szeretném megosztani a ritkás olvasótáborral egy nagyon jó barátom kis zöngeményét. nekem tetszik, szerintem igen szép képeket használ, és alig érthető, viszont folyós eléggé. élvezzétek figyelve. a neve: jános. tényleg.
"A lélegzetem nem tart vissza az idegen élettől, magamba ránt és kitolja a kulcsokat az
elfelejtett, bezárt ajtók kilincsei felettben. Erőltetett ürességet látok az arcainkon, némán
masírozva a szilárdság bűvöletében ernyedve a szirmaidra. Elhajolva, megélénkülve a
legfontosabb fontos én hadd legyek, nekem ne értesd a világot a világ élettelenségétől kihűlt
arcodat az ereim tömjénezett falaiba mélyesztve! Kitöltheted a papírom üres lelkiségét,
átadhatod tintád szilárd folyósságát, éltethetsz , a masszív vizedbe hengergetve a lelkiségem
tetemtelenségét. Elhívnak életnek vagy csillagnak, elkiabálnak a fejed mellett és aztán felett,
ha belekeresel az utad visszaszorult fordultságára rájössz az egyenes értelmére magadba
vezetve. Segítenem kell lefogyasztani a vásárolhatok még futóverseny oszloposan épült
versenyzőinek. Hernyókból válunk vásárló férgekké, aztán szárnyát kerestetett pillangóként
találunk magunkra a szakadék mélyén, a mindenzennel megáldva és ujjá élesztve a tisztaság
álmunkat. Nem csak megmaradhatunk maguk felett ha megtaláljuk beajtók végtelenségének
deszkarésein át vezető saját világításunkat. Kezdjem azzal, hogy kicsinnyé lett dobozokat
nyitok magukba, mert az lesz az én irányom. Kerülsz, csak egyre beljebb és azt hiszed minél
gyorsabban nyitod annál inkább az visz majd csak be. De lelassul a roham és elállsz magad
rohanásától egy lapon belüli másik oldalra, mi marad ezután, a min túli mi! Egy csendes
kérdés csak: mi? Egyetlen gondolat, maga a kérdéssel azonossá lett léted egyidejűségével
közösen megszületett értelmezés! Te válsz magad céljává, egyenérték leszel az utolsó
godolatoddal. Egyetlen rezdülése leszel önön létezésed világmindentelenségének,
megbabonázva tisztulsz ki saját magad legapróbb részében. Íme a felismerésem együgyűsége:
Légy a magad gondolatává vagy tettévé és magad leszel a megélhető teljességed! Hatalmas
fehér papíron egy igazi csak Egy! Vezesse a kezem magam láthatósága, hiszékenysége, nem
tudásom, léttelen ismeretem keresztje ! Saját gyapotcsomóm legyek a testem földjén ülve a
vallja be, az jobb mindkettőnknek
hallja? ne velem szórakozzon
elmondja, amit akarunk
vagy csak azt mondja már, de most,
amit hallanunk kell
rosszul jár, ha hallgat
nem kéne elválasztania magát a
temetőbe járóktól, igaz?
hja, hogy nem érti?
mondja, mit nem ért ezen?
ha a félés és a fájás mondatja majd az igazat- nekünk mindegy, mi abban hiszünk, amiben akarunk
hagyjon már a könyörgéssel!
viselkedjen ember módjára!
nézze, nekünk az igazság kell, a maga igaza
ha vállallja is a kínt
az igazság akkor sem változik meg számunkra
és ha kell, majd mi kerekítjük a hangzókat a szájába
érti, ugye?
mindenkinek jobb, ismerje el
tehát nem?
akkor kipuukantjuk az egyik szemgolyóját egy olyan
szerkezettel, ami átszakítja a szemgolyója külső burkát, majd belehatol, de úgy, hogy a kocsonyás rész nem tud elfolyni, mert a hőtől egyből eldurran
ezt egyikünk sem akarja, bár mi annyiból előnyösebb helyzetben vagyunk
hogy a ruhánk mosható
mi az, hogy nem tudja az igazat?
