tisztességes szereplője a piacnak, emiatt itt nem vonnám kétségbe senki jószándékát, ebben a (tudomány) rovatban különben is a módszerek, a lehetőségek különbözősége képezheti vizsgálat tárgyát.
Úgy tűnik, egyre inkább a kiegészítők (üveg, keret) határozzák meg a napelemek árát, tehát további jelentős árcsökkenés csak a hatásfok növekedésből származó méretcsökkenéstől várható.
Szerencsére ezen a téren is van még fejlődési lehetőség.
Tényleg. Nagyot fejlődött, piacérett lett a rendszeretek amióta utoljára beszélgettünk. Nagyra tartom, hogy sikerült végigvinni az ötletet. Látom szinkron invertereket használtok, ezzel a kapcsolási tranziens probléma is megoldódott. Végülis sikerült az inverter belső bypassát felhasználni az átkapcsolásra, vagy külső egységgel kapcsoltok?
Érdekelne még, hogy mondjuk egy kisebb teljesítményű napelem bázison, vagy borús időben de a 2 kW-os határ közeli fogyasztásnál milyen gyakorisággal kapcsolgat a jelenlegi akkukapacitásnál a rendszer (meddig bírja akku+napelemről pl.: 500 W napelemes és 1500 W akkus elvételnél) és mértétek-e mekkora veszteség adódik az átmeneti tárolás miatt?
Anélkül, hogy bármiféle értékeléssel próbálkoznék megjegyzem, öröm látni milyen fantasztikus árcsökkenésen ment keresztül ez a piac, ki tudná megmondani, hol lesz az alja?
Azt azonban mindenképpen látni kell, hogy ez a piac még a saját letisztulása előtti állapotban van, a hétköznapi vevők általános értelemben vett szakmai tájékozottsága gyakorlatilag a nullával egyenlő, nem tudják kiszűrni a valódi szolgáltatást nyújtók közül a szerencselovagokat, akiket a rövid távú és gyors nyereségen kívül nem érdekel az égvilágon semmi más!
Nem ismerik fel, hogy azok, akik mások termékeiből összerakosgatott "rendszereket" árulnak az összetevők árait változatlanul hagyva, ott bizony valami nem kerek.
Az ilyen típusú "árcsökkenésnek" csakis morális piacromboló hatása van, mert a potenciális vevők a valódi árakat kínálókat fogják szélhámosnak, őket inkább lenyúlóknak tekinteni!
Szóval a ténylegesen létező árcsökkenésnek ezt a virtuális részét nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert nem csak az áraknak van alja!
Nincs miért elnézést kérned, nem hiszem, hogy tévedtél -legalábbis összegszerűségében- hiszen az UPS eleve nem volt az említett 1,3 milliós rendszerárban.
Két érdekes adathalmaz szakadt a nyakunkba, amit már érdemben lehet elemezgetni, összevetni.
Anélkül, hogy bármiféle értékeléssel próbálkoznék megjegyzem, öröm látni milyen fantasztikus árcsökkenésen ment keresztül ez a piac, ki tudná megmondani, hol lesz az alja?
"Sziget üzemű rendszer, + egy átkapcsoló állomás, mely bizonyos nagyobb teljesítményű fogyasztók bekacsolásakor 0,04s alatt átkapcsol, és a hálózatról látja el árammal a fogyasztókat, majd a fogyasztás lecsökkentével automatikusan visszavált az inverterre. Ugyanígy működik,ha az akkumulátorok lemerülnek: átkapcsol a hálózatra, vagy a tartalék generátorra."
Az, hogy egy, a fényképeken látható tartószerkezetet 400.000Ft ból hozzatok ki, azt ugy hivják : lehúzás.
Szerintem vegyél vissza a szádból, mert abban biztos lehetsz, hogy nekem sem kell a szomszédba mennem, ha be akarok valakinek szólni!
Odaírtam, hogy a tetőre szereléssel együtt (DC kábelezéssel) került ennyibe!
A te napelemeid - amiknek voltál szíves a kereskedőnél lévő anyagárát megadni teljes költség gyanánt - maguktól elmennek a beépítés helyére, 5500 forint/panel áron összehozzák a tartószerkezetet és ingyért fel is másznak a tetőre?
Maradjunk az alábbi példánál.A 2db kb. 150Ah akkupakk 24V ra kötve például max. 15A-ert tud elnyelni.(egészséges esetben). Mivel a 24V dc re kötött napelemkből ekkora kapacitásból pl: a 6db töltőre 3-asával kapcsolva a párhuzamosan a napelemeket, az töltőként min, 24 A-ert jelent. 6 x24A =144A. Ez majdnem a 10 x ese annak, amivel tölteni szabadna azt az akkupakkot. Tehát muszály neki a "tökéletes maximális kihasználás miatt" a bejövő teljesitményt kényszerből elfűteni, "vagyis" fogyasztókat bekapcsolni, hogy ne menjen tönkre az akksi.
