Köszönöm az infót. A Google-keresésem szerint inkább differential pressure sensor néven kell keresni őket, sajnos nem olcsó mulatság. Egy helyen találtam árat, ott 190 dollárnál kezdődött. :(
Gyanítom, hogy térfogatáram-mérők sem lesznek olcsóbban.
Ez már jól hangzik, ha PWM-mel lehet vezérelni a 10V-ot. Gondolom benne van a dokumentációban, max. mekkora lehet a PWM-frekvencia. Bár a rotor tehetetlensége miatt pár száz Hz már elég lehet.
"A légnyomás-különbség mérésére milyen olcsó eszközök vannak?"
Számtalan érzékelő és kész modul van (pl Arduino-ra, I2C, 1wire buszra, stb), ami elég pontosan dolgozik ebben a kb 0-100 pascal-os tartományban (asszem ezeket nevezik barometric szenzoroknak).
Én olyat választanék,
- amire két csövet lehet rádugni, mert itt tulajdonképen nyomás különbséggel kell dolgozni és a csövet el lehet vezetni a másik pontra, ekkor csak egy db érzékelőt kell megvásárolni
- ami negatív nyomást is kijelez, van egy olyan érzésem, hogy olykor szükség lehet rá ;)
Legegyszerűbb esetet úgy képzelek el, hogy egy feszültség kimenetes nyomásérzékelő + egy erősítő IC kimenő feszültségével vezéreli a ventilátor fordulatszámát.
köszönöm az infókat. Erősen a hővisszanyerős rendszeren gondolkodom a ház kétszintes a padlásra tenném a rekuperátort. A friss levegő bevezetést illetve a használt kivezetését tetőn oldanám meg, az emeleti részen van 3 szoba +1 fürdő, a földszint 1 szoba nappali, fürdő konyha étkező. Az emeleti részen nem gond a 150-160mm cső viszont a földszintre csak szögletes csövekkel tudnám megoldani a légszállítás max 5cm magasságban, nem tudom hogy hogyan kell méretezni ezeket. amit itt a fórumon gyűjtöttem infókat csillagpontos kiépítéssel csinálnám meg gyűjtő-osztóval pillangószelepekkel, a padlástérben szigetelt csövekkel, van alaprajzom amin feltüntettem hogy hol lennének a befújó illetve az elszívó pontok ez alapján tudna valaki segíteni nekem? hogy jó nem jó stb, ha ezt már sikerülne összerakni akkor jöhetne a gép gondolata gyári vagy épített :)
az en szellozom arduino PWM-mel dolgozik. egy 2 tranzisztorbol, 3 ellenallasbol es egy zehner diodabol allo hazi keszitesu elektronika allitja elo a 24V-bol a 0-10V szabalyzo feszultseget.
az EBM ventiken van fordulatszam kimenet is, amit egyelore meg nem kotottem be, de lehetoseg van ra.
en ezt nem bonyolitanam meg kulon vezerlo elektronikaval.
mivel a vezerlo bemeneten 0V az a megall a 10V meg a fullgaz, es van sajat 10V kimenete: teszel ra egy tranyot, es maris tolhatod a mikrovezerlod pwm kimeneterol. meg is van a digitalis interface. ez is benne van a doksijaban, tamogatott uzemmod..
Mint rájöttem a Paul féle sakktáblás mégse nekem való... de egy síma ellenáramút lexánból egyszerűen meg lehet csinálni, a könyök illesztéseket símán vékony ragasztószallagal ragasztanám a fő testekhez...
