Bocsánat, be voltam szűkülve, csak a felsőoktatásra gondoltam: a gyártásnál, technológiai kérdésekben természetesen van jelentősége a minőségbiztosításnak.
Nem dolgoztál az IBM merevlemezgyártó üzemében. 2 tízezrelék alatt volt az utólagos minőségpanaszok száma. De abban igazad van, hogy minden minőségbiztosítás ellenére ennyi azért volt, valóban úgy, hogy a gyári ellenőrzésekkor még hiba nélkül működött, és csak később romlott el. (Ezt általában valamilyen szennyeződés okozta - azt nem lehet kimutatni az ellenőrzéskor, mindaddig, míg nem okoz hibát.)
(Hozzáteszem: egy jól működő minőségbiztosítás mellett a selejt nem kerülhet ki a forgalomba.)
Én viszont sajnos ebben nem hiszek. Ez a "minőségbiztosítás" elég jelentős részben egy nagy kamu. Meg aztán hol a garancia, hogy ha egyszer kikerült egy normális, nem válik selejtté? :-/
Tudod, akkor szoktam elbizonytalanodni, amikor látok egy grespiket. De hát: miért pont a jogi karokon ne gyártanának selejtet? (Hozzáteszem: egy jól működő minőségbiztosítás mellett a selejt nem kerülhet ki a forgalomba.)
Hát szerintem az ügyvéddé válás a jogásszá váláshoz képest már nem olyan nagy mutatvány, de hát majd mindjárt jön valaki (valami ügyvéd), és jól leb@szarint engem, hogy miért írok ilyen marhaságokat... :-)))))
Ez az, lehet az ember marha okos, meg taktikusan diplomatikus is, de ha ezt a kettőt nem kombinálja ügyesen, akkor könnyen úgy jár, mint én, hogy a nagy sikerre való tekintettel visszatapsolják pár újabb mutatványra... :-)))
Ezért is kérdeztem a korát. Ő bizony még Visinszkij emlőin nevelkedett, karrierje akkor indult. Persze nyilván változott utóbb, de abból, hogy a büntetőjog-történet 48-62 közti időszakát hézagosan ismerteti, ezt az időszakot - mondjuk így - "elnézően" kezeli, nyilván magadtól is kikövetkeztetheted: az a kor volt "elkötelezett" értelmiségi és tudományos karrierjének kezdete. Tehát nem tagadhatja meg, hiszen a szemére vetnék!
Örülök, hogy ilyen jól végződött! :) Mondtam én. :)
A gondolataidra:
Ad 1: Örülök, hogy segíthettünk, és biztos jól is jöttek a tanácsaink. De két olyan dolgot is leszűrhetted az ügyből, amiből az következik, hogy a jogi szakértelem nem minden. Az egyik az, hogy a "természetes jogérzéked" jó irányba vitt, azaz legközelebb is hallgathatsz rá. Nem mondom, hogy mindig igaza van, de ami nagyon logikátlan, az (egy jogállamban) jogszerű nemigen lehet. A másik az, hogy a hivatalnak nem volt célja kiszúrni veled, hiszen végülis neked adott igazat, úgyhogy nyugodtan próbálkozhat az állampolgár az ésszerű érveléssel, mert előfordul, hogy hallgatnak rá. Azaz: nem mindig van olyan nagy szükség jogi szakértelemre, elég néha egy kis józan ész és civil kurázsi.
Ad 2: A hivatalban is emberek dolgoznak, ez így van. Épp ezért érthető, ha néha tévednek. Az biztos, hogy egy "elnézést" jól esne, de az is igaz, hogy a jogszabályok írják elő, hogy a határozat mit tartalmazzon, és az "elnézést" nem szerepel ezek között. A lényeg az, hogy a dolog elrendeződött, és kár azért nem ért, mégha kellemetlenségek értek is. (Ha kár ér egy ilyen ügyben, akkor azért az állam kártérítési felelősséggel tartozik!)
Ad 3: Hát igen, futkározik nagyon sok kontár meg szélhámos a világban jogi diplomával is. :( Az lehet talán egy jó szempont a laikus számára, hogy az olyan ügyvédben biztosan nem szabad megbízni, aki "dolgozik" az ügyön, de nem tudja a laikus számára is érthető módon elmondani, hogy mégis mit csinál, és miért. Azt sajnos nem állítom, hogy ha el tudja mondani, akkor feltétlenül jó jogász. De ha nem tudja, akkor majdnem biztos, hogy csak hantázik, és nem csinál semmit.
Aki keres az talál. 77 éves. Tehát papírforma szerint - valamikor 48-50 tájékán végzett. No, ahhoz képest viszont kifejezetten kritikus a korszak büntetőjogával szemben. (Szvsz a 61-es BTK-ban már benne volt a keze. No, meg a hatályosban is.)
Mégegyszer köszönöm. Ha ezt a tételt húzom, felhasználom az információt. Megjegyzem: a jegyzet alapján ítélve a tanár úr Kahler Frigyesnél sokkal megértőbben viszonyul a korszak büntetőjogához.
