A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Vegyünk egy jókora sakktáblát - hogy ne távolodjunk el nagyon a laposföldes szemlélettől -, ami a rajta lévő bábúkkal együtt mozog minden egyébtől kellően messze (Saint Venant). Mit csinálnak a figurák a sakktáblán? Lépnek.
Amelyik figura lép, az új helyén azonnal érzi az összes többi bábu hatását. Azonnal!
(Na, ehhez még lesz egy apró kiegészítésem.)
Mi történik, amikor egy másik bábu lép?
Az összes többi csak késleltetve érzi ennek a hatását. ÁÁÁÁÁÁ
Ja és ígértem egy apró kiegészítést...
Amelyik figura lép - mint mondottuk -, azonnal érzi a többi figura hatását. Kivéve?
Na micsodát?
Feynman pedzegette ezt a dolgot, de nem tisztázta. Talán mert még ő sem értette, akár a többi őse.
Ha Einstein elmélete hibás lenne, ma nem taníthatnák egyetemeken, mert perek indulnának, és a világsajtó már rég tele lenne a hírrel. Tehát valamit félreolvastál.
Már megvan rá a megoldás, majd elolvashatod a "vicckönyvemben".
A korábbi időkben azért nem találták a megoldást, mert elkövették ugyanazt a hibát, amit te is.
A mozgás viszonyítási bázisának egyetlen abszolút álló dolgot kerestek az univerzumban. Ilyen azonban nem létezik.
Az valóságos mozgásnak mégis létezik bázisa. Hogy mi ez, arra már néhányan rájöttek tőlem függetlenül is.
A relativitás eszméje, amely szerint a mozgás kizárólag relatíve értelmezhető, nagy tévedése volt a fizikának. Az Szuperfizika korrigálja ezt a baklövést. Az újfizikában már létezik a valóságos mozgás, de természetesen megmarad a relatív mozgás is. A kettő egyáltalán nem zárja ki egymást, mégcsak nem is mondanak ellent egymásnak.
Talán egy-egy példával megvilágítható, hogy mire gondolok.
Egy elektron csakis akkor létesít mágneses mezőt, ha valóságosan mozog. Itt a valóságos mozgás számít.
Ha két autó szemből összeütközik, akkor a két autó relatív (vagyis egymáshoz képesti) sebessége mondja meg, hogy mennyire fog összeroncsolódni a két kocsi. Ebben az esetben a relatív sebesség számít.
"Például a Földdel együtt mozgó töltésnek nincs mágneses mezeje, a Földhöz képest mozgó töltésnek pedig van. Tökmindegy, hogy honnan nézed.
Ezt a kérdést a relativista fizika nem képes értelmesen kezelni, csak mismásolás van.
A Szuperfizika teszi helyére a dolgokat."
Hova rögzíted az abszolút teret? A Naprendszer mozog a galaxishoz képest. A galaxis is mozog a többi galaxishoz képest. Mi az ötleted? Hogy méred meg? Hogy fogsz vele számolni?
"Lerakunk a térben elektromos töltéseket, és rögzítjük őket."
Ez a relativista fizikában nem lehetséges, mert nincs "abszolút álló" pont, ahová lerögzíthetnéd a töltéseket. Persze a valóság egész más.
"Az álló megfigyelő elektromos mezőt érzékel. Ha elkezd mozogni, az elektromos mező részben mágneses mezővé konvertálódik - ahogy a mozgó megfigyelők elektrodinamikájában le van írva."
A mező honnan tudja, hogy mikor kell konvertálódnia? Honnan tudja, hogy mozog-e a megfigyelő vagy nem? Sehonnan.
A másik lehetőség, hogy a a mozgó megfigyelő rendszerében megjelenik a mágneses mező, de akkor a mágneses mező csak fiktív mező lehet. Mert ha a mező valóságos, akkor nem függhet a megfigyelőtől.
Szóval sehogyan sem stimmel.
"Most álljon a megfigyelő, és kezdjenek mozogni a töltések.
Az elektromos mező változása csak késleltetéssel jut el a megfigyelőhöz. (Retardált potenciál.)
Na de a feltételezett mágneses mező változás is csak késleltetéssel tud eljutni a megfigyelőhöz.
Einstein összekapcsolta a mágnesességet az elektromossággal, a mozgó megfigyelőnél alkalmazta a Lorentz-transzformációt.
Nézzük meg alaposabban.
Lerakunk a térben elektromos töltéseket, és rögzítjük őket.
Az álló megfigyelő elektromos mezőt érzékel. Ha elkezd mozogni, az elektromos mező részben mágneses mezővé konvertálódik - ahogy a mozgó megfigyelők elektrodinamikájában le van írva.
Most álljon a mefigyelő, és kezdjenek mozogni a töltések.
Az elektromos mező változása csak késleltetéssel jut el a megfigyelőhöz. (Retardált potenciál.)
Na de a feltételezett mágneses mező változás is csak késleltetéssel tud eljutni a megfigyelőhöz.
A relativitás egy téveszme, már Michelson is megmondta. Eötvös Loránd sem hitt benne.
"Nem mindegy, hogy a megfigyelő mozog, vagy pedig a töltések mozognak?"