Leírtam, miért, persze ez csak az én véleményem: Ha programból akarod változtatni a fordulatszámot - és valószínű, hogy ezt akarod, mert nem akarod naponta többször tekerni a potmétert -, akkor vagy D/A konvertert használsz, vagy digitális potmétert - mindkét esetben plusz áramkört igényel, ha a vezérlésed 3 vagy 5 V-ról megy. Sokkal egyszerűbb megoldás, ha a mikrokontroller elküld egy 1-2 byte-os adatot a ventilátor vezérlőjének, ami lehet bármilyen egydolláros olcsó eszköz, egyet belinkeltem. A mikrokontroller egyik PWM kimenete is használható a célra, de nem éri meg, mert akkor neked kell programoznod a fordulatszám tartását változó terhelés mellett is - nem nagy feladat, de megspórolható, ráadásul külön fan controller esetén nem kell elvinned a fordulatszám-kimenet a mikrokontrollerhez, elég csak a fail jelet figyelned, ha nem bírja tartani a fordulatszámot vagy leáll.
Biztos vannak esetek, amikor a 0-10V-os vezérlés praktikusabb, bár most éppen egy sem jut eszembe.
nem kell merd a fordulatszamot. a vezerlo bemenet fordulatszam alapjelet ad, a venti belul maga megoldja a fordulatszam szabalyozast.
szerintem elkerulte a figyelmedet a 10Kiloohmos poti. nem azzal szabalyoz hogy feszultseget ejt. a ventiben van komplett tapegyseg, motorelektronika es szabalyozo elektronika is, ennek arulja el hogy mi legyen. a vezerlo bemeneten mikroamper folyik csak.
Biztos létezik olyan EC venti aminek nincs szabályzó bemenete, nem tudom. Eddig itt a fórumon felbukkant (eredetileg is légkezelő rendszerekbe szánt) EC ventiknek mind van.
A fix fordulatszámra szabályzás nem jó válasz a változó tömegáramra.
Egy szofisztikáltabb megoldás esetén sincs D/A átalakítóra szükség. Ha csak a pwm simító (esetleges) RC tagot nem nevezzük annak. :-)
A mikrovezérlővel csinálsz PWM-et és azt kötöd a venti bemenetére. Az EBM papstnak még simítani sem kell.
Mellesleg, a minket érdeklő rendszerekben, általános esetben ez a tömegáramra szabályozás felesleges bonyolítás. Nincsenek a rendszerben gyorsan, a rendszer működését zavaró mértékben változtató behatások.
Kell 2-3 féle üzemmód, az ahhoz tartozó vezérlőjelekkel és kész.
Ha hobbiból bonyolítunk, az más. Én is szoktam ilyet csinálni. :-)
nem azt irtam hogy _csak_ potmeterrel. hanem hogy 0..10V vezerlojellel. amit legeslegegyszerubben egy 10K potmeterrel allithatsz elo, es meg 10V tapot is kiad hozza a venti. (ami amigy 220V~ -eol megy)
"az a legjobb megoldás, ha az egyik ventilátor aktuális fordulatszámát nem a másik ventilátoré határozza meg, hanem pl egy légnyomás különbség."
Természetesen. A fordszám-kimenetről csak az aktuális fordulatszámot olvasod ki, hogy összehasonlíthasd a tényleges fordszámot a megkívánttal. Aztán már olyan fordulatszámot állítasz be a ventinek, amilyet akarsz.
A légnyomás-különbség mérésére milyen olcsó eszközök vannak? Persze olyanra gondolok, amely valamilyen elektromos jelet ad ki.
Csak ha olyan ventilátort vesz, amelyben már van szabályzó elektronika. Az elektronikus kommutálásnak nem feltétlen velejárója a fordulatszám-szabályzás.
Nem ismerem az árakat, nyilván az ártól függ, integrált szabályzósat veszel vagy magad csinálsz hozzá vezérlést pár olcsó alkatrészből. Ha csak feszültséggel szabályozható, akkor a vezérléshez kell egy D/A átalakító is, hogy programból állíthasd a fordulatszámot, akkor meg már egyszerűbb, ha magad oldod meg a vezérlést.
A soros ellenállást akkor félreértettem, én a PC-ben szokásos eljárásra gondoltam, amikor többnyire egy soros ellenállást kötnek be a ventilátor elé.