Vitatkozhatsz, de csínján. Az 1961. évi V. tv. hatálybalépéséig (ha jól emlékszem, 1962. július 1.) a különös részt a BHÖ tartalmazta, amely alapos szelekció után részben átvette a Csemegi-kódex egyes törvényi tényállásait, részben tartalmazta a diktatúra különböző jogforrási szinteken kiadott, a különös részbe tartozó büntető normáit. A BHÖ azonban mint egységes különös-rész egészében törvényi megerősítést nem nyert, tehát a jogalkalmazók elég nagy bajban voltak az indokolással. Mindazonáltal jobb híján az ítéletek indokolásába is a BHÖ került hivatkozásként.
A Btá csak az általános részt kodifikálta, az egyes bűncselekmények törvényi tényállását nem határozta meg.
Az 1948-tól 1962-ig terjedő időszak - ahogy Kahler Frigyes nevezi könyvének címében - a joghalál időszaka volt Magyarországon.
Köszönöm.
FÖldvári tanár úr jegyzete szerint a csemegi-kódex (egy 1948-as kiegészítéssel) egészen 1950-ig hatályban volt. Ekkor váltotta fel a Btá. (1950. évi II. tv.) Aztán 1962-ben lépett életbe a BTK, amit 1979-ben cseréltek le a maira.
BHÖ-ről nem ír. Vitatkozhatok vele?
A BHÖ a büntetőjog kodifikációja előtt alikalmazni rendelt büntetőjogi normák összessége volt, köztük több alatta maradt a törvényi szabályozási szintnek is. 1948 után a korábbi büntetőjogi kódexet nem alkalmazták, ennek helyébe került egy - jogforrási jellegét illetően eléggé kétes - gyüjtemény.
Egyszerű példa: egy lagziban kitört verekedés esetében pl. az alkoholos befolyásoltság, ha az oly mértékű, hogy a belátási képességet korlátozza, akár enyhítő körülmény is lehet.
A felelősség megállapításánál, a felelősség mértékénél, súlyánál, és az üzemi baleset esetleges további minősítéssénél (lehet, hogy fegyelmi vétség, lehet polgári kártérítési igény és/vagy bcs.)
Az alkoholos befolyásoltság általában súlyosító körülmény, de különösen gondatlan bűncselekmény esetében az eset összes körülményeit vizsgálják. ha pl. az alkoholos befolyásoltság nélkül nem követekezett volna be az eset, akkor véleményem szerint nem súlyosító körülmény, hanem egyszerűen a bcs.-hez vezető közvetlen ok-okozati folyamat része.
A bűnhalmazat nagyon egyszerűen az, ha valakit egy eljárásban több bűncselekményért vonnak felelősségre.
Az itasság, mint az elkövető ún. belátási képességét befolyásoló körülmény - színezve az önhibával, vagy az önhibán kívüliséggel - mind a mai napig a búnösséget lényeges befolyásoló körülmény. Ez lehet az elkövetőre kedvező vagy éppen hátrányos, a körülményektől függ.
Közlekedési büntető ügyekben viszont mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó nagyon hamar rájött, hogy az itasságnak az elkövető bűmösségére nézve enyhító hatása nem alkalmazható. Saját gyakorlatomból: az itasság már a BHÖ alkalmazása idején sem volt enyhitő körülmény közlekedési bűncselekmény esetében. Márpedi a BHÖ eszméletlenül régen volt hatályban. Úgyhogy KBS, ezúttal is tévedni méltóztatol.
Már csak az nem világos, hogy mi az a bunhalmazat (vö. #457).
Akkor se enyhito korulmeny az alkohol, ha a bcs elkovetesekor semmi se tiltja a vedelest, pl. egy gyalogturan tortent szerencsetlen gondatlansagbol elkovetett emberoles?
Btk. 85. § (1) Bűnhalmazat (12. §) esetén egy büntetést kell kiszabni.
(2) A főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.
(3) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.
Pl. az egyik cselekmény 2-8-ig, a másik 1-5 évig terjedő szabdságvesztés.
A kiszabható büntétés felső határa az első feltétel szerint 12 év, amásodik feltétel szerint 13 év, tehát max 12 év szabható ki.
Ha a kiszabható büntetés az egyik cselekmény esetében 2-8 év, a másik esetében max. 3 év, akkor az első feltétel szerint 12 év a második feltétel szerint 11 év, tehát 11 év már nem szabható ki, csak annál kevesebb.
A fenti szabályok szerint világos, hogy csak egy büntetés szabható ki, emiatt csak 1 életfogyt adható.
"Én egyébként úgy tudom, hogy az ittasság mindig súlyosbító körülmény volt, az hogy enyhítésként vették volna figyelembe csak nagyvárosi legenda."
Talán az idősebb kollégák el tudják dönteni a vitánkat. (Városi legenda viszont semmiképpen nem lehet - hisz én is falusi gyerekként értesültem róla:))
