Nem biztos. Kint van kb -3 - -5°C nálatok is. Ez rendszer függő.
Válaszolj ezekre:
-a gépről kellene egy leírás, vagy link
-te építetted a rendszert?
-mikor állt üzembe?
-hőcserélő doboz fűtött vagy fűtetlen térben van?
-a csövek fűtött vagy fűtetlen térben vannak?
-? m cső van fűtetlen térben és abban melyik levegő áramlik?
-milyen csőben áramlik?
-milyen a hőszigetelése?
-gép hőszigetelése?
-esetleg rajz?
nem lehet hogy:
ha van egy 23 fokos elszívott levegőd ami egy szigeteletlen csőben a hőcserélőig 17 fokig hűl, a hőcserélőben elvész mondjuk 3 fok, akkor 14 fok indul vissza a házba ami a csőben tovább hűl, akkor 11 fok simán jöhet be.
...és ha a kimenő levegő hőmérséklet mínuszba fordul, akkor is be tud fagyni a hőcserélő. Ahogy nézem ez is egy lemezes hőcserélős rendszer. Esetleg az előfűtővel vagy fordulatszám eltolással lehet operálni, ha ezt még nem tetted meg...
"Van egy Dee Fly hővisszanyerős szellőztetőm, és csak hideget fúj be"
Szerintem meg csak egyszerűen most nagyon hideg van odakint.
Minél hidegebb van kint, annál hidegebb levegőt fog befújni, és annál jobban észre fogod venni. Ha a hatásfoka a rendszernek alacsony akkor még hidegebbet.
Én lehet hogy nem merném kikapcsolni, mert a pára és a fagy gyilkos kombináció ezekben a rendszerekben. Leginkább a hőcserélő részben ha a kondenz befagy, akkor lyuk lesz a friss és elhasznált levegő között.
Sziasztok! Van egy Dee Fly hővisszanyerős szellőztetőm, és csak hideget fúj be mintha a hővisszanyerés nem működne. Elég kellemetlen ilyen hidegbe. Azonkívül házonbelül ezt kikapcsolni lehetséges? Mert a benti vezérlőn csak a 3 fokozat állítható.
Mi a véleményetek egy 330x900x180 mm hőcserélő testről? 900 mm a hossza, ahol a levegő áramlik egymással szemben. 5 mm kartonplaszt lenne, 5 mm kamrákkal. A kilépő csonkok azok pluszba jönnek rá. Amivel nem igazán vagyok tisztában, mi történik ágyúval verébre esetben? A légkeringtetést illetően? Sok lesz a légcsere?
Bár nem nekem címezted, azért ha nem gond, tovább agyalok:
Max. 10mA kollektoráramot enged meg az adatlap, ehhez képest a 10kOhm 5V-on csak 0.5mA. Ill. még kevesebb a nyitófesz miatt. Én első körben csökkenteném a felhúzó ellenállás értékét mondjuk 1.8kOhmra. Ha ez sem segít, akkor az interruptkérést szintre állítanám be, és a lábra rátennék egy párszor tíz nF-os kerámia szűrőkondenzátort. Maradhat élen is, de meg kell akkor nézni az adatlapon, milyen feltételeknek kell eleget tennie az él fel- ill. lefutásának. És feltétlenül betennék egy szűrőelkót+párszáz nF kerámiát a venti tápcsatlakozójára is. Bár fel nem foghatom, miképp keletkezhet ilyen erős zaj elektronikus kommutációnál.
De az oszcilloszkópos mérés bizonyára fényt derít a zavar okára, annak ismeretében könnyebb lesz kitalálni, mi a baj.
van rengeteg pelda program, nem a softverrel van gond, de nem jottem ra, hogyan kellene bekotni.
egy 10K-s felhuzo ellenallast raktam 5V-ra, de igy nem jo valamiert.
hihetetlen, hogy a neten nincs egyetlen bekotesi pelda sem ra, vagy csak en nem talalom.
a venti kb 2 meterre van az arduinotol es élet figyel az interrupt. ha forog a venti, akkor mindig 6-7e koruli erteket mutat fordulatszamtol fuggetlenul.
nincs oszcilloszkopom, de a szomszedomnak van, atviszem hozza ma.
a vicc, hogy az EBM 2011/2014 es katalogusaban nem is szerepel az en ventim:(
Sonoflex kérdés: a 150-es sonoflex az belső, vagy külső átmérőt jelent? Képtelen vagyok kideríteni, pedig fontos lenne a födémáttörés meg befújó/elszívó anemesztátok méretezéséhez. A lényeg, 156x156 mm áttöréseket tudok csinálni.
"Az a lényeg, hogy a megszakítási rutinok rövidek legyenek."