Ha úgy van, ahogy gondolom, akkor kartonplasztból olcsón (relatíve) összedobható egy hosszúkás ellenáramú hőcserélő a paul féle sakktábla elvvel (szemből nézve)... holnap megpróbálok egy rajzot összedobni a hőcserélő részről, hogy mit szóltok hozzá...
Nagyon köszi, így már biztosan értem, még a recair félét is.
Egy kérdés/feltételezés: az ellenáramúnak keresztelt:) hőcserélőknél a keresztáramú végeknek egyedül a levegő csövek csonkjai miatt van technikai szerepe?
"Ezek az IC-k a ventilátor fordulatszám-kimenetéről vett jel figyelembe vételével szabályozzák a fordulatszámot, terheléstől függetlenül. "
Tekintettel a két levegő irány többnyire eltérő fojtására (azonos fordulat esetén eltérő levegőmennyiség fog áthaladni)
szerintem az a legjobb megoldás, ha az egyik ventilátor aktuális fordulatszámát nem a másik ventilátoré határozza meg, hanem pl egy légnyomás különbség.
Ha a két áramlás azonos irányban halad, akkor az elméleti maximum hőátadási hatásfok 50%, ha azonos irányban, akkor 100%.
A négyszögletes hőcserélők keresztáramúak,
a hosszúk főleg ellenáramúak,
a hatszög alakú levegő hőcserélők két végén lévő háromszögek (a levegő be-és kivezető szakaszai) keresztáramú hőcserélőként működnek és kizárólag a párhuzamos szakasz működik ellenáramú hőcserélőként
(persze amelyik hőcserélőben csupán pár centi a párhuzamos rész, azokat is ellenáramúként adják el parasztvakításilag)
konkretan a papst ec ventiknek van egy 0..10V bemenete. sot, meg 10V kimenete is van, ha nem lenne 10 voltod a kornyeken. 10K poti a 10V out es a gnd koze, csuszka a szabalyozo bemenetre, es keszen is vagy.
"EC ventik konnyen fordulatszam szabalyozhatoak, akar egy potmeter segitsegevel kezzel, akar elektronikaval."
Annyit tennék ehhez hozzá, hogy inkább elektronikával. Ha potméterrel szabályozza, akkor nő a rendszer belső ellenállása, ezért rosszabbul tartja a venti a fordulatszámot (terhelés hatására nagyobb áramot venne fel, de ebben a soros ellenállás korlátozza). Célszerűen PWM-mel érdemes, ehhez már kaphatók cél-IC-k, pl.:
ugy latom erre senki sem valaszolt. a legolcsobb megoldas talan, ha nyitva hagyod a resszellozoket es folyamatosan jaratod a ventillatorokat. (feltetelezve, hogy nem sokat esznek)
ha kozponti szelloztetot szeretnel, akkor elso korben ki kell talaljad, hol tudod elvinni a csovezest (almennyezet, padlas, pince?)
ha a padlasra rakod, akkor extran le kell hoszigeteljed, kulonben bukod a hovisszanyereskor megfogott kaloriakat.
gerincre minimum 150-160mm atmerot szamolj, de a 200 sem tulzas. minel nagyobb atmero, annal kisebb aramlasi ellenallas => kisebb villanyszamla.
ha nem akarsz a hocserelo doboz epitessel bibelodni, akkor valami kesz termeket nezz, pl bb-vill csinal jo dobozokat realis aron.
ventillatorbol csakis energiatakarekos, ne legolcsobb ventiket nezz, mert varhatoan sok orat fognak porogni. fontos, hogy halkak, megbizhatoak es kis fogyasztasuak legyenek.
EC ventik konnyen fordulatszam szabalyozhatoak, akar egy potmeter segitsegevel kezzel, akar elektronikaval.
ha megvan a doboz es a csovek, anemosztatok, akkor kis barkacs erzekkel mar konnyen osszerakhato a rendszer. fontos, hogy jol tomits/ragaszd le az illeszteseket a fals levego kizarasa miatt.
