Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Én is már régen fölfigyeltem a Sercadisra, de akkor jól leteremtettek, hogy miért szeretnék én ilyen "profi" szerhez jutni. Látom nem ártott volna behatóbban foglalkozni vele.
Föleg azért szeretnék ilyen szert, mert akkor avval meghatározott idöben meghatározott számú alkalommal megpermetezek, és nincs ez a sokismeretes megfejthetetlen egyenletre alapuló küzdelem a lisztharmattal: van-e vagy nincs, ha nincs lesz-e, ha van, megállt-e, vagy még mindig terjed.
Alapelvem, hogy soha semmit nem permetezek fölöslegesen, vagy túlzottan; sajnos inkább az ellenkezöje igaz: mindig igyexem megúszni... De vannak olyan betegségek, amik mindig és egészen biztosan megjelennek, igy muszáj ellenük profilaktikusan védekezni: ilyen az öszibarack tafrina, a sárgabarack virágmonilia és az egres amerikai lisztharmata. De ezek mid, jól látható, összetéveszthetetlen tüneteket produkálnak. Csakhogy akkor már késö: elveszett a termés.
A szölölisztharmat sajnos nem ilyen. Egyrészt nem jelentkezik konzekvensen, másrészt nagyon lassan "lopakodva" fertöz, a tünetei pedig számomra abszolut nem egyértelmüek. Ezért szeretném mégegyszer megkérdezni, hogyan tudnám megállapítani, hogy hatásos volt-e a védekezés? A vesszöfoltok nem fognak eltünni. Ha hatásos volt, hogyan folytassam a kezelést, és hogyan, ha nem?
A permetezéshez még egy kérdésem van: föltünt, hogy bizonyos szerekböl homeopátiás mennyiségeket írnak elö, hogy mire azt öt liter vízben föloldom, látszólag semmi se marad belölük. Ilyen a Topas is; abból öt literbe konkrétan 2 ml kell; jóformán mérhetetlenül kevés. Ostoba és amatör kédés, de ennek ellenére mindig eszembe jut; bízhatok-e ennek ellenére a hatásukban? Más szerekböl, pl. a Thiovit Jet ilyen, hatalmas "hegyeket" kell bekeverni, aminek sürü barna szer lesz az eredménye. Mi az oka ennek a hatalmas különbségnek?
Tavaly én ingyen és bérmentve kaptam ajándékba az alsó szomszédomtól egy csomó lisztharmatot, idén aztán fokozottan nekifeszültem a védelemnek, meg hál´ istennek a szomszéd is rendbejött, így ö is védekezik becsülettel. Változtattam a szerlistámon is, kikerült a vivando, bekerült a sercadis, ráadásul az alsó táblára, ahol tavaly a lisztharmat tombolt, dupla adagot nyomtam... ne fédd, most (kop-kop) nincs is ott lisztharmat...
De igen, az egészen biztosan én voltam: azokat a hozzászólásokat el is tettem, de az sajnos legközelebb jövöre lesz esedékes, és egyébként is épp egy olyan probléma megoldásáról szól, amit épp a rövidcsapos metszés idéz elö hosszútávon, ha jól értem. Ezért gáz, ha az ember elrontja a metszést: legkorábban egy év múlva kap az ember új esélyt.
De most inkább a lisztharmat azonosítására és kezelésére szeretnék összpontosítani, és arra, hogy kiderítsem, hogy van ez a szálvesszös metszéssel: valóban vannak-e olyan fajták, amik csak így teremnek, és honnan tudjuk, hogy így van-e, vagy más okból nem teremnek. Sajnos nem könnyíti meg a helyzetet, hogy nem ismerem a fajták nevét, csak kettöt tudok: Matiász Jánosné, mert az a kedvencem, és addig nyomoztam, míg ki nem derítettem, és Narancsízü Muskotály, mert azt meg megjegyeztem, bár nem tudom, hogy ez igazi fajtanév-e.
Lehet, hogy összetévesztettelek akkor valaki mással? Ez esetben elnézést. Valakivel akkoriban végigvettük képekkel hogy kell a felmagasodott tetmőalapokat fiatalítani.
Nem emlékszem, hogy a konténer méretéröl és a kiültetés idejéröl beszéltünk volna. (Az utolsó információ erröl ugye az volt, hogy szerinted el fognak pusztulni.) Köszönöm a tanácsokat; most már csak azt kell eldönteni, kivágjam-e az öregség vagy más okból nem termö tökéket, és a helyükre ültessem az újat, vagy esetleg kapjanak még egy (és még egy és még egy:-( esélyt egy alternativ metszési móddal, addik meg parkoljam az újakat esetleg nagyobb konténerben.
