Van egy ősöreg, a János-hegy oldalában talált Zeiss kukkerom meg egy kis határozó könyvem. A kettő együtt jó segítséget ad. Meg néha egy barátunk észrevétele.
Ők az igazán nagy madárnézők, tőlük tanultuk.
Viszont a fecske kimaradt a 25-ből, ezen én is csodálkozom. Békésben egy rendszeresen látogatott tanyán még 6-8 éve baromi sok légy volt és fecske. Idén semmi légy, semmi fecske. Meg a disznók is elköltöztek a szomszédokból.
A fecskeállományt két egymást követő év fecskepusztulásai tizedelték-harmadolták meg, az 2007-es és a 2008-as őszi. Az elsőt a korán érkezett szeptemberi szelekkel (elfujta a szél... a szúnyogot, legyet), illetve valamilyen titokzatos vegyszerüggyel indokolták, a másikat a korán érkezett hidegekkel. Előbb csak lézengtek, majd elhullottak az őszi legyek, így a madaraknak egyszerűen nem volt idejük felhízlalni magukat a vándorlásra.
Ha nem volnék olyan súlyosan alulképzett madárügyben, valószínűleg én is több fölfedezést tennék, mint így - de a fecske tényleg új jelenség. (Legalábbis azt hiszem.)
Sajnos nálunk is soxarka meg szajkó látható. Szépek, de fészekrablók és kiszorítják a kevésbé intelligens kis énekesmadarakat.
Eddig 25 féle szárnyast sikerült beazonosítanunk. A legmurisabb az volt amikor éjjel az ablak előtti ágon az ablaktól úgy 2m-re egy bagoly huhogott.
Sajnos egyre kevesebb veréb, rigó. A cinkék, pintyfélék még tartják magukat. Kedvencünk két harkályféle, a rendkívül látványos nagy zöld küllő és a kis csuszka.
Nekem azt tűnt fel, hogy hirtelen eltűntek a feketerigók. (akkoriban, amikor gombamód nőttek a lakóparkok, eltűnt az eredeti zőld, lett helyette sok tuja, és mérhetetlenül megnőtt a szilárd burkolat felülete. Utóbbiba beleszámít a "kerti" parkolók burkolata, a mélyített garázsokhoz vezető támfal, ami az alaprajzokon ugye nem látszik, de negatív hatása jelentős.) Később láttam csak néhányat, elvétve.
Több a szarka, kevesebb az eleség. Állítólag. Az a fura, hogy amikor először feltűnt, utánaolvastam, és kiderült, évtizedes a probléma. Hogy az embernek ennyi időn át nem tűnik föl a hiány...
Nálunk is sok madár van, fecskét például ma hajnalban is hallottam. Sőt, valaki költött is a házban, bár azt nem tudtam kifigyelni, hogy milyen madár. Néhány hete egy örvös galamb is meglátogat minket esténként, a rozsdafarkú pedig teljesen mindennapos látvány, tavaly a kéményembe szorult egy szerencsétlen példány, onnan kellett kibányásznom. Manhattani ot. listájáról viszont a harkályfélék hiányoznak nálunk, illetve nagyritkán hallom őket valahonnan távolról.
Váratlan infó, érdemes lenne segíteni nekik a fészekrakásban:
"Már négy építettek fészket lakótelepi lakásunk konyhájának ablaka sarkába molnárfecskék. Eddig 14 fióka nőtt ott fel, izgatottan várom, visszajönnek-e az idén is. Az igaz, hogy mióta ittlaknak, csak a bukóablakot tudom nyáron nyitvatartani és sok piszkot is csinálnak a kicsik, de se légy, se szúnyog nincs azóta a lakásban..."
Az ostromot az Arany János utcában éltük át. A pincelét után elég sokat jártam az utcákon, mert akkoriban a legbiztonságosabb volt gyerekkel közlekedni. Ötletszerüen szedték össze az oroszok az embereket, akik aztán vagy előkerültek később vagy nem. Aki gyerekkel volt azt nem szedték össze. Mentünk anyámmal és kerestük a barátokat, rokonokat, hogy ki van vagy nincs. Elég szörnyű volt. 56-ban állandóan az utcán voltam. Akkor azért annyi rom nem volt mint 45-ben. Számomra a legbborzasztóbb az volt, mikor szinte célba lőttek az éppen elkészült New York kávéház épületének a tornyára. Az esztelen rombolást igen nehezen viselem. Igazad van, iskolában kellene vetíteni ilyen filmeket.
