Nem reagáltál a 8069 és 8070-es kommentemre. Nem zavar, ha nem érdekelnek a kérdéseim vagy a tippjeim, csak arra kérlek, jelezd valamiképpen, hogy én se zavarjalak a kommentjeimmel.
Az irányváltás szerintem nem azt jelenti, hogy a külső levegőt beszívó és a belsőt kifújó ág szerepe felcserélődik, hiszen akkor az történik, amit te is írsz. Hanem azt, hogy egy váltószeleppel felcserélődik a meleg és a hideg oldal.
Eszerint -6C° -ig semmilyen beavatkozásra sincs szükség. E hőmérséklet alatt jön a ventilátor fordszám játék, vagy villamos fagymentesítő bekapcs, ha van.
Nekem az entalpiáson már a kezdetekkor az nem volt világos, hogy ha megy a hőcserélő, akkor ott a kimenő ág le fog kondenzálni. Ha erre irányt váltunk, akkor a kondenzre ráengedem a 0°C alatti levegőt, akkor az megfagy nem?
A -10°C egy elméleti labor fagypont. A padláson a csövekbem is veszhet el hő.
"A 200as csőbe hogyan tudtad rögzíteni a 100as átmérőjű előfűtést ?"
Hogyan készült:
Fogtam egy 100 mm-es esőcsatorna csövet. 3 db 6 mm-es vaspálcát ráragasztószalagoztam. Rátekertem a fűtőkábelt ahol elfogyott a spirál ott elvágtam a pálcát. Hajtottam satuban két karikát a pálcák végére, hegeszt, ez lett a váz. A 3 pácából 2-nél gyorskötözövel végigrögzítettem a spirált. A harmadik pálca takarékossági és esetleges kábel hőtágulás miatt maradt ki. Amikor fixen állt minden kihúztam a csőmagot. Pálcából hajtottam a két végére egy szánkótalp szerű távtartót, kb hogy koncentrikus legyen. Oszt ezen keresztül be lehet tolni a csőbe. A képen látni lehet.
Amire figyelni kell: - elektomosan rendben legyen a cucc, éles sarkok ne csesszék szét a kábelt.
- a tápkábel is legyen rendben a "régi" padláson, mert azért ez viszonylag nagy teljesítmény - a bekötésnél leírása szerint legalább 10 cm-t fel kell pucolni a két eret és köztük levő fűtőtestet ki kell vágni közülük, majd vissza kell szigetelni. A két ér visszaszigetelését én 2 réteg zsugorcsővel csináltam + szigetelő cső + bele egy bakelit csokiba. Ezt azért kell így csinálni, hogy a bekötés védve legyen a hőtől.
- A kötés legyen a beszívó oldalhoz közelebb, ahol hidegebb a levegő.
- Ez egy 120 °C-os ipari kábel! A széria lakossági ha jól tudom kb. 50°C-os, azokat rakják falfűtésbe, vagy bejáró betonba. Azzal is mehet, csak hosszabb madzag kell.
Itt egy hivatalos szerelési bemutató: https://www.youtube.com/watch?v=rSB-zAJe-4g Ez meg egy házilagos: https://www.youtube.com/watch?v=pGaZSFJpmM0
""" Kivétel az entalpia hőcserélő, ahol a fagyhatár -10C° (Paul, Zehnder). Éppen ezért szükség van kifinomultabb műszaki megoldásokra, a komolyabb gépeknél jellemzően az előbb felsorolt jó és profi fagymentesítő megoldásokkal találkozhatunk. """ Ez a mondat a lenyeges.
Ha nalad ez megvan, akkor igen. Viszont erdekelne, ha ilyen hidegben a gep olyan surun valtogatja a legmozgas iranyat, akkor hanyfokos frisslevegot fuj a hazba, mert viszont utofutes nincs ?
elolvastam, de sokkal nem lettem okosabb. (kicsit okoskodo stilusban irtak ezt a honlapot, nem?)
viszont amit talaltam a fagyvedelem resznel:
"Magas hatáfokú gépeknél (értsd: ellenáramú vagy kereszt-ellenáramú hőcserélóvel) a fagyhatár kb. -4C°. Kivétel az entalpia hőcserélő, ahol a fagyhatár -10C° (Paul, Zehnder)"
akkor ezek szerint en -10C ig ne is torodjek a fagyassal? nyugodtan hasznaljam 1:1 aranyban a ventiket?
most annyit modositottam, hogy ha a kifujt levego 0C alatt van, akkor tolja el a fordulatszamokat 25%-kal.
"Vajon az entalpiasnak is szukseges a fordulatszam eltolas vagy ott elegendo a surubb iranyvaltas?
