A Bibliában, Józsué könyvében leírt izraelita "honfoglalásnak" (én jobban szeretem a hódítás kifejezést) egyenlőre kevés konkrét történelmi és régészeti bizonyítéka van, ez persze nem ok arra, hogy azt állítsuk, hogy a valóságban nem történt meg.
Írd be a gyorskeresőbe a Józsué szót, indítsd el a keresést és a topik összes eddigi olyan hozzászólását kidobja, amely tartalmazza a Józsué szót.
Szerintem érdemes elolvasni őket, utána indíthatjuk az eszmecserét:-)
Az etil vagy itil török nyelveken folyót jelentett. Innen jön az Etelköz szavunk is, ami a Szeret, a Prut és a Dnyeszter folyók által vidékét jelentette. Ha az Etil-t nagy E-vel látod leírva, az a Volgát jelentette, ahol a IV-től a XIII. sz-ig török népek éltek.
Korábban jó néhány hozzászólás foglalkozott a pátriarkák, az Exodus és a Józsué-féle hódítás időszakával, de foglalkoztunk már a királyok és a kettős királyság (Juda - Izrael) korával is.
Kérdezz bátran, de nem biztos, hogy válaszolni is tudunk:-)
Sziasztok!Én még itt nagyon új vagyok de meg szeretném kérdezni,-mivel belefájdulna a szemem is és a fejem is ha vissza kéne olvasnom-hogy túl vagytok már a Krisztus elötti időszakon?Amikor még a zsidőkat izraelitáknak hívták?Tudom,hogy a mostani témától ikcsit eltér a kérdésem,de...........:)Bárki válaszol köszönöm.:)
Kétségtelenül hibás szemlélet volt azokban a napokban.
Emlékezzünk a ritkán emlegetett Linder Bélára, akinek az édesapja volt zsidó. Ő sajnos nem éppen piros betűkkel írta be a nevét történelmünkbe...
Windischgrätz Lajos herceg szerint „egyike volt az elhunyt Ferenc Ferdinánd trónörökös régebbi bizalmas híveinek, s miután a királyi herceget meggyilkolták, Lindert …kitették a vezérkarból…”Ezért feltételezhető, hogy Linder Béla ezredes mellőzöttségéből kifolyólag kereste a kapcsolatot a változást sürgető elégedetlen elemekkel. Az őszirózsás forradalom idején személyes kapcsolatainak köszönhetően váratlanul felívelt politikai karrierje: vezérkari ezredesből, pártonkívüliként, 1918. október 31-én hirtelen hadügyminiszter lett. November 2-án a budapesti helyőrség tisztjei a parlament előtt esküt tettek a frissiben megalakult ún. népkormányra. Ekkor hangzottak el a vörös nyakkendőt viselő, egyesek szerint ittas Linder híres-hírhedt mondatai.
Ma már vitán felül áll, mekkorát hibázott Linder, és nemkülönben az "elvtársak", amikor a válságos helyzetben a KuK-hadsereg ütőképes maradványait leszerelték és a pacifista lózungokat szajkózták...
Igen, érdekes módon a középkorban már a kapitalista beruházások csíráit lehet felfedezni, mert sokszor "magántőkéből" épültek, s ha kimerült a keretösszeg, vagy visszalépett/elszegényedett a befektető/szponzor, akkor ezek az építkezések kifulladtak. Míg az ókorban ezek inkább központi jellegű beruházások voltak, azaz pénz nem számított annyira, a'la komcsi vízlépcsők. Röhejes, hogy pl. Zrínyi a saját jövedelméből bővítette az a Szigetvárt, amely az egész országot védte, ez valahogy agyrém.
On: Szovjet kutatók állítólag megtalálták a kazár fővárost.. Illetve találtak valamit. Legalábis amit eddig írtak, abból ítélve halászfalu is lehet.. :) Egyébként zsidó múzeumok szponzorálták az ásatást. Úgy látszik, űk sem tudják, miért tértek át a kazárok zsidó hitre.
Paul Johnson a Zsidók történetében 6 (!!!) milliós zsidó diaszpóráról ír. Amúgy kilenc11 10% körüli számára én is emlékezni vélek, de gőzöm sincs honnan.
Messze nem csak a pénz mozgott, főleg a középkorban. Egy falak közé beszorított városban kosztot-kvártélyt kellett adni a munkásoknak, helyben kellett biztosítani az emberanyagot a kőfejtéshez és a szállításhoz, főleg, amikor az egyszeri, statikai szempontból nélkülözhetetlen munkálatokat végezték. Ha nem feszült meg az egész város és nem ment rá még a pantallójuk is, nem juthattak semmire, a champagne-i vásárövezetben vagy a kőgazdag Burgundiában nem véletlenül épültek kisebb katedrálisok.
St. Denis kivétel, mert Párizs közelsége miatt a a koronázási hellyé vált.
A lényeget illetően viszont úgy gondolom, hogy kb. annyi szerepe volt az adott városnak, mint amikor Veszprém és Fehérvár versenyez, hogy merre kanyarodjon az új autópálya. Mindent megmozgtnak, mindent hozzáadnak, de az autópálya attól még a központi költségvetésből, tízmillió adószedő pénzéből épül fel.