Húha!
Itt igen komoly szakmai felkészültségbeli problémák vannak!
Nem muszáj elfűteni semmit!
A honlapon található képek egy referenciahely képei.
4 kw-os rendszer és 360 wattnyi teljesítményigényű fogyasztó van rákötve, mert még nem érkeztek többre!
Fűtés sincsen rákötve, majd ezután fogják kiépíteni!
Szeretném, ha ezt a tényt értékelnéd a szavaid fényében!
A sziget üzemben a feladat:hogy minden fogyasztót ki tudjunk szolgálni, amiket a vevő igénye szerint akár egyszerre is akar használni, méretezve ugyanigy az áthidalási időt, azaz az akkukapacitást is.
A NATI nem szigetüzemű rendszer!
Újra kérdezem, akkor mi értelme a NATI rendszereteknek?
Nem kell megkérdezned naponta többször, már írtad, hogy nem érted!
Mer se nem hatékony, se nem gazdaságos, mint azt bebizonyitottam.
Egyelőre a megértés nehézségein kellene úrrá lenned, az ilyen szintű értékeléseket későbbre kellene halasztanod!
Azért nem értem a közvetlen napelemből felhasználási igényeteket/feladatotokat, mert az NEM ÉLETSZERŰ.
HA valahol nincs villany, ott nem törekednek folymatos felhasználásra, mert napközben nincsenek otthon.Ezért kell akksis rendszer, mint irtam, megfelelően méretezve.
JA, kapcsolgassunk egy fűtőcekászt??? HA elmentem feltekerve hagyom a villanybojlert, ha enyire buta vagyok, hogy terhelni akarom egész nap a rendszeremet az akkutöltés-eltárolás helyett, és amikor ezerrel süt a nap, igy is, ugy is BE FOG KAPCSOLNI az INVERTER-->ÉS jééé, menni fog a villanybojler, mert bekapcsolva maradt!
MIÉRT KELL EHHEZ ELEKTRONIKÁT, meg 3 szekrényt épiteni?? JA adjunk el...mindig elfelejtem a szent célt.
NE haragudjatok, én mésképp vagyok beállitva.Lehet ezért nem vagyok sikeres kereskedő, mert kivitelezőnek tartom magam inkább, aki működő, a vevők igényeinek megfelelő rendszert adok nekik.
Ha van villany, akkor meg ugyis a napelemes rendszeről fognak fogyasztani elsőként a fogyasztók!Hadd ne irjam le mégegyszer!
Oké. Keress rajta egy halom pénzt a hozzá nem értők vakitásával.
Vegyük a te számaidat, te irtad, hogy 2,9-3 millió ft.
Akkor a megtérülési idő 18 év!
Az, hogy egy, a fényképeken látható tartószerkezetet 400.000Ft ból hozzatok ki, azt ugy hivják : lehúzás.
Az, hogy 3 féle szekrényt csinálsz egy feladat ellátásához ? Az gazdaságtalan, és mivel nincs rá szükség: lehúzás.
Az hálózatos üzem adatait leolvashatod a honlapomon.Működése egyértelmű, de ha valaki nem hallott még visszatáplálós, vagy hálózati szinkronos üzemről , akkor röviden olvassa el az informácis honlapomat, amit pont ezért kellett leirni, hogy megértsék, hogy múküdik:http://abwind.hu/napelem.html
A backup rendszer egy UPS.Közönséges UPS, amit a számitógépeknél használnak.Ezt a leirt 2 keringtetési szivattyú (kb. 2x 80W, )pelletkazán vezérlés)kb. 50W), és világitás: kb. )4x 11W),azaz összesen kb. egy időben 260W fogyasztás max, ami nélkül nincs fűtés,melegviz napkolketorból és világitás.
Az UPS-ből kivettük a pici akkumulátorokat, és kaptak 2 db 110 Ah varta akksit.
A vész esetben, szükségben múködtettendő fogyasztókat, mint keringtető szivattyúk, világitás, ellátja.
Költség:
-1kW/12V os UPS:30.000,-Ft volt.
-2 db 110Ah akksi: 2 x 30.000 Ft.
kábelezés, munkadijra stb számolhatunk a maradék öszeggel.
És működik!évente kb 2x, amikor elmegy a villany.Mennek a fent felsorolt fogyasztók, amik az UPS-en keresztül vannak üzemeltetve.
Itt a cél teljesült: az akkori árakon a legolcsóban lett kivitelezve a rendszer, és a villanyfogyasztást éves szinten kiváltja, sőt, ahogy az ábrák mutatják, többletett termelt, amit a szolgáltató jováirt neki a következő évre (mert ő igy kérte).Jobban járt, mintha nettó 16Ft ot kapott volna érte kWh -ként.
