"Einstein soha semmi olyasmit nem állított, hogy a bukott 19. századi "fényéter" hipotézis helyes volna."
Valóban nem. Ugyanis arra már rájött, hogy az abszolút nyugalomban lévő éter nem létezhet. Úgy fogalmazott, hogy nem lehet az éternek mozgásállapotot tulajdonítani, nem állhat nyomon követhető részecskékből.
De valamiféle "új étert" mégiscsak vissza akart hozni. Azonban soha sehol nem írt le olyat, hogy az új éter maga lenne a téridő. Ha tudsz ilyen idézetet, akkor szívesen venném. De ezt már korábban is kértem, és akkor sem tudtál ilyen idézetet hozni.
Vagyis az csak a te elképzelésed, hogy a téridő lenne az éter, nem Einsteinné. Einstein (az én ismereteim szerint) soha nem nevezte meg, hogy konkréten mi lenne az ő "új étere".
"Ha Einstein úgy ítélte meg érettebb korában, hogy az étert nem lehet nélkülözni, akkor ezt miért nem tanítják az egyetemeken?"
Talán mert Einstein soha semmi olyasmit nem állított, hogy a bukott 19. századi "fényéter" hipotézis helyes volna.
Többször megírták már neked, hogy Einstein, amikor "éterről" mesélt ismeretterjesztésként, akkor csak a 19-20. század fordulóján tanult és szocializálódott érdeklődő laikusok számára megszokott fogalommal próbált egy vadonánsúj dolgot bemutatni: a geometriai tulajdonságokkal rendelkező és aktívan deformálódó téridőt.
Na, ezt a téridőt az egyetemeken is tanítják. Csakhát ott már nem kell az ötven-hetven éves hallgatóság meggyökerezett világképéhez görbíteni az elmesélést, az egyetemeken már lehet új nevén is nevezni a gyereket, a diákok prompt hozzászoknak: téridő.
Az éterre vonatkozó véleménye Einsteinnek érettebb korából:
"De ha majd ezek a lehetőségek igazi elméletekké érlelődnek, az elméleti fizikában akkor sem fogjuk tudni az étert, azaz a fizikai tulajdonságokkal bíró kontinuumot nélkülözni; az általános relativitáselmélet ugyanis, amelynek elvi szempontjaihoz a fizikusok nyilván mindig ragaszkodni fognak, kizár egy közvetlen távolhatást; minden közelhatás-elmélet azonban eleve feltételez folyamatos mezőket, tehát feltételezi egy »éter« létezését is."
Több oldalról megvizsgáltuk a relativitáselméletet, és kiderült, hogy maga Einstein is a relativitáselmélet ellen nyilatkozott 1920-ban, amikor azt mondta, hogy valamiféle "új éternek" mégiscsak léteznie kell.
Igen ám, de ezzel visszakerültünk a startvonalra. Ugyanis a relativitáselmélet a Michelson-Morley kísérlet negatív eredményének a magyarázatára született. Einstein ugyanis azzal magyarázta, hogy nem sikerült az álló éterhez képest megmérni a mozgó Föld sebességét, mert éter nem létezik.
Viszont, ha Elfogadjuk Einstein 1920-as álláspontját, akkor visszaköszön az eredeti probléma. Ha mégiscsak létezik éter, akkor miért nem mutatta ki a Michelson-Morley kísérlet?
Erre Einstein semmiféle magyarázattal nem szolgált. És a hivatalos körökből azóta sem adott rá senki elfogadható magyarázatot.
1920-tól tehát a relativitáselmélet érvényét vesztette, tudományos értéke megszűnt.