Nem pontosan; példa okán ott van Amiens és Beauvais esete, akik azon versengtek, melyikük tudja magasabbra húzni a boltozatot. Chartres építtetője, Geoffrey a Szentföldtől kezdve egész a környékbeli ácsokig kalapozott; presztízsberuházásoknál, mint pl. St. Denis-nél előfordult, hogy villámidő (uszkve harminc-negyven év..) alatt felépült a templom...
A katedrálisok építése mögött szinte sohasem a városok álltak, hanem mindig a Katolikus Egyház, amely a parasztok milliói által megtermelt egyházi tizedet fordította erre. A katedrálisok ennek ellenére évtizedek alatt épültek fel, hiszen Isten dicsősége örök, a római császárok meg néhány év alatt kész akartak lenni a saját dicsőségükre létrehozott középületekkel.
Nomeg az igazán megfejthetetlen kupolák a csúcsépítészet termékei voltak, a metropolitán Róma Panteonjában és Konstantinápoly istenházában. A katedráliok mögött tíz-húsz-harmincezres vidéki városok álltak, szükségük is volt vagy hússzor több időre a befejezéshez..
Méret, statika... Nem lehetett egyszerű kidominózni a Colosseumnál az árkádok elhelyezkedését, de a katedrálisnál kellett a kifinomult tudás: centire melyik ponton csatlakozzanak a külső támívek, mekkora ívszög és milyen teherbírású oszlopok kellenek a boltozat megtartásához azután, hogy felismerték az erővonalakat. Az ókort megette a művészi érzék, a középkorban meg munkás tempóban gyártották a véget nem érő faragványokat, randa nyúlánk szobrokat...)
"volt szerencsém a minap megnézni a párizsi és a reimsi Notre Dame-ot, háát.. nem vagyok benne biztos, hogy az ókorban akárcsak hasonlót építeni tudtak volna."
Mi nem volt adott hozzá? Eszközök? Statikai tudás? Ennyivel nehezebb dolog egy fiálés támpillért összerakni, mint egy kupolát? Nem hinném...
Nézd meg Caracalla Thermáit Rómában, vagy a Szent-Simon Monostort Szíriában, vagy a nem jut eszembe nevű örmény hellenisztikus templomegyüttest Jerevántól északnyugatra. Ne tévesszen meg, hogy ezek csak romok. Háborúknak, szándékos rombolásnak estek áldozatul mind. És amíg álltak, voltak olyan nagy alkotások, mint egy gótikus katedrális. Legfeljebb nem voltak olyan szépek, de csak azért, mert más volt az építészeti koncepció.
Vegyük csak a rhodoszi kolusszust... Vagy a függőkerteket. És akkor el sem mentünk Indiába...
"nagy alapterületű császári fürdők, fórumok, feltárt villák, nomeg az említett beépítetlen területek." Igen. A mediterrán építészetre a mai napig jellemző a központi pláza. De amelett viszont igen szűkösre szabott utcák és házak.
Üdv, az ókorban különösen Rómánál, de sok helyen a középkorban is sokkal inkább az volt a szokás, hogy a falakon belül hagytak meg üres, később esetleg beépíthető területeket, nem pedig a falakon kívül húztak fel külvárosokat. A nagy insulák valóban sok embert befogadtak, de hogy ezek az összterület hanyad részét foglalták el, az erősen homályos; eleve kiesnek a nagy alapterületű császári fürdők, fórumok, feltárt villák, nomeg az említett beépítetlen területek.
Középkor vs. ókor: utóbbinál a társadalmi szervezettség, az öntudatos állam volt szvs a legnagyobb csuda. De az összevetés: volt szerencsém a minap megnézni a párizsi és a reimsi Notre Dame-ot, háát.. nem vagyok benne biztos, hogy az ókorban akárcsak hasonlót építeni tudtak volna..
Gondolom sokan éltek elővárosokban, meg kertvárosokban :) Bár ez nem is vicces, Róma körül igenis volt jelentős agglomeráció. Tehát a város falain kívül is terjeszekedhetett a város, (ahogy ezt a középkorban is láttuk), azaz lehet nagyobb kiterjedéssel számolni. Ezt a felépítést még mindig tetten lehet érni Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria. Ráadásul nem csak családi házak léteztek, a plebs jó része négyemeletes "bérházakban" lakott.
Én 700000-s lakosságról olvastam Alexandria esetén. Épp Galgadioval keveredtem egy remek vitába azon okból, hogy szerintem az ókor sokkal fejlettebb volt infrastruktúrálisan, társadalmi szervezettség szempontjából, mint a középkor, ami alapján sokan az ókori városokat is elképzelni akarják. Ha van kedved, beszállhatsz..
Nem biztos. Volt egy cikk arról, miért lehet irreális éppen az ókori szerzőknél egymilliósra becsült római lakosságszám. Alexandria hosszant vagy 6 km, szélességében másfél kilométer terjedelmű város volt; 700 ezer lakossal számolva ez kb. 80 ezer fő/km a négyzeten népsűrűséget jelentett volna, ami némileg azért soknak tűnik..
Benne van az Ószövetség tört. jellegű könyveiben, hogy az izraeliták nem irtották ki teljesen a kánaánitákat, sőt átvették azok utálatos vallási szokásait, pl. a Baálok és Asérák tiszteletét.
Pontos igehelyeket most hadd ne igézzek, van egy jó pár belőlük...
Kohn Sámuel: Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez; VI. közl., in: Tört. Tár 1881, 23.