A másodlagos cél: UPS--el ellátva, amikor épp áramszünet van.
És ugye, az UPS ben lévő akkukat is a napelemről is töltötte, mert ugye a hálózatos inverter szinkronba a belső hálózatra táplált fel, onnan elszivta az UPS egy részét, és rajta keresztül a fogyasztók is el voltak látva,közben pedig az akksikat is töltötte=szinten tartotta.Amikor meg elment a villany, akkor az akksiban eltárolt napenergiával használta a fogyasztókat, amik kelettek.
Köszönöm a kalkulációkat, jó lenne ha az említett 3.6 kW-os hálózati rendszer 1,3 mFt-os rendszerköltség megoszlásáról is tudhatnánk valamit, hogy jobban lássuk miben különbözik a két rendszer költségszerkezete.
Például mennyibe kerül az hálózati engedélyeztetéséhez kapcsolódó adminisztráció, inverter, stb. amik esetleg különböznek a két rendszerben.
Gondolom a napelemek, töltők munkadíj, azonos nagyságrendbe esnek, viszont nem látom miben adódik a jelentős különbség a végső árban.
A napelemek költségei a számaid alapján a 3.6 kW-os rendszerben kb. 900 ezer forint (bruttó), 400 ezer marad az inverterre, szerelési költségekre, és anyagokra, engedélyeztetésre?
Lehet, hogy valamit félreértek, de az UPS-sem nagyon értem.
Az egyik esetben kijön 100 ezer forintból 220 Ah+inverter, arrébb viszont 300 Ah akku kerül önmagában 130 ezer forintba.
Nem használnak akkupakkot. Egy a lényeg; ha süt a nap, akkor a megfelelő fogyasztók a napelemről táplálkoznak.
Hálózatos rendszerben,és akkus sziget üzemben a JÓL MÉRETEZETT eszközökkel is a megfelelő fogyasztókat ellátja a Napelem közvetlen!CSak tudni kell kiszámolni!
Itt is min 2db akkumulátor van a beépitve.Tehát használnak akkupakkot, csak nem annyit, amennyi kéne.Ebben a konstrukcióban a napelemes töltő nem fog működni, ha nincs mögötte akkumulátor. Ugyanis, az nélkül nem látja a szabályzó, hogy 12, vagy 24 V dc rendszerre kell dolgoznia.Ráadásul ha kapcsolási sorrendet nem tartják be összekapcsolásnál, azaz a napelmet akku nélkül nem szabad a töltőre kapcsolni, mert azonnal leég a szabályzó,ha nincs "leterhelve" akkuhoz!
Maradjunk az alábbi példánál.A 2db kb. 150Ah akkupakk 24V ra kötve például max. 15A-ert tud elnyelni.(egészséges esetben). Mivel a 24V dc re kötött napelemkből ekkora kapacitásból pl: a 6db töltőre 3-asával kapcsolva a párhuzamosan a napelemeket, az töltőként min, 24 A-ert jelent. 6 x24A =144A. Ez majdnem a 10 x ese annak, amivel tölteni szabadna azt az akkupakkot. Tehát muszály neki a "tökéletes maximális kihasználás miatt" a bejövő teljesitményt kényszerből elfűteni, "vagyis" fogyasztókat bekapcsolni, hogy ne menjen tönkre az akksi.
Erre irtam, hogy "fűtőpatront üzemeltetni hakellhanem" és ezért túlméretezni egy rendszert termelői oldalon gazdaságtalan, és ésszerűtlen.
Ad 1: drága napelemeből termelt árammal (Dc-Ac átalakitás , vesztesége akkupakknál+ sziget inverternél: akkutöltésnél minimum! -10%, ha közvetlen elszivja onnan a delejt, akkor az SW invertereknél még van az adatlap szerint is csak 88% os átalakitási hatásfok, az eredendően min. csak 78% hatásfok!!!!!!!!!!!!!
Vegyünk egy átlagos on grid- hálózati invertert , min, 95-97 % -os a hatásfokuk az átalakitás során az adatlapok szerint .
Tegyük fel, hogy az akkupakk kiesik, mert sikerül a NATi vezérlővel közvetlenül elszivni a termelés pillanatában a villanyt az inverteren kersztül, és nincs akkunál töltési veszteség, akkor is már min. 8-10% os hatásfokcsökkenéssel indul a képlet!
De ez ugye feltételezi a folyamatos fogyasztást igy vagy ugy hakellhanem!
Ad 2: Egy fűtőpatron melegvizkészitéséhez "bűn" napelemmel termelt drága villanyt használni. Ennél olcsóbb napkollektros rendszert épiteni egy HMV rendszerhez,de ezt is leirtám már az előbb.
