Nem esem kétségbe, de azt azért jegyezd meg jól, hogy én a fontnak jobban örülök ;)
Különben is "...gondoljuk csak meg, hogy minden áldott másodpercben 19.000 férfiorgazmus következik be világszerte. Másképpen fogalmazva: tetszőleges pillanatban közel hatmillió olyan emberi lény akad, aki épp másvalaki testéből merít élvezetet." Óriási piac :o)
A kölcsönzött műtárgyak visszaszerzése és kiállításra alkalmas állapotba hozása, valamint a végtisztesség megadásáról való gondoskodás az igazgató feladata.
A fotográfia elég nagy szarkavarást végzett már a festészetben. Pedig eleinte kiindulási alapnak elfogadott volt a fénykép (Munkácsynál is) Aztán vagy száz évig a festők haragudtak a fotóra. Most fordult a kocka.
A festők egy része óriási méretű, fotó alapú képeket készít (ők a fotónaturalisták). Olyanokat, amelyeken - úgymond - megpróbálják túllihegni a fotók ábrázolási tökéletességét is.
Az irányzat Amerikából indult, de nem számít újdonságnak. A fotók alapján készült, másolat jellegű festményeknek (Speedy - itt helyes a giccs kifejezés) már megelőzőleg is nagy sikere volt a tömegfogyasztási szférában Európában és Észak-Amerikában.
Kelet-Európában is több évtizedes ez a szakma. Én nem nézem le, csak nem szeretem és nem díjazom.
Ezek szerintem nem teljesen a fotók ecsettel, vászonra elkövetett másolatai. Itt-ott belelátni vélek némi művészi alkotói szándékot, mármint ami a dolgok idealizálását illeti... Más szavakkal: szerintem az alkotó a fotók alapján megfestett olyan szereplőket és jeleneteket, amelyek a valóságban sose lesznek ennyire idealizáltak, giccsesek. A giccs az lehet hogy azért túlzás erre, de számomra afelé hajlik ez a műfaj...
Lényeg az, hogy ez a csávó fejben fotosoppol, és ecsettel printel vászonra. :)
