III/III Reloaded...
Civil rendőrök követik a tüntetőket.
Lebuktak, mert felvette őket a célszemély.
Nem ugyenezt csinálta a kádárista rendőrség 89-ig, hogy poltikai okoból vegzáltak embereket?
Na ez az idő újra eljött.
A hírszerző szemével, illetve Az elhárító szemével indít állandó rovatokat a Magyar Idők.Előbbi szerzője Földi László, a polgári hírszerzés egykori műveleti igazgatója, utóbbié pedig Horváth József, az elhárítás volt főigazgató-helyettese lesz.
A két titkosszolgálati szakértő minden héten pénteken egymást váltva közli majd gondolatait a világban, azon belül is főként a hazánkban zajló eseményekről, folyamatokról és jelenségekről.
Az Orbán-rendszer fő jellemvonása nem a központosítás, hanem a hatalom kiszervezése az alkotmányos kereteken túlra
Azt hajtogatja tízezer cikk, hogy „ez” pont olyan, mint a Kádár-rendszer. Pedig egyáltalán nem olyan! Az csakugyan központosító és államosító rendszer volt, ez nem. A magyarországi „politológia” rossz tréfa. Lánczi Andrásnak van igaza, ez nem korrupció és nem államosítás. Ez új dolog. A királyi adományok rendszerét követi, amikor az uralkodók – szintén törvényesen – a korona birtokából földekkel és várakkal jutalmazták hűséges báróikat. Ugyanez történik, csak időnként banki átutalásokkal és cégalapításokkal. A független sajtót se államosítják, hanem a kézben tartott oligarchák cégeibe csoportosítják át, hatékonyabban, mint a pártállami sajtóirányítás, amely nehézkes állami hivatal volt. Ez szélsőjobboldali, nem bolsevik jellegű rendszer, amelynek a zűrzavarát a fasizmus elemzői rég leírták. Ernst Fraenkel kettősállam-elmélete erről szól. A Harmadik Birodalomban is volt „jogállami” rendszer a hétköznapokban, a tolvajokat elfogták, a végrendeleteket végrehajtották, a szerződésszegőket megbüntették. A politikailag releváns döntéseket viszont önkényes rendszabályokkal, törvényes ellenőrzés nélkül hozta meg a hatalmi központ.
Az Illyések, a Kodályok, a Krležák nélkül nincs „létező szocializmus”. Ez itt nem kell, a szélsőjobboldali hatalom pusztán a hatalomra, a félelemre, a rasszra és a fogyasztásra támaszkodik.
„tehát azért a kaposvári hulladékmaffia nem nézi jó néven, hogy nekünk ilyen van, és a maffiavezér, aki nem más, mint a város vezetője, mindent elkövet annak érdekében, hogy ide ne kerüljön – szó szerint – inert hulladék.”
Egy fali telefoncsatlakozó mögé rejtett, lehallgatókészüléket talált bukaresti bérelt lakásában Carmen Dan román belügyminiszter....
Ovidiu Marincea, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szóvivője cáfolta, hogy a SRI-nek bármilyen köze lenne a miniszter lakásán felfedezett szerkezethez, hozzátéve, hogy
egy olcsó, 200-300 lejért (13-20 ezer forintért) internetről megrendelhető készülékről van szó. Szerinte ilyet sem a hazai, sem a külföldi hírszerző szolgálatok nem használnak, ezért feltételezhető, hogy azt egy magánszervezet szerelte be.
StingRay devices are used by law enforcement agencies to track people's movements, and intercept and record conversations, names, phone numbers and text messages from mobile phones.Their use entails the monitoring and collection of data from all mobile phones within a target area.Law enforcement agencies in Northern California that have purchased StingRay devices include the Oakland Police Department, San Francisco Police Department, Sacramento County Sheriff's Department, San Jose Police Department and the Fremont Police Department. The Fremont Police Department's use of a StingRay device is in a partnership with the Oakland Police Department and the Alameda County District Attorney's Office.
