"A 2-es, 4-es és 5-ös számmal jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagokról a kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe."
Ezek a műanyagok biztonságosnak vannak kikiáltva, mert nem minden kutatási eredmény utal arra, hogy rákkeltő anyag oldódik ki belőlük. Hát nekem az a néhány is elég kockázat. Én már tudom milyen rákosnak lenni. :)
Igen. Ezért derült ki, hogy csak kerámia és üveg edényben szabad ételt melegíteni a mikróban. Az hogy egy doboz mikrózható csak arra vonatkozik, hogy épen marad mikrózás közben. A dobozon közölt információk a dobozra vonatkozik, nem pedig ránk.
De igen, az is lehetséges. És amikor 30-40 év volt az átlag életkor, még az a fogalom sem szerepelt a köztudatban, hogy "egészséges táplálkozás". Az is előfordul, hogy aki nem kíván megtenni valamit az egészsége érdekében arra hivatkozik hogy nagyanyáink így meg úgy, mégis eddig meg eddig éltek. Vagy pl. "minek szokjak le a cigiről, mikor néném is tüdőrákban halt meg, pedig nem is dohányzott". Tehát érvelni is lehet többféleképpen, és lehet óvatosnak is lenni. Ki-ki érzése szerint.
Nem lehetséges az, hogy a 70-es években azért hallottunk kevesebbet a rákos megbetegedésekről, mert akkoriban még az orvostudomány kevésbé volt fejlett és nem tudta a pontos diagnózist? Saját példám: én az anyai nagyanyámat már nem ismertem, de amikor a szüleim elmesélték a betegségének tüneteit, a betegség lefolyását, az pontosan megfelelt annak, amit manapság méhnyakráknak hívunk...és ez volt 1952-ben. Szerintem minél fejlettebb az orvostudomány, annál több olyan betegséget tud diagnosztizálni, amit előtte nem is ismertünk.
Attól függ, mennyit raksz be. 4-5 közepes nagyságú krumpli kb. 20 perc, de míg nincs benne gyakorlatod, negyedóra után nyomkodd meg, puhul-e. Ha túl sokáig bent hagyod, keményre tud száradni, és a közepes is elég tág fogalom. Majd kitapasztalod, gyakran én se tudom egyből belőni, nyomkodom. De aki precíz, és szokott mérleget használni, valószínűleg ki tudná mérni, milyen tömeghez mennyi idő kell.
Egy egész család ebédjét már nem érdemes így készíteni, minél többet raksz be, annál lassabb, egy fazékra valót már érdemesebb héjában megfőzni. Egy-két személyre viszont gyorsabb mikróban, és szerintem finomabb is úgy.
Meg kell szurkálni a krumplit, mielőtt héjastul beteszed, nehogy fölrobbanjon.
Gyakran eszünk sajtos krumplit. Miután meghámozom, félbe vágom (ha nagyok, felszeletelem), beterítem sajtszeletekkel, visszateszem a mikróba és ráolvasztom. Lehet hagymaszeleteket is tenni rá. Egy személyre tulajdonképpen rakott krumplit is lehet gyorsan készíteni, ha nem akarod pirosra sütni a tetejét.
Kérdezlek benneteket: Mikróban még nem sütöttem-főztem krumplit. mondjuk közepes nagyságuakhoz mennyi idő kell? Vagy többször nyitogatjátok-szurkáljátok?
Azt hiszem, sokszor hit kérdése, hogy merjük-e használni a különböző eszközöket, vagy sem. Én legalábbis az érvként felhozott dolgok egy részét egyszerűen nem értem, mint pl. a víz kristályszerkezete, vagy a molekulák különböző torzulásai. Sok éve átrágtam egy mikrobiológia tankönyvön is, az olvasottakat akkor nagy vonalakban értettem, amit nem, azon átsiklottam. Ennél mélyebben nincs időm, energiám beleásni magam (a biokémia sem a táplálkozással összefüggésben volt fontos), inkább olyan emberek véleményére hagyatkozom, akiknek a tudásában megbízom. Van egy ismerősöm, aki őssejtek létrehozásával, tenyésztésével foglalkozik, tehát nyilvánvalóan alaposan ismeri a sejtszintű folyamatokat, és ő is mikróban készíti a birsalmasajtot.