A relativitás elmélete szerint mindegy, hogy melyik mozog, de ez eleve értelmetlen, mert a relativitáselmélet szerint nincs is olyan, hogy a töltés mozog, mert valóságos (abszolút) mozgás a relativisták szerint nincs.
A relativista szemléletet azonban a tapasztalat egyértelműen cáfolja.
Mozgó töltés mágneses mezőt generál. Az álló meg nem. Ha nem létezik valóságos mozgás, akkor mitől függ, hogy van mágneses mező, vagy nincs? Attól, hogy honnan nézem? Ez értelmetlen, mert a mágneses mező létezése egyértelműen kimutatható.
Például a Földdel együtt mozgó töltésnek nincs mágneses mezeje, a Földhöz képest mozgó töltésnek pedig van. Tökmindegy, hogy honnan nézed.
Ezt a kérdést a relativista fizika nem képes értelmesen kezelni, csak mismásolás van.
"Igen, Eddington mérése a rossz időjárás miatt nem volt hiteles."
Nem csak erről volt szó. Mielőtt az ellenőrző méréseket elvégezték volna, Eddington bejelentette az újságírók előtt, hogy a mérés Einsteint igazolja. Mérési eredmény sem volt, és az összehasonlító mérés sem állt rendelkezésre. Szándékos csalás volt. Többen leírták már, pl. Székely László.
Vajon miért volt szüksége Einsteinnek, hogy csalással szerezzen hírnevet magának?
"Későbbi napfogyatkozások alkalmával viszont pontosabb mérésekkel igazolták Einstein tételét."
Ez nem igaz. Sohasem igazolták. Minél pontosabbak lettek a mérések, annál távolabb kerültek Einstein előrejelzésétől. Nézz utána. A Fizikai szemlében megtalálod a mérések eredményeit.
Einsteinnek a fényelhajlásra vonatkozó képlete tök rossz. Egyszerűen beszorozta 2-vel Newton hibás képletét.
Köszönöm. Igen, Eddington mérése a rossz időjárás miatt nem volt hiteles. Későbbi napfogyatkozások alkalmával viszont pontosabb mérésekkel igazolták Einstein tételét.
"A téma elején még ott tartottál, hogy a rádióhullámnak és a látható fénynek semmi köze egymáshoz."
Már megint hazudgálsz. Ezt egy 10 éves gyerek is tudja, hogy mindkettő EM hullám. De azt is, hogy teljesen más a fény és a rádióhullám forrása. A fényt az atomok keltik, a rádióhullámot meg egy rezgőkör. Ezen kívül az áthatoló képességük is különbözik. A fény nem megy át a falon, a rádióhullám meg átmegy.
De minek is magyarázom ezt egy laposföldesnek. Aki még kendósnak is hazudja magát.
És milyen különböző tulajdonságuk lehet, álfizikus barátom? A téma elején még ott tartottál, hogy a rádióhullámnak és a látható fénynek semmi köze egymáshoz. Most már mindkettő EM hullám lett. Szépen fejlődik ám a fizika megújítója, aki fikázza Einsteint és a többi valódi fizikust. :-)
Azt sem érted, hogy nem vagyok laposföldes. Épp ellenkezőleg: laposföldes butaságokat javítok ki és magyarázok el. Nagyon göbbelskedsz itt azzal, hogy laposföldesnek állíts be, ugye? Mint ahogy szakmunkás magadat fizikusnak, hahaha. :-)
Látom, nem érted az ábrát. Szóval szerinted ezért engedi át a légkör az egyiket, a másikat meg nem. Hehe. Kérlek ezt mindenképpen írd majd bele a vicckönyvedbe. Ha megjelenik, az iskolai fizikaszakkörön fogják darabokra cincálni a gyerekek. Ráadásul visítva röhögve. :-)
A képeddel éppen lábon lőtted magad. Azt bizonyítja, hogy a különböző elektromágneses hullámok nem csak hullámhosszban térnek el egymástól, hanem pl. abban is, hogy a Föld légköre átengedi-e vagy sem.
A mikrohullámot nem engedi át, a rádióhullámot pedig átengedi.
Vagyis több olyan tulajdonsága is van az elektromágneses hullámoknak, amiben eltérnek egymástól.
Ilyen az is, hogy a fény szakaszos hullám, a rádióhullám pedig folyamatos.
Máskor legalább nézd meg az ábrát, amit bemásolsz, mielőtt butaságokat beszélsz.
dezsőke, már írtam, hogy amihez halványlila fingod sincs, ahhoz nem érdemes hozzászólnod. Csak a tudatlanságodat teszed közkinccsé.
A rádióhullámok és a fény között éppen az az egyik különbség, hogy nem ugyanaz a forrásuk.
A fény az atomokban keletkezik, de az atomok nem sugároznak folyamatosan. Csakis akkor sugároznak, amikor az elektronfelhőjük átrendeződik. Ezért szakaszos (impulzusos) a fénysugárzás.
A rádióhullám pedig egy rezgőkörben keletkezik, és folyamatos a sugárzás mindaddig, amíg a rezgőkör be van kapcsolva.
Szóval nem csak a hullámhosszukban különböznek.
De a laposföldeseknek persze ennyit bőven elég tudni.