Egy masodosztalyu hekker barmikor ir egy olyan programot, amit a delikvens ir njwra feljuttatva illetrehozza a megfigyept jelenseget, az elsoosztalyu hekker is ir ilyen programokat, csak azt az aldozat nem veszi eszre. Hogy aztan eppen ki a megrenrelo, az a delikvens poziciojanwk fuggvenye, szvsz titkosszolgalatok nem dolgoztatnak amatoroket, az o kemprogramjaikat nem lehet eszrevenni. Egy jo tanacs paranoiasoknak, regen a vonalas telefont az eloszobaban tartottuk, hogy ne hallgathassak le mit beszelunk a szobaban, mostansag az okosmobilt is celszeru ott tartwno, es a fontosabb telefonokatvinternetkapcsolat nelkuli butafonokon intezni:-)
Nem valósítja meg a tiltott adatszerzés bűntettét az, aki mozgásérzékelős, felvételek készítésére alkalmas kamerát szerel fel a munkahelyén, a kft. női mosdójában azért, hogy az ott történteket rögzítése
A Kúria kiemelte, a bűncselekmény ilyen természetű elkövetési magatartása a hatályos törvényi szabályozás szerint csak más magánlakásában, egyéb helyiségében, vagy azokhoz tartozó bekerített helyen valósítható meg, munkahelyen, hivatali helyiségben, munkahely közös használatú helyiségeiben nem.
Egy törvénymódosítással lehetővé tennék, hogy a kommunista múlt feltárásával foglalkozó bizottságban volt MSZMP-tagok vagy ügynökök is dolgozhassanak.
Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető és Répássy Róbert kedden benyújtott törvényjavaslata ez utóbbi korlátozást törölné a jogszabályból, amit azzal indokolnak – az alany és az állítmány egyeztetését mellőzve –, hogy a jelenlegi szabállyal
kizárjuk azon élő tanúk megbízását, akik éppen esetleg azért vannak birtokában a kutatás szempontjából fontos információnak, mert a … felsorolt szervezetek tagja, tisztségviselője, foglalkoztatottja volt.
Szakértők szerint egyértelműen titkos adatrögzítés folyik; de hogy kik, és mi célból, azt homály övezi
Lapunk több informatikai szakemberrel konzultált az ügyben, és bár volt, aki a mobilhálózat és a telefonkészülék közti digitális összhang hiányát is lehetségesnek tartotta, azért többségük egybehangzóan állította: ez bizony titkos információgyűjtésnek a jele, hiszen ha nincs adatrögzítés, nincs mit visszajátszani. Ugyanakkor szerintük ez nem szándékolt jellemző (feature), hogy tudassák a megfigyelés tényét az érintettel, hanem szoftverhiba (bug), ráadásul a technika mai szintjéhez képest különösen amatőr hiba. Volt, aki szerint ez épp annak a jele, hogy a megbízók „nem jutottak el a titkosszolgálatokig”, tehát külsős magán- vagy fedőcégre bízták a feladatot, nem feltétlenül hivatalos eljárásban.
Elkésett dolog társadalmi hatást várni az ügynökakták boncolgatásától
A huszonhét év terhes múlt c. konferencia kapcsán vendégeskedett a Reggeli gyorsban Rainer M. János történész, aki szerint közvetlenül a rendszerváltás után tömegével semmisítettek meg dokumentumokat, de nem csak ez az oka annak, hogy a téma inkább csak egy szűk szakma belső köreit foglalkoztatja. A konferencia címével kapcsolatban azt monda a „Huszonhét év terhes múlt” Ungvári Krisztián ötlete volt. Rainer M. János úgy vélte, azoknak terhes ez a múlt, akik szenvedélyesen foglalkoznak ezzel a témával.
Hozzátette: szeretnék azt hinni, hogy a magyar társadalom számára is fontos ez a dolog, számukra is terhet jelent a közelmúlt, és nem csak egy szűk szakma belő köreit érdekli, de szerinte nincs erre mutató jel.
A történész szerint már az előremutató, hogy sikerült összehozni levéltárosokat, történészeket, akik között távolról sincs konszenzus arról, hogyan kell ehhez a dolgokhoz közeledni.
„Kialakult egy nagyon szenvedélyes, szókimondó eszmecsere, ez már önmagában jó dolog. De én nagyon szkeptikusan viszonyulok a társadalmi érdeklődéshez, illetve ahhoz, hogy ez helyzet megváltozik.”