Egyetértek veled, és elfogadom Nóra véleményét is a cikkről természetesen. Mindenki azzal hőkezel amivel csak akar, van választék bőven.
Mivel mások véleményét már ide raktam, a sajátomét még nem, ezért végezetül ezt is letudom:)
Engem a használatában az is befolyásol pl, hogy sokkal több írás szól ellene mint mellette. Az is figyelemreméltó tény, hogy a 70-es évek előtt tehát az én fiatal koromban még megdöbbentünk ha hallottunk egy rákban megbetegedett gyerekről, majd akkor mikor hirtelen elterjedt a háztartásokban a mikró használata ugrásszerűen megnőtt a rákos, főleg leukémiás gyerekek száma is. Sorra nyitották részükre a kórházi osztályokat, ami néhány évvel az előtt még nem volt. Állítólag a rendszeresen mikróban melegített tápszer okozhat leukémiát. Legalábbis ezzel hozzák párhuzamba.
Lajos! Az engedélyezés nem úgy működik. Biztos tudod te is, hogy rengeteg élelmiszer is forgalomban van ami ártalmas az egészségre, de mivel azonnali rosszullétet nem vált ki legfeljebb az allergiásoknál (oka van annak is hogy miért van ennyi allergiás)l, nem vonják ki a forgalomból. Sőt. Azok a legolcsóbb termékek, hogy minél szélesebb körben elérhetőek legyenek.
Vagy itt a mikrózható műanyag doboz. Bizonyított tény, hogy a műanyagból mikrohullám hatására rákkeltő anyagok vándorolnak át az ételbe. A doboz nem azért kapta meg az engedélyt a mikrózásra mert ártalmatlan, hanem mert nem károsodik ha mikrózod. A fém edényt pedig nem azért tiltják mert ártalmas az egészségre, hanem mert tönkreteszi a mikrót. Szerinted a te érdekedben mi történik ha te nem teszel magadért?
Egyébként én is használom a mikrót néha, de igencsak viszolygok tőle. Ritkán, max. 1 vagy 2 percre kapcsolom be valaminek a felmelegítésére.
Szerintem is fenntartásokkal kell fogadni az ilyen modernkori polihisztorok ( Természetgyógyász. Alternatív egészségügy, természetgyógyászat, feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta,. életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta stb) magvas véleményét.
Az engedélyeztetési folyamatokat azért szakemberek végzik és ha bármi káros hatása lenne, azonnal leállítanák az eladását.
De természetesen aki hisz a káros hatásában az ne használja.
Nem tudományos cikk, amit idéztem, nem is akar annak látszani. Röviden összefoglalja a működési elvet, és mellette és ellene felmerülő véleményeket. Nekem józanabbnak tűnik, mint az általad idézett, eléggé fanatikus benyomást keltő írás. Mesél kísérletekről, rengeteg dologra és irományra való hivatkozás össze van lapátolva, de nincs konkrét irodalomjegyzék, így ez sem tekinthető tudományosnak.
No de mindegy is, én használom, és kész. Tulajdonképpen most csak arra akartam rámutatni, hogy az akrilamid képződés miatt nem kell aggódni, ilyesmi az életreformer irományában sem szerepel.
",hogy az igazi ok a szoptatási szokások megváltozása..."
,,csak pontosan és szépen---a nevelési szokások megváltozása. Ha a csecsemő/kisgyerek életének első 3 évében nem érintkezik az immunrendszerét irritáló dolgokkal, nem válik immunissá irántuk. /pl a Ratkó nemzedékben és az előttük járókban alig van allergiás/?