magának nincs igazsága?
hát nem érti?
lefejtjük a bőre 23%-át, amivel még lehet élni, ám nem kellemes
beépíthetünk egy kis tűt az achillesébe, ami minden lépésnél elviselhetetlen
fájdalmat fog okozni
a fogait mind kifúrjuk
és kap egy ludat is
egy másikat
hogy-hogy minek?
repülni
és a mezőkön elterülve majd látja, amint
a langymeleg szél elviszi a
sárkányt
de borzongatja majd, hogy az ujjához
van kötve egy kis madzaggal
a folyó halk morajlása
a madárdal
a friss tej és kiflivég
a finom, lerágott köröm, amint pöcög a fogad között
majd ha megmondja, hova lettek ezek
megtudja, mi az, ha nem kín van--
na, mit szóltok? jó, hogy elolvastátok? megérte? nem érzitek elfecsérelt időnek?
Jajj,annyi minden kavarog most bennem,muszáj kiöntenem (avagy egy vers,melyet csak a BEAVATOTTAK foghatnak fel,avagy válasz a Sorry Vagyok c. költeményre)
A múlt...mikor serrel,baracklekvárral szennyezett keze utánad nyúl a jelen végtelen ébresztőórákkal kikövezett mezejébe,s végigsimítja frissen mosott hajad (melyet septében serény fodrász karmai által kiegyenesítetnél,mert úgy nem lennél kitéve finn "más" férfiakhoz val(l)o rút hasonlítgatásnak)
S van úgy,hogy a melankólia grizzlymedvéje árasztja rád iszonyú sajtszagát,miközben azt dalolja:"ha énnéköm makkos stricikopogósom lenne"
Van úgy,hogy a szégyérzet tör rád GYÁSZKAKAS képében,s hogy bűnhődj meggondolatlan szavaid miatt a szemedbe repül,s napokig ott tollászkodva így beszél magáról:ugye mily szép madárka? (s nem vagy rá képes,hogy hentesbárddal nyakát szegd,s belső szerzeit banánturmixba aprítsd...pfúúújjj!)
Ámde van úgy is,hogy a vidámság törpepingvinje jön el a tegnapból rózsaszín úszógumival derekán,s azt csipogta:sósmogyoró,sósmogyoró... így emlékeztet rá mily mókásan is viselkedett Melvin (a férfi,ki néhanapján- miként tegnap este,s zordon sorsod hajnalán-birtokába vette elmédet,s ha úgy tartotta kedve,hős fémdalnokot,vagy épp zorall gengszterrappert imitált,ki nem sunázza a szerepjátékot)
Ejjj...de kiszakadt belőlem minden,mi lelkemet tonnás szőröshátú mangalicaként nyomta...
De most aztán tipli,uzsgyi!
(A költő köszönetet mond mindenkinek,ki segédkezett,hogy létrejöhessen eme remekmű,illetve elnézést kér ama érintettektől,akiket esetlegesen,tudatán kívül megbántott.Legközelebb vendégeim vagytok egy fröccsre,miközben meghallgatjuk Uhrin Benedek Nagyon Izgalmas Játék c. számát.)
Höjj,höjj effektíven elnézést kívánok minden lénytől,ki él ,s mozog,s szabad idejében gengszter-vaker sunázással múlatja idejét
Elnézést kívánok tőled,Te vérveresre színezett hajú csigatündér,kihez túl őszinte voltam,s elhitettem veled,hogy a túzok Dél-Amerika fő exprrotterméke...bocsáss meg ismét...export...asszem így hangik ez alapvetően helyesen
Sorry vagyok továbbá hozzád,te borztestű leányzó,kinek nem voltam képes tüdeje rákját garnéllarákkal tápláni
Elnézést kérek a sznob-ériától (tudom,tudom,Grétsi Lacibácsi,ez egy szóban irandó),de akkor sem kamázom a hávájinget makkos cipővel kegészítve,ehh
Bocsáss meg nekem,lelkem effektív valódi önmaga,hogy így (és most erős kifejezés jön,a gyenge idegzetű spanok ne szívják tovább magukba ezeket a "bötveket",mert félő,hogy kiábránulnak belőlem,s soha többé nem happolnak kakas alakú nyalókacukorsűsítményt eres szemeim kocsonyás val(l)ó ja előtt),semmi gond,már a feledés korrekt homályába is merült eme gondolatmente...ja nem,nemet,vagymi
sorry leszek,s agyam dohos katlanjába fog ötleni,hogy sose ne költsek effektíven ilyen ostoba verset!