A lisztharmat fölismerése nagyon nehezemre esik: a leveleken semmi, a bogyókon nagyon kevés beszáradt szem látható, a legtöbb ez a vesszöfoltosodás, amiröl csak nemrég tudom egyáltalán, hogy köze lehet a lisztharmathoz, mert ezt sehol se írják és eddig nem is figyeltem rá. A kérdés továbbra is az, hogy a vesszöfoltosodás a kezdeti vagy a végstádiumot jelzi-e, a tegnapelötti Topázas permetezés még idöben érkezett-e, ill. hogyan tudom megállapítani, hogy megállt-e a fertözés. (Az keveset segít különben, hogy újabb és újabb szereket ajánlotok azok helyett, amik itthon vannak, amíg konkrétan meg nem tudom, hogy azok használata nem eredményes.)
A rövidcsapról valóban sok szó esett (a filoxeraról is), de evvel is ugyanaz van, mint a lisztharmattal: nehezemre esik a valóságos helyzet összevetése a képeken-videokon látottakkal, és nem tudom, hogy
1. a nem termö szölöim csakugyan a nekik nem megfelelö metszési módszer miatt, vagy más okból nem teremnek
2. az alternatív metszési módszerekhez még annyira sem értek, mint a rövidcsaposhoz. Ahol megpróbáltam, az eredmény kaotikusnak, áttekinthetetlennek tünt, úgyhogy utólag mégis rövidre vágtam öket. Az eredmény most egy áttekinthetö, fegyelmezett, egységes "fal", lisztharmattal, vagy anélkül, hamarosan kiderül.
Hogy mit olvasok és mit nem, nagyon egyszerü: a nekem szóló hozzászólásokat visszaolvastam, a hasznosakat eltettem. Ami azóta, több hónap alatt történt, sajnos nem, ill. nem egészen, így nem zárható ki, hogy közben is tárgyaltatok az enyémhez hasonló problémákat. Elnézést, ha így van.
Amiért újra visszaérek már megtárgyalt kérdésekre, annak az alább írtakon kívül két oka van:
1. a helyzet változik, ennél fogva a megfigyeléseim is
2. sajnos különösen a betegségeket illetöen, közvetlen tapasztalat híján nagyon nehezemre esik a valóság összehasonlítása képeken, videokon látott példákkal.
Úgy gondoltam, nem várhatom el, hogy hónapokkal és több ezer hozzászólással késöbb valaki még emlékezzen a helyzetemre. Azt se tudhatom, nincsenek-e itt közben új olvtársak, akiknek letünt beszélgetésekröl fogalmuk sincs. ezért ismétlek meg idönként dolgokat. És mégegyszer elnézést.
"Szőlőben (bor és csemege) a botrítiszes betegség (szürkepenész) elleni védekezést megelőző jelleggel javasolt elvégezni közvetlenül a fürtzáródást megelőző időszakban, illetve a zsendülés állapotában"
A legtöbb szölönél már fürtzáródásnál járunk, vagy el is kezdödött a zsendülés. Amire figyelni kell: az é.v.i.-je 14 nap. a keverhetöséghez: elöször a Teldort rakd bele, "mert az SC formulációjú készítmények még bizonyos hígítást igényelnek, ezután következhet a WG, vagy a WP formulációjú készítmény, legutoljára hagyjuk az EC vagy EW készítményt."
Én úgy vagyok vele, hogy elöször mindenkinek magának kell elvégeznie a házifeladatát, én pl. többször mondtam, ajánlottam, hogy a növényvédöszereknél ott van a nébih adatbázisa, annál aktuálisabb nem létezik, mindenkinek magának kell tudnia, hogy milyen módszerrel (hagyományos, bio, biodinamikus, homeopátiás, kezeletlen) akar permetezni, én legfeljebb a véleményemet tudom elmondani, ill. azt, hogy én hogyan csinálom és miért.
Az, hogy valaki megkérdez valamit, elmondjuk neki világosan, de lusta visszaolvasni, azon én nemhogy nem tudok, de nem is vagyok hajlandó segíteni.
Meg lehet azt csinálni, hogy eltárolunk egy hozzászólást a böngészö könyvjelzöjével, ehhez csak annyi kell, hogy a válasz gomb melletti, "a hozzászólás közvetlen linkje" ikonra klikkelünk és lemásoljuk a linket, majd új böngészöfülben megnyitjuk. Az így könyvjelzözött hozzászólást aztán a könyvjelzölistánkon úgy feliratozzuk, ahogy akarjuk.
De vannak egész jó internetes oldalak kellöen részletes szakmai útmutatókkal. A you tube videókkal szemben viszont erös fenntartásaim vannak, pont azért, amit tán te is mondtál nem olyan rég, miszerint általában csak az "elötte" látható, az "utána" valamiért a legtöbb esetben nem. Az olyan kopntárokra meg, mint a BR, szót sem érdemes veszíteni.