Így igaz. A megszakításban csak a kiolvasást és úgy általában a legszükségesebbeket kell elvégezni, az eredmény kiszámítására stb. már a főprogramban ráérsz. Az Arduinók elég gyorsak, de ha kétségeid vannak, akkor az IR rutinokat írd meg assemblyben, én időkritikus esetekben ezt szoktam tenni.
Ne félj azoktól a fránya interruptoktól. Itt az én kódom, hogyan mérek térfogatáramot a hőszipkámban.
Nem kell külső számláló meg mifene, bírni fogja az arduinó! Nekem összesen 5 megszakítás csapkod össze-vissza a cuccban és köszöni szépen, jól elvan. Az a lényeg, hogy a megszakítási rutinok rövidek legyenek.
volatile static unsigned int wellWaterCounter=0, wellWaterPulses=0; #include "avr/interrupt.h"
void setup(){ EICRA=0b00000011; //set external interrupt rising edges TCCR3A=0; TCCR3B=0b00001100; //reset on compare mach 1/256 divider OCR3A=62499; //compare register value 16M/256-1 for 1s period }
ISR(INT0_vect){ wellWaterCounter++; } //interrupt handler (well water meter)
ISR(TIMER3_COMPA_vect){ unsigned int wWCt; static unsigned int wWCtLast=0; oneSecTrigger=true; cli(); wWCt=wellWaterCounter; sei(); wellWaterPulses=wWCt-wWCtLast; wWCtLast=wWCt; return; }
void loop(){ unsigned int tempPulses; if (oneSecTrigger){ oneSecTrigger=false; cli(); tempPulses=wellWaterPulses; //<<<<<---------------a tempPulsest tudod használni a főprogidban. sei(); } .....
Setupban beállítom az INT0 (EICRA regiszter) és a timer3 megszakításkezelést (TCCR3A, 3B, OCR3A). INT0 minden impulzusra számol, TIMER3 másodpercenként kér megszakítást. A főprogiban a tempPulses változó tárolja a másodpercenkénti impulzusok számát. Azzal meg azt csinálsz amit akarsz. Ha mindkét ventit használni akarod, akkor beállítod a INT1-4 megszakítást is a fentiek alapján.
"Szóval inkább a hardveres számlálót javasolnám, arra nem kell odafigyelni folyton a szoftver barkácsolása közben."
Szinte ugyanarról beszélünk. Ismétlem, a ARM-ot annyira nem ismerem, de hasonló lehet a működési elv. A PIC-ekben a számlálók általában még egyes sleep fokozatokban is működnek, és nem függenek a programfutástól. Az ARM-ban meg, HA JÓL EMLÉKSZEM, van olyan számláló is, amelynek saját oszcillátora van. Aztán meg az általad ajánlott hardveres számlálót is szoftverből kell kiolvasni, ügyelni kell a túlcsordulásra, vagyis lényegében ugyanazok a buktatók.
"Ráadásul a túlzott osztás a pontosság rovására mehet: ne feledjük, hogy ezek a motorok baromi széles fordulatszám tartományban mozognak"
Ezzel nincs semmi gond, az előosztót menet közben is át lehet konfigurálni, kicsit ahhoz hasonlóan, mint amikor a multiméteren méréshatárt változtatsz. :).
A PWM kitöltési értékét (vagy a vezérlő feszültséget) te mondod meg, tehát nem változik, ha pl a ventilátor lassul (mert pl eltömődött a szűrő, vagy madárka szállott rá),
a fordulatszám kimenetről viszont a tényleges értéket kapod, mert az a motor forgórészéről veszi le az impulzusokat.
és annak kimeneti feszültségét már könnyedén mérheted az arduino-val.
Persze ez már nem pontos fordulatszám, de pl ha mindkét motor kimenetére ráteszel egy-egy ugyanolyan áramkört, akkor a két áramkör kimeneti feszültségének különbségéből láthatod a fordulatszámok különbségét.
Sőt ezzel a különbözeti feszültséggel közvetlenül (tehát arduino nélkül is, csupán egy erősítő IC meg pár alkatrész) is vezérelheted a másik motor fordulatszámát.
"A PIC-ekben van konfigurálható előosztó (pre-scaler) a számlálókhoz."
Nem az osztó a lényeg, hanem a szoftver-független X bites tároló. Ha ez elég hosszú (elég sok bites), akkor még a leggyorsabb motorfordulat esetén sem valószínű a kétszeri nullázódás két kiolvasás között, még osztó nélkül sem.
Ráadásul a túlzott osztás a pontosság rovására mehet: ne feledjük, hogy ezek a motorok baromi széles fordulatszám tartományban mozognak
és az az érték, ami 5 ezres fordulaton még leosztva is elég részletes volt, az pl 400-as fordulaton már talán 5-10% hibát is okozhat.
