" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Minden évben megtörténik ez a lyuggatás, de eszünkbe se jutott ezzel foglalkozni, (a tettest se kerestük) miután érzékelhetően semmilyen negatív következménye nincs. Halálos vétek lenne emiatt permetezni különféle mérgekkel!
A kivi növénynek - állítják ugye - nincsen nálunk igazán kártevője. (?)
Mégis néhány éve egyre erősebben liggatja valami rovar(?) a leveleit.
Ma néztem éppen, már látszanak a virágrügyek is sok kis hajtáson, ám az alig pár napos-hetes leveleket máris lyukasztja az a bizonyos kártevő. Elég drasztikusan néhol.
(Sosem sikerül "rajtakapnom" őket, mert akkor már tudnám. Pl. a hangya is így rág mozaikos lyukakat, amikor elszállítja a levéldarabkákat. Ez inkább repülő rovar lehet, mint ami ilyentájt szokott a sóskafélékre jönni(?), mert olyasmi lyukakat rág.)
Nem fotóztam le, de talán hátha tudod miféle lények ezek és esetleg szokták-é permetezni valamivel. Olyan szerrel, ami ennek az itteni "flóraidegen"(?) növényfajnak nem árthat ugye.
Előre is köszönöm - majd elolvasom, ha válaszolnál.
Ui.: A fügének jól jött a ritka enyhe tél és lesz (végre, megint) nyári első érésű termés, már látszik az is! ;)
A mésztűrést meg majd eldöntöm én. Baljós tényező, hogy a miskolc-tapolcai parkban sem volt grandiflora emlékezetem szerint a park fénykorában sem. De stellata ott is volt.
Egy kis segítséget szeretnék kérni. A datolyaszilva ültetésben leszek a hétvégén. A következőben kérnék segítséget. Vettem 50mm átmérőjű drén csövet. A képen látható módon összefogattam. A locsoláshoz tenném be vagyis ezt tölteném fel vízzel és szépen lassan szivárogna ki belőle mint ahogy a kertészek is csinálják. Azt nem tudom hogy a gyökérlabda fölé,köré vagy alá rakjam. Előre is köszönöm.
A fenébe! Az a baj, hogy szerettünk volna innen a Duna mellől elkirándulni Somogyba, ahol már elég sok van az arra lévő falvakban, de akkor ez lehet az utolsó esély? Az a gond, hogy a hétvégén max. vasárnap délután érnénk rá, de az is kétséges, hétközben meg nem.
Azért is szeretnék odamenni, mert olyan vadasan nőnek, és mivel már több növényünk is kidöglött, lehet, hogy ott vennénk/kérnénk valakitől, hiszen ott olyan elterjedt mint az orgona. Korábban hiába vettem savanyú földet nem is tudom milyen sok pénzért, két év max.
Most van egy jó nagy műanyag dézsám, s arra gondoltam, hogy ezt töltöm meg savanyú földdel, s ebbe tennék egy ilyen nem kerti származékot. Ezt szántam utolsó esélynek a próbálkozásra.
A nem örökzöld magnólia tarthatósága fagy szempontjából nem érdekes. A mészérzékenysége az ami "felháborító".
Úgy vettem észre, hogy a M. stellata kevésbé mészérzékeny. Jól gondolom ezt? Ha igen , akkor lehet-e M. Stellatába más díszesebb magnólia fajtákat oltani? Ide tartozna még az a kérdés, hogy a mészérzékenység a magnolia esetében csak a gyökérzetre vonatkozik-e , vagy az egész növényre? Tehát ,ha a gyökere, ill. alanya bírná a meszesebb talajban akkor az oltvány is életképes lenne?
Az örökzöld M. Grandiflora Gallionensis mennyire fagyérzékeny? Igaz-e, hogy kevésbé mészérzékeny , mint a színes nem örökzöld fajták?
Amivel még egyenlőre félig-meddig boldogulok mésztűrés szempontjából a m. stellata mellett ,az a nagylevelű nagy krémfehér virágú úgynevezett büdös magnólia.
Hana Fuyu
Vaniglia
Káki ültetvény
Bambusz, és jégfüge
Parkolói Tipó
Nagyszemű jujuba
Pálmák
És még citrom is
a sárga kivi nálam nagyobb virágzó-kedvű.
azért a Haywardon is van vmennyi...kár hogy a fiaim feladták
"Elemér bácsinál"...
