" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Itt 2m-en nem volt fagy (az országban sok helyen sajnos igen), és az autón sem láttam jegesedést (de az a déli oldalon van), az északi oldalon talajközelben lett -1 reggel 6 körül.
Reggel fél hétkor 2,0méteren árnyékolt mérőn +2,3°C volt, az autók északi ablakai a párolgás miatt be voltak fagyva, de talajmenti fagy nem volt. Egyenlőre kárkép nincs.
Szívet melengető mediterraneizációs jelenségek a tormaföldei hegyen. Az a Trachycarpus olyan helyre került, hogy ha nem lenne ott, hatóságilag kellene elrendelni az odaültetését. :)))
Az ég-földön semmit nem csináltunk vele, csak hagytuk nőni, ahogy ő akart. Legtöbbször csak burkoltan, néha, türelemvesztett állapotban, nyíltan is ki szoktam fejezni, hogy nagy ellensége vagyok a növények megerőszakolásának és folytonos zaklatásának. Ha mégis tennünk kell velük valamit, előtte föltétlenül kérdezzük meg tőlük, hogy egyetértenek-e vele! :))))
Ezt mondtam múltkor, csak nem értetted a "90 fokos elfordítást". Azonban, ha alatta járda vezet, a kordonokat nagyon magasra kell emelni ahhoz, hogy a csüngő vesszők ne képezzenek akadályt.
Ugyanezen a szőlőhegyi részen van egy, az én szaporításomból származó fügefa (zöld aszalódó). Ennek gazdája elfogadta a tanácsomat a helyszűke problémájának megoldására. Ez pedig abban állt, hogy szabályos fává hagytuk nőni, így embermagasságig csupán a törzse foglal helyet, mellette kényelmesen el lehet járni, ugyanakkor az épület előtt kimondottan dekoratív. Ennek ellentéteként hoztam múltkoriban azokat, a szándékkal ellentétes eredményt hozó, elrettentő fügemetszési példákat, amelyeknél a füge válasza az egyre nagyobb térigény/akadályképzés volt.
Mivel ez a kivilugas a gazda mediterraneizációjának csupán egy részét képezi, ha már ott jártam, csináltam néhány fotót a fügéséről is. Azért láthatunk ilyen sajátos formájú fügefákat, mert kezdetben nem hitte el, hogy az új vesszők lemetszésével egyrészt az elsőterméstől fosztja meg magát, másrészt késlelteti a másodtermések érését. Miután ennek helytelenségét is belátta egy idő után, a fák helyrejöttek és kiválóan teremnek. Íme:
Ma a kedvedért elmentem egy olyan helyre, ahol a Te elképzelésedhez és helyszűkédhez hasonlóan valósítottak meg egy féloldalas kivit. Kezdetben falszerűen akarták működtetni, annak ellenére, hogy ettől határozottan eltanácsoltam őket. Aztán amikor már éveken keresztül nem működött (a jóslatomat követve) :)), egy ilyen torzszülöttet csináltak belőle úgy, hogy az idős őszibarackfákat féloldalasan megcsonkították azért, hogy teret nyerjenek a kinyúló vesszők részére. A nálad rendelkezésre álló hely is valami ehhez hasonlót tenne lehetővé, amihez nem szívesen adnám a nevem. :)))