A hálózatos rendszerben NEm kell teljesitményfigyelő elektronika, se akkumulátor a múködéshez, csak közcélú hálózat.
Mert amit termelünk, azt vagy elfogyasztják a fogyasztók, amiket épp használni akarunk kedvünk,szükségletünk szerint, vagy megmérten kikerül a közcélúba és jóváirják.
De mi a célünk a rendszerrel? Nálunk: villanyszámla nullázás,külföldön a többletből több pénzbevétel.
A sziget üzemben a feladat:hogy minden fogyasztót ki tudjunk szolgálni, amiket a vevő igénye szerint akár egyszerre is akar használni, méretezve ugyanigy az áthidalási időt, azaz az akkukapacitást is.
Dehát mindkettő méretezéséhez egy szakinak értenie kell, aki napelemet árul, pláne szakemberként. Ha nem, és csak a minél nagyobb, drágább termékek eladása a cél, nem pedig a vevő igényének kielégitése, azt nem kommentálom.
akkor:
"Ki a laikus?
Te vagy én? "
Újra kérdezem, akkor mi értelme a NATI rendszereteknek?
Mer se nem hatékony, se nem gazdaságos, mint azt bebizonyitottam.
JA kérem egy magyar fejlesztés, és csudajó lett, mert múködik. Heuréka. És mire jó?
Ebben a felállásban az akkupakk erősen alul van méretezve!!!!"
Nem használnak akkupakkot. Egy a lényeg; ha süt a nap, akkor a megfelelő fogyasztók a napelemről táplálkoznak. Ennek minél hatékonyabb kihasználásához maguk fejlesztették a vezérlő elektronikát. Pont. (legalábbis szerintem)
Bocs, de nem birom ki,hogy ne számoljam ki ,kb mennyi pénzból hozható ez ki (vevői árakon):
-10db 240Wp Poli napelem: 47.000 Ft nettó= 470.000 Ft
-8 db 230Wp poli: 45.000 Ft =360.000 Ft.
-egyedi tartószerkezet, kb. TIPPELEK!javits, ha gondolod: kb.:100.000 Ft.
2db SW 2kw/24V inverter: 146.000 x2 = 292.000 Ft
-6db Mppt 30: 6 x 27.000,-Ft 162.000,-Ft
-2db Varta 150Ah akksi: 2 x 65.000 Ft= 130.000 Ft.
-vezérlőelektronika:
tipp: saját idő+egyedi fejlesztés +anyagktg kb. 50-120.000Ft
-kapcsolószekrények, kábelezés, kb 150.000Ft
Összesen:1.784.000 Ft.nettó + áfa= 2.265.680 Ft (bőnyállal)
A napelemek tartószerkezetére és felrakására 440 ezer forintot kell számolni, nettóban!
Te 100-at vettél.
Azonkívül a beszerzési áron történő értékesítés még a kereskedőknek sem bolt.
Abban is biztos vagyok, hogy neked sem az, de ki tudja!
A vezérlőelektronikát -nem véletlenül- még eltalálni sem tudod, annyira nincsen fogalmad arról, hogy milyen műszaki és egyéb tartalma van.
Amit felszámítottál, az kifutja a vezérlőpanelt, azt is csak anyagban és összeállításban!
Aztán még ott van a szekrény és a benne lévő cuccok!
A DC szekrény is le van fényképezve, azt is sikerült kihagynod! (Például)
Miután feléből-harmadából összeszedted az anyagaárakat, kijelented, hogy ebből már ki is hozható a rendszer! (A bő nyáladat pedig egyéb célokra tartogassad!)
A tulajdonosnak van napkollektora, pelletkazánja a nappaliban, valamint világitási igény, melyeket áramszünet esetén bőségesen kiszolgál egy 1kW-os UPS, 2 db 110Ah akksival min.2- 8 órán keresztül.Ennek bekerülési költsége: kevesebb, mint 100.000,-Ft.
Mesélj már egy kicsit erről az UPS-ről!
Egy kicsit, mintha elnagyoltad volna a felépítését és magát a konkrét megvalósítást is! A működésről nem is beszélve!
Nem is értem, mire kell a NATI rendszer, ha van bekötve villany?
Ez minden szavadat megmagyarázza!
A NATI rendszer lényegének még a közelébe sem sikerült kerülnöd!
Arra azért vigyázz, hogy a magad félremagyarázásait ne tulajdonítsd neki és ne is híreszteld azokban a formákban, amiket ideírtál, mert a külső szemlélő nem tudja, hogy amit hall/olvas tőled, az kizárólag a te félreértelmezésed eredménye és tulajdonképpen semmi köze magához a NATI rendszerhez!