Rainer M. János kifejtette: szerinte „nem adott gellert” a magyar rendszerváltásnak ez az ügy; azzal viszont egyetértett, hogy ez egy elkésett dolog, ami a várt vagy remélt társadalmi hatását illeti.
„Ezt rögtön a 90-es években el kellett volna rendezni. Ha akkor volt egy közmegegyezés a politikai erők között - ami arról szólt, hogy nem helyes, ha olyan emberek vesznek részt a közéletben, akiknek a múltja egyik vagy másik része titkos, beleértve a korábbi rendszer hatalmi szervével való titkos kollaboráció kérdését - , akkor kellett volna tenni valamit.”
Felhívta a figyelmet, hogy erre volt szándék is: Hack Péter és Demszky Gábor nyújtott be törvényjavaslatot, még a kilencvenes évek elején, amit elvetett az országgyűlés, és egy komplikált, következetlen törvényt fogadott el helyette.
„Ebben az ügynök definícióját például úgy fogalmazta meg, hogy az alapján egyelten hálózati személyt sem sikerült azonosítani, mert az iratok oly mértékben csonkák, annyira hiányosak, a nyilvántartások annyira sérültek, hogy megfelelő bizonyításra szinte remény sincs, és erre nem is került sor.”
Rainer M. János felidézte: 1989 őszén, illetve a kilencvenes évek első napjaiban rendszeres és tömeges iratmegsemmisítés zajlott. „Ez összefüggött az akkori titkosszolgálatok azon törekvésével, hogy minél nagyobb létszámmal, minél nagyobb hatáskörrel átmentsék magukat az új politikai rendszerbe. Ők egyrészt megsemmisítették az iratokat, másrészt átvitték az új rendszerbe, vagy esetleg hazavitték. Az új rendszerben legalább öt, de inkább több éven keresztül tovább folytatódott az iratok megsemmisítése.”
Szénási Sándor rákérdezett, mennyiben más a csehek helyzete, erre a történész azt válaszolta, ott a lusztrációt nagyon komolyan vették, és olyan esetekre is kiterjesztették, ami Magyarországon fel sem merült, ilyen volt pl. a párttagság.
„A két rendszerváltás eltérő karaktere magyarázza a két ország közötti különbségeket. Míg Csehszlovákiában a bársonyos forradalom győzött, tehát a rendszerváltás forradalom eredménye volt, és az utcán dőlt el, addig Magyarországon a tárgyalóasztalnál zajlott.”
A hiányos nyilvántartást szóba hozva Szénási Sándor arra is rákérdezett, valóban léteznek-e olyan mágnesszalagok, amelyeken teljes és hiánytalan az ügynökök nyilvántartása. A szakember szerint ez legendának bizonyult.
„Akkor még nem volt megfelelő a technika, hogy az összes adatot felvigyék, így a szalagok soha nem tartalmazhatták az összes adatot. Sőt ami megvan, az sem ér semmit, mert a születési adatokat tartalmazó adatsort annyira alaposan lekódolták, hogy nem megfejthető.”
Hiába utasították a belügyminisztert, hogy szakmailag is támassza alá kormánypropaganda paranoiáját, úgy tűnik, ez sehogyan sem jön össze. Legalábbis a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt nem tudta, ahogy valószínűleg a kabinetnek sem tudja majd. Ettől függetlenül a kormányzati kommunikáció továbbra is ki tudja játszani a nemzetbiztonsági kártyát.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén Molnár Zsolt szocialista képviselő, a testület elnöke kérdezte Pintért arról, jelent-e bármilyen nemzetbiztonsági veszélyt az országra Soros, de a belügyminiszter válaszából kiderült: valójában nem. Hasonlóan értékelte a "Soros-terv" ügyét az LMP-s Szél Bernadett is. Erre reagálva a fideszes Németh Szilárd azt mondta: képviselőtársai hazudtak, s megsértették a testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat. Ez a kommunikációs fogás régi trükkje Némethnek, aki általában a zárt ülés titkossága mögé bújva próbálja elhitetni, hogy valami nem úgy hangzott el, ahogy azt az ellenzék állítja. Csakhogy amikor az ellenzék valamennyi tagjának állítása szembemegy az ő állításával, akkor nem nehéz kitalálni, melyikük mond igazat.