En most biztos ami biztos 0 fok alatt 50%kal csokkentettem a beszivas sebesseget.
elegendo lenne a kimeno agat figyelnem ezugyben?"
Hát ezt csak Te tudhatod, mert ilyen masinéra csak Neked van. Alapesetben szerintem Nálad is igaz az, hogy a kifújt levegő hőmérséklete nem eshet 0°C alá. A Te gépedből egyébként folyik ki kondenz víz?
Az ugye világos, ha a fordulatszámot eltolod, azaz a kimenő venti jobban pörög mint a befújó akkor az kimenő levegő többlete valahol pótlódni fog, a rekuperátoron kívülről. Ez lehet egy konyhai légbevezető, vagy egy páraelszívó kivezető csöve, rések, rosszabb esetben egy nyílt égésterű kazán/kandalló kéménye. Az utóbbival óvatosan bánni!
igen köszi, a beszélgetés során átgondoltam, hogy le kell szigeteljem vastagon az egészet. az már eléggé késleltetni fogja valszeg a lecsapódást ahhoz, hogy kiérjen a felszinre.
A 200as csőbe hogyan tudtad rögzíteni a 100as átmérőjű előfűtést ?
"nem teljesen világos egyébként, hogy honnan a víz...... viszont sajnos, van egy jó 1.5m-nyi vizszintes spiro cső szakasz is a sonoflex előtt. azzal annyit tudtam csinálni, hogy meglejtettem kifele :("
Még az 5 fokos "meleg" levegőben is van pára ami egy hidegebb felületen lecsapódik. Ilyen hideg felület a spiro cső is. A lehető legrövidebb csővel ki kell vinni tetősík fölé. Ha lehőszigeteled a tető alatti részt akkor ott kevesebb kondenzvíz képződik. A sonoflex cső 2 cm-es hőszigetelése szinte nulla, azzal ne nagyon számolj. Szerintem még ott is képes kondenzálni. Ezt a kört már én is kijártam.
Szerintem csak akkor éri meg a talajcső, ha a szellőzésedben nem lesz levegő hőcserélő.
Másképpen mondva: ha lesz egy jó levegő hőcserélőd is, akkor a talajcső szerintem majdhogynem tiszta pénzkidobás.
"olyamatos lejtessel hozza az ember vegig a csovet, es a legmelyebb pontot bevezetem a szuterinba?"
És a friss levegőt a lakásba a szuterén légteréből fogod szívni?
"itt kondenzacio elvileg csak a nyari idoszakban lehetseges"
Igen és nyáron is csak nagyon ritkán. Egy gyári rendszer gazdája asszem két liter vízről írt egész nyárra.
"van-e szukseg egyaltalan erre, vagy azt a minimalis kondenzt ugyis leszaritja a folyamatos legaram?"
Amikor olyan az idő, hogy kondenzáció képződik, akkor nem olyan az idő, hogy a kondenzáció kiszáradjon.
És nem tudom, hogy menyi idő kell egy szép kövér baktériumtenyészet kialakulásához.
Nem véletlen, hogy a gyári rendszerek biológiai bevonattal vannak bevonva.
"kb hany meter csovet szokas lerakni?"
Méterenként kb 20 wattal számolhatsz (ha csak ritkán használod, akkor lehet kb 30W).
"nagyjabol egyenes aranyossagot feltetelezve fele annyi hosszan kellene vezetnem a foldben a csoveket ugyanazon hatasfok eleresehez?"
Az a baj, hogy itt fontos tényező, hogy hány köbméter talajt tudsz elérni a csőrendszereddel. Ha pl egy köbméternyi talajtömbbe belezsúfolsz ezer méter csövet, abból még nem lesz húszezer wattos hőforrás. A csöveknek egy síkban, egymástól legalább 70-90 centire kell futniuk, hogy nagyjából igaz legyen a méterenként 20 wattos ökölszabály, ha ennél sűrűbben futnak, akkor egymás hatékonyságát rontják (lásd pl talajba süllyeszthető spirális csőkosarak).
tervezem, hogy valamikor majd egyszer csinalnek egy talajkollektoros elo hutes/futest a szellozohoz. sok helyen olvasom, hogy 2 meter melyen futnak a csovek, de emellett "gondoskodjunk a kondenz elvezetesrol"
nekunk szuterinos a hazunk, de a talajszint alatt szerintem 160 centire lehet a legmelyebb pontja.
kerdeseim: 1) jol gondolom, hogy ezt ugy erdemes megoldani, hogy folyamatos lejtessel hozza az ember vegig a csovet, es a legmelyebb pontot bevezetem a szuterinba? itt pedig alul akar ki is folyhat, ha akar?