Hát, a megfordított logikát nem tudom, de van egy tanulságos történetem.
Egy jó ideig egyre hangosabbak lettek bizonyos egyének és civil szervezetek, hogy jó lenne, hogy a kormányok végre csinálnának valamit, és elrendelnék bizonyos növények kiirtását, mert azok a felelősek az egyre jobban terjedő allergiás megbetegedésekért.
Azután egy orvos a doktori disszertációját ebben a témában írta és bebizonyította, hogy az igazi ok a szoptatási szokások megváltozása. Egyre több anya fejte le a tejét és tette későbbre üvegekbe és abból szoptatott. A csecsemő már nem kapta meg a közvetlen érintéssel a meleget és biztonságot, amire az adott korában szüksége volt, és amelyik erre érzékeny volt, kialakította magában az ellenreakciót, hogy "anyukám, annyira szükségem van rád, hogy már a szabad levegőre se mehetek ki."
Mikro pártolók szokták feltenni azt a kérdést, hogy ha annyira káros, miért nem tiltják be? Hát azért, mert aminek nincs azonnali egészségkárosító hatása, azt nem szokás. Számtalan olyan élelmi szer is forgalomban van ami azonnali rosszullétet nem okoz, hosszú távon viszont rendkívül ártalmas. De ahelyett hogy kivonnák a forgalomból, ezek a legolcsóbban elérhetőbbek.
Bocs hogy kicsit elvittem a témát, be is fejeztem. :))
Igen, vagy pár ezer "rákkeltő anyag", amelyek ezrelékekben járulnak hozzá a rák kialakulásához.
Az általam kedvelt hozzáállás szerint az igazi rákkeltő a gyűlőlet és hasonló érzések, amire szintén vannak ékes példák olyan neves személyek esetében, akik deklaráltan csakis egészséges és válogatott és hasonló ételeket ettek és mégis (a család többi tagjával ellentétben csak) őket vitte el a rák.
A tapasztalatuk szerint, ha a sült paprika akárcsak kézmelegre hűlt, a bőre erősen visszatapadt és nem lehetett leszedni, csak szétszakítani a paprikát. Ezért még forrón álltak neki leszedni, sűrűn nyalogatva az égő ujjhegyeiket.
(Most még egy pár percig morgok, hogy a család néhai nőtagjai miért nem kérdezték meg másoktól, miért égették össze rendszeresen az összes ujjuk végét ilyen alkalmakkor az elmúlt hat évtizedben...)
Ha meg akarok enni 3 szem krumplit, nem fogok várni, míg fölforr a főzővíz, aztán fél órát főzni héjában, ha negyedóra alatt kész a mikróban, és az íze is jobb lesz.
A mikróban normális esetben nem keletkezik akrilamid, az tulajdonképpen főzés. Míg ki nem szárad a krumpli, nem melegszik annyira föl, mint a forró olajban. Akkor kezd sülni, miután már csonttá száradt.
A lényeg, hogy a magas szénhidráttartalmú élelmiszerek 120 fok fölötti sütése a legveszélyesebb. (Pl. krumpli, kenyér, sütemények.) De további fontos információval is szolgál az oldal.
A sültkrumplival mostanában eléggé megijesztettek, hogy rákkeltő akrilamid képződik benne a sütés folyamán. Nem tudom, hogy ez a mikróra is vonatkozik-e, de mindenesetre azt olvastam, hogy ha vízben főzöm a burgonyát,akkor nem keletkezik belőle ez a bizonyos rákkeltő anyag.
A mikróban sült krumplit is így lehet könnyen meghámozni. Ha rögtön nekiesek, nemcsak megéget, nehezen is jön le a héj. Csak én nem nedves konyharuhával takarom, hanem tányérral együtt belerakom egy nejlonzacskóba, de ha sütőből venném ki, ehhez valószínűleg túl forró lenne az edény.