Nekem nem feltétlenül azzal van bajom ha nem néz utána. Azért vagyunk itt hogy ha bárki egy kis támogatással előbbre jut akkor hatékonyabban túl tud lépni problémákon. Utáltam azokat akik melóban kérdésre azt válaszolták hogy nézz utána. Mert a következő kérdésem az volt hogy hol...
Az ember a tudása 20%-át szerzi iskolai-vagy más oktatással. 80%-át a környezettől (kollégák, közösségek).
De azon kiabáltam, hogy tavasszal megfogadja hogy visszaolvas majd nyáron mikor lesz ideje és júliusban felteszi nagyjából ugyanazokat a kérdéseket azzal a mentegetőzéssel hogy pörög a fórum. De azt az 50-et sem olvasta el amit tavasszal leírtunk. Nem, vissza a rövidcsaphoz, filoxérához, lisztharmathoz úgy, hogy nincs itt, nincs rá ideje. Ő nem ér rá vele foglalkozni (van ilyen, sok embert ismerek aki vidéki de nem engedi a munkája hogy legyen valami a kertben) de mi foglalkozzunk vele és még győzzük is meg mert nem hiszi el. Na ezen azért fennakadtam egy cseppet.
Én nagyon szívesen segítek bárkinek a legjobb tudásom szerint, de ha valaki arra is lusta, hogy maga utánanézzen a dolgoknak, annak nem vagyok hajlandó semmiben se segíteni. Olyannak meg, aki kéri a segítséget, de azt utána nem fogadja meg, pláne nem vagyok hajlandó. Nyilván megleszünk egymás nélkül, mindenki megy a maga útján, oszt´ jónapot...
Úgy emlékszem volt szó róla hogy a konténer méretétől függ mennyire erősödik meg. 1l kis növény 10 liter termő növény (idővel).
A kiültetésre leghamarabb ősszel lenne lehetőség. Erről is volt szó, teleltetés, korai fakadás stb.
Ha eldobja a levelét ültesd el.
A többi kérdést átvettük. Ha a bogyón lisztharmat van akkor nem kell a levélen is legyen de tönkreteszi a termésed. A veszzőn megjelenő foltok már késő. A rövidcsapot konkrétan elemeire szedtük. A filoxérát is.
Nem tudom, hogy rám gondolsz-e, mert a 21713-ban nincsenek kérdések. De úgy emlékszem, annak idején éppen töled kaptam hasznos tanácsokat, amiket el is tettem. Ám éppen erre a konténerezésre azt írtad, hogy úgyis el fognak pusztulni, mert az ültetés után lekonyultak kissé. Nos, még élnek, de nem tudom, meddig vannak még jó helyen egy konténerben.
Nagyon pörög ez a topic így sajnos nem sikerült mindent visszaolvasni.
Három kérdésem van:
1. Lisztharmat
sajnos az én szölöim nagyon hajlamosak rá; néhány évvel ezelött óriási, csaknem 100 %-os kárt okozott, ezért próbálok fokozottan figyelni rá. Idén a lemosó permetezésen kívül 3 x permeteztem Topassal és 1x Thiovit Jettel. Az elmúlt hónapban azonban elmaradtam a zöldmunkával és a permetezéssel is, de ezt tegnap bepótoltam; a tövek jól átjárhatók-áttekinthetök és Topassal ismét meg lettek permetezve. A problámám az, hogy a lisztharmat itt elég atipusos tüneteket mutat, és nem vagyok benne egész biztos, hogy idöben fölismerem. A levelek fonákján aszokásos gyepszerü foltokból semmi sem tapasztalható, de ez akkor is így volt, mikor az óriási kár keletkezett. Viszont néhány vesszön barna foltokat látok, és 1-2 fürtön is látok elhalt szemeket. Ha ez lisztharmat, számíthatok-e rá, hogy a Topas megfékezte, ha esetleg más betgség, a Topas jó-e ezek ellen is.
2. Tavasszal sikerült meggyökereztetnem és bekonténereznem 3 szép egészséges vesszöt. Mi legyen velük? Meddig maradjanak a konténerben?
3. Van néhány tökém, amik szinte sohasem teremnek. Ezekböl néhány nagyon nagyon öreg, több, mint 80 éves, de van köztük 1-2 fiatal is. Ennek mi az oka? Gondoltam a helytelen metszésre (én mindent rövid csapra metszek, mert csak ehhez értek, meg ez azelött is így volt, mikor még nem én metszettem. Visszont hallottam olyan véleményt, hogy csemegeszölö csak hosszú csapon, ill. szálvesszön terem. Hogy ez nem általános, ezt bizonyítják a szépen termö tökéim, de lehet, hogy bizonyos fajtáknál ez csakugyan így van, és érdemes lenne más technologiával próbálkozni?
Facebook csemegeszőlős csoportban hozzá lehet jutni, magam is kaptam onnan. Javaslom, próbálkozz ott december körül. Nekem nagyon jók a tapasztalataim. Többen vannak akik komolyan csinálják, érdemes beleolvasni.