2) itt kondenzacio elvileg csak a nyari idoszakban lehetseges, amikor a talaj esetleg kepes a harmatpont ala huteni a levegot (~18C egy atlagos fulledt nyari napon)?
3) van-e szukseg egyaltalan erre, vagy azt a minimalis kondenzt ugyis leszaritja a folyamatos legaram?
ezek ugye azert fontos kerdesek, hogy ha megvalositom, akkor 200 vagy 160cm melyre tegyem majd a csoveket. 4) kb hany meter csovet szokas lerakni?
5) nekem 200as beszivo csonkom van, gondolom akkor 200as PVC csovet lenne erdemes vinnem (vagy ennek megfelelo keresztmetszetu tobb darab kisebbet). Olvastam, hogy valaki KPE csovet vitt. a 200as cso felulete 314cm2 kerulete 62,8cm. 110es PVC felulete 95cm2, kerulete: 35cm, tehat legalabb 4db 110es csovel tudnam az adott keresztmetszetet biztositani, ennek a kulso felulete ketszer akkora, mint a 200as csonek.
nagyjabol egyenes aranyossagot feltetelezve fele annyi hosszan kellene vezetnem a foldben a csoveket ugyanazon hatasfok eleresehez? 6) a beszivo pipara gondolom erdemes G4+F5 szuroket tenni.
7) akinek van tapasztalata ilyennel, szivesen fogadnam?:)
nekem megvan a tető idom hozzá, azzal nincs gond. nem teljesen világos egyébként, hogy honnan a víz, mert még az is lehet, hogy a nagy esőkor beesik az idomon ( T sapkájú idom, simán beeshet rajta akármi). viszont sajnos, van egy jó 1.5m-nyi vizszintes spiro cső szakasz is a sonoflex előtt. azzal annyit tudtam csinálni, hogy meglejtettem kifele :(
Ó igen, ezek az első lépések ;)Nekem így alakult (hibák, amit ti ne kövessetek el):1. Ááá, jó lesz az a kidobott levegő a tetőtérbe is, most nem csövezem be... egy hét mulva víz és jégcsapok az egész tetőtérben a fólián :( 2010, pont ugyanilyen fagyos idő mint a mostani.2. Akkor kacskaringós sonoflexxel kivezetem egy szellőzőcserépen! Viz meg lszakadó cső egy hét múlva :(3. Mégis csak kell az a 15 000Ft-os bádogos tetőkivezető idom, és hozzá a szigorúan függöleges sonoflex csövezés, törések nélkül ;) Azóta nincs gond, csak szép jégfolyás a tatőn ;)
A kivezetést úgy kell megoldani, hogy a kivezető csőben kondenzvíz fog megjelenni és azt vagy vissza kell vezetni a dobozba majd a többi vízzel fagymentes helyre vezetni, vagy a csőnek kifelé lejtenie kell!
na ja. nekem ez egy sonoflex csővel megy felfele a cseréphez, és nagy szerencsém, hogy ahol átfordul vízszintesből függőbe, ott van egy kis lelógása. itt gyűlt fel a víz..ami most szépen bele is fagyott a csőbe :)
Elkészült az előfűtőm! Hogy mit bír azt csak tapasztalati úton derülhet ki, de eddig jónak látszik. :-) 10 méter fűtőkábel feltekerve 100 mm-es magra és bedugva a 200 mm-es beszívó csőbe. Önszabályozó fűtőkábel, tehát 120°C-nál automatikusan kikapcsolja magát. 0°C-nál 50W/méter, tehát ez a tekercs 500 W-ot tud. Az egész ment a gép elé, a friss levegő beszívó ágba. Az egész "neutron ágyú" kb. 1,2 méter hosszú, a kötődoboz a hidegebb oldalon.
30-án lett kész roham léptekben, fostam a nagy mínusz előrejelzés miatt. Nincs automatizálva, nincs rajta szabályzás, csak egy ki/be kapcsoló van rajta még. Szóval 30.-án volt egy tesztüzem, venti fordulatszám eltolás nélkül: Előfűtés nélkül beszívott / kifújt levegő hőmérséklet: -3,2 C° / 2,6 C° Előfűtéssel beszívott / kifújt levegő hőmérséklet: 16 C° / 14,6 C°
Jó nagyot tolt rajta. Még vagy egy PIDdel, vagy egy bojler termosztáttal kell megtoldani. Szilveszterkor nem kellett végül használni, mert eltolással kibírta, de ha lenne +2°C-nál egy folyamatos szondázott védelem akkor azért megnyugodnék.
Tegnap este -16 °C-ot jósolak az időjósok