" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Itt azért lenne értelme , mert elegánsabb lenne a másik pergolettához átvinni keresztbe a föld alatt. Ha életben maradna ,lehet, hogy előbb-utóbb gyökeret is eresztene.
Öregjeink ezt rendszeresen csinálták a direkttermő szőlővel. Láttam apámtól nemegyszer. Például egy vadban sikerült három vesszőn három zöldoltása. A következő tavaszon ledöntötte a vadtőkét , egy oltványt felhozott a vadtőke helyén , a másik kettőt pedig a szomszédos tőke hiányok pótlására hozta fel. Egy egész bunker rendszer. Így lett három új oltvány szőlőtőkéje.
Árkot ásva abba egy a saját tövétől el nem választott érett vesszőt húzunk , fektetünk le és az új helyen felhúzva karóhoz rögzítve egy új tövet alakítunk ki.
Meglesz a pergoletta! Az is lehet, hogy három pergoletta lesz. Mindenesetre most a három pergolettás verzió irányába indultunk el.
Kérdezném, hogy homlítani (homorítani) lehet-e a kivit ?
Most hirtelen hevenyészve ennyit csináltunk. A meghagyott hat karból hármat még majd ki kell vágni. Csak azért maradt hat kar , hogy megláthassuk melyik milyen nemű. Sajnáltuk a virágokat.
Sikerült már nektek hawyardba tomurit oltani? Sajnos csak két termő tövem van, és nincs hozzá fiú. Ezért kérdezgetek itt mindig arról, h szeged környékén esetleg betudnék e szerezni fiú virágos ágat. Kirakni a bimbók közé stb. Helyem sincs nagyon a fiúnak, bár ő kisebb igényekkel rendelkezik ha jól tudom, ahhoz h már porozni tudjon.
A bokorrá nyomorított kivit szét kell szedni szaporítóanyagnak , vagy lehet belőle felfuttatni 1-2 szálvesszőt és a többit a földnél mindig visszametszeni?
Természetesen mindegyiket másik egyed porával porozzuk. Sajnos a magányos példányok nem öntermékenyek, mesterséges beporzás nélkül egy darab termés sem maradna rajtuk. Tapasztalat szerint az ecsetelés az öntermékeny fajtáknál is jelentősen fokozza a kötődést. Ezért érdemes azokat is ecsetelni (saját porukkal, vagy másikéval).
Na, pont ezért kapcsoltam be a gépet. Gondoltam megkérdezlek mi a helyzet Szirmabesenyőn? Már látom feltetted. Nálunk konkrétan fagyott ma hajnalban. Ebben a hónapban már másodszor. Még szerencse, hogy bármilyen nagy is a kísértés, a kényszerből kiültetett batátákról és egyéb fagyérzékenyekről nem vettem le a palackot. A csilik még a palackházban, ott nem éri őket a fagyáramlat. Mer ez áramlik....folyik...látom a füvön, hol vonult végig. Fura, mert semmi lejtése nincs az udvarnak. Ahol viszont valami útját állja, legyen az épület, sziklakert, vagy akár csak egy komposztáló, ott nincs nyoma fagynak. Kár nem keletkezett semmiben, csak nem esett jól kimenni a kínai papucsban. Lefagy a lábam ujja. :)
Itt vannak a képek a két bivalyerős ribizlibokorrá metszett kiviről. A virágos képek közül az első kettő az egyik , a következő pedig a másik egyedről készült . Vajon milyen lehet a nemük? Két fiú?
Hogy is lehetne ezekből kivit csinálni? A kordont tudom. A ribizlibokortól a kiviformáig hogyan lehetne eljutni?
Kaptam zöld törzskötöző csövecskét 1340-Ft-ért akkora spulnival mint a fejem a kertészboltban. :)) Ez ki fog tartani nyugdíjas koromig, feltéve , ha én kitartok addig.
Más. Egy mai lelet.
Amerre járok, mindenütt beszélgetünk egy kicsit kiviről és egyéb ilyen kuriózumokról . Ebből adódóan ma is találtam egy kivipárt Miskolcon az Andor útcában a domboldalban.
Ennek kapcsán megjegyezném, hogy az a bizonyos mészérzékenység kivi ügyben igencsak relatív lehet ,mert ma is jól látható volt, hogy a Miskolc környéki barna ragacsos agyagos nyiroktalajban úgy megél ,mint ba huzat.
Majd este felteszek képeket róluk.
Természetesen ezek sem teremtek sosem. A támrendszert ki kell majd egészíteni, vagy kissé meg is magasítva pergolettává alakítani. Abszolút félre vannak metszve. Majd ezzel kapcsolatban kérnék is pár taktikai és ütemezési helyrehozási tanácsot, hogy ezt a két bivalyerős "ribizlibokrot" hogyan lehet helyre metszeni, és normál kerékvágásba terelni.
, 
, 
, 
, 
, 
, 
, 
, 
