" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nagyon szép. Én is azon gondolkodtam, ha kivenném a Rosseyankát, a helyére Tipo-t tennék. Azt olvastam ha van mellette más fajta, akkor csersavmentes lesz. Nálam Nikita's Gift lenne mellette. De ez csersavas. Vajon a Tipo-ra milyen hatást gyakorolna?
No, helyesbítek végül 6x lett permetezve a buroklégy miatt ezt tanácsolták. Nekünk kis telkünk van és 2 diófa és pár másik fajta van.Nagyrészt füvesített.
A diófák úgy kb 30 évesek. Most is lett benne fekete.Általában gumi kesztyűben lefejtjük a fekete héját és a napon dobozokba szárítjuk.
Azt mondták az egészségre nem ártalmas a belseje. Ha elmúlnak a napos idők necc zsákokba rakjuk és a pincében fellógatjuk.
Márciusban az összeset megtörjük és fagyasztó alsó részébe rakjuk. No, és elosztogatjuk/cseréljük másra.
Sajnos nem csak gomba... azzal még ellenénk, hanem 2-3 éve óriási fertőzési hullámmal támad a dió buroklégy.
Amit Gizellamama is helyesen írt.
Az általa fertőzött terméseken elfeketedik és rárothad a héj, ami miatt a magbél nem szellőzik, elbarnul, elhal, károsodik. Sokszor használhatatlan.
Rovarölőzni kell ellene, de egy hatalmas diófát majdnem lehetetlen... ültetvényben még talán-talán motorossal, de nálunk kiskertben úgy lefújni párszor, hogy hatásos is legyen, ne szálljon a permet összevissza más kultúrákra... ááá...
Nálam pl. a dió attól függetlenül, hogy ettük a termést, inkább arra van, hogy árnyékoljon... van alatta-mellette mindenféle más is... ráadásul maximum úgy tudnám valamennyire lefedni permettel a kis nyomáspermetezővel felmásznék rá...
Más kérdés, hogy a Mospilan mennyire hatásos (tudom, hogy ez az egyetlen szabadforgalmú felszívódó szer.....)...
Biztos, hogy úgy kéne fújni, hogy a rajzási időnek megfelelően, mert az évente ötszöri alkalom biztos nem tesz jót semminek...
Hivatalosan talán 2-3-szor lehetne használni egyféle kultúrában... és mindig kontakt, taglózó szerrel, ugyanis ezek a károsítók baromi gyorsan hozzászoknak, rezisztenssé válnak vele szemben... és így nem csak saját magát szívatja meg az ember, hanem az egész környéket.
Sajnos megjelent egy zöld dió burok légy aminek az apró utódai a burokba fúrják magukat és ott táplálkozva nőnek. Több nemzedéke van, elég nehéz ellene védekezni még vegyszerekkel is.
Sajnálom! :( Nálunk is valami eszement szárazság van, a szivattyú nyár végén tönkrement, azóta nincs kapacitásom mindent locsolni, és látom, hogy sok fa (!) szomjazik már. A dat szilva kivétel, azt lelkiismeretesen locsolom még most is.
2006-ban telepített Costata datolyaszilva fám idén kiszárad és vége. Pedig elég nagy volumenű terméssel indult tavasszal. Sokat leszórt, végül a fa is feladta.
Szia! Én életem első datolyaszilva termését várom. Tipo fajta, tavaly tavasszal ültettem, 16 db alma nagyságú termés van rajta, és már kezd kicsit színesedni. Én egész évben locsoltam, nyáron napi 1 vödör víz volt az adagja. Csak néhányat szórt le, és az mind foltos volt. Én azt hiszem, hogy poloska szúrta meg, mert egész későn is hirtelen megfoltosodott egymás mellett négy gyümölcs, és köztük volt egy nagy barna poloska is. Mind a 4 leesett, de az egyiket sikerült ablakpárkányon nagyjából beérlelni.
Köszönöm János, de ezt már nem lehet ott hagyni. A közelébe ültettem tavasszal egy Nikitát. A Jiró azért volt, mert olvastam hogy az orosz nemesítésűek után ez a legjobb fagytűrő, nagy szemű, és keményen is édes. Sokat dédelgettem, elég volt. Ha a Nikita is kimenne, nem érdekel tovább. Én nem vagyok már fiatal. Egyedül kínlódok mindennel, kezdem unni. :)
Hagyd meg a legerősebb hajtást a többit tőből vágd ki. Tél végén küldök jó fajta datolyaszilva oltóágat és beoltod. Az ilyen erős helyben oltott alanyra oltott nemes datolyaszilva már az első évben nagyot nő. A következő évben már teremhet.
Volt egy 4 éves Jiro datolyaszilvám. Ma már csak az alanya van meg, ami idén nyáron több ágat hajtott. Egy már fásodik is, és szerintem oltáshoz elég vastag.
Ha kell valakinek kiáshatja, elviheti. Nem tudom mi az alany.
Természetesen kihajtanak. Nekem van egy évvel idősebb Nikitám, 6-8 cm.-es hajtásokkal indított tavasszal, de mostanra 30-50 centimétert növekedtek a hajtások. Még válogatni is kellett a hajtások között, mert jellemzően nem csak egy rügy fakadt meg a hajtás végén.
Ha erre gondolsz, akkor azt a hajtást tőből kell eltávolítani, mert ha meghagyod akkor annak a hajtásnak a növekedése erőteljesebb lesz mintha csak a vezérág rügyei hajtanak ki.