...dzsámpárund,dzsámpárund
behoznak a kintből
tárolnak sorban
raktáros, hagymaszag
terjeng, hónaljak
félemlítenek
ahogy bepakolnak alájuk
és összetocsognak
eltéve valahová--
alattam a raklap
felettem a festett
elkékült álmennyezet
nehéz vagyok, nem
rántom ki magam
a polc porából
majd kirántanak ebédre
ha megértem
mint a disznó az ólban
hogy itt a tél és a
pörkölés szép hanghulláma--
addig maradok a polcban
néha megszámololódok
nehogy lejárjon a szavatosság bennem
majd leszednek a tároló
helyről
tudják azt fejből
hogy hol az a hely
amikor majd szükség lesz rám kint
és az Égi Meszelő retkes ujjbeggyel int
rám
elvágom a torkom helyén lévő
drótot
benyelek egy marék szöget
fejbe ütök egy ácskapcsot
mindent, amit találok köröttem
használni fogom
hogy ne kommissiózzon
a raktárvezető-csatló
én itt maradok és
megvárom a leltárt
minden, ami készült
agyainkban feltárt
emléklukat őriz
bekenve enyvvel
és hiába húzod, az
már nem ereszt el
számláznak
és vége--
próbálok maradni
eléggé
jótékony por száll
remélem, lep
lep
OFF:Már felvették a számukat/számaikat? Nem hallottam,mer nincs meg.Írok szövegeket,van egy-két kész is,de csak angolul.
ON:Oh,bocsánat...csak tudod,ilyen téren is ki kellett próbálnom magam.
Bár szerintem nem igazán társadalom-kritikus szövegek ezek.Pl. a lent említett személyek mind-mind szinonímák,tehát nem igazán őket akartam pellengérre állítani:)
(((fú, nem tudom, nem tartom velük a kapcsolatot. de megvan a számuk neke dis, nem? te írsz szövegeket is? magyarul vagy angulul preferálod a dalolást? ésatöbbiésatöbbi)))
írj egy szép domesztikus verset, mostanában elkanyarodtál a társadalom-kritika csúf ösvényei felé--AMI AZ ÉN PÁLYÁM!!!!!
Volt-e már,hogy hogy születésnapi tortádban madártollat találva azt sejtetted
Hogy ezt egy pingvin sütötte?...s mikor belekóstóltál e gyanús készítménybe
Fokhagyma ízéről megbizonyosodtál róla: ezt csak egy igen laikus lény készíthette,mely fél órája még állatkert dísze volt
Volt-e már,hogy Elvis Presley megjelent,s mély,búgó hangja helyett varjú hangon azt károgta:
Jegyeket,bérleteket kérem ellenőrzésre felmutatni!...
Volt-e már,hogy az éj leple alatt arról álmodoztál,hogy megjelenik kedvesed,s átölel?
De helyette Dévényi Tibor jött citromsárga nyakknedőben,hogy szerelmet valljon,s teljesítse három kívánságodat...(s Te legszívesebben kinyomtad volna kocsonyás szemét szemüvegén keresztül,s órákon át folytogattad volna a nyamvadtat)
Volt-e már,hogy úgy érezted,nincs nálad fáradtabb lény az univerzumban,s ekkor ott termett Sas József,hogy anyósviccekkel traktáljon szakadatlan?
Volt-e már,hogy írtál egy verset,s úgy érezted ezt rajtad kívül senki nem érti?...de lehet,hogy Te magad sem?
(A költő elnézést kér mindenkitől,kit versében megsértett,bár szerény véleménye szerint az illetők megérdemelték:)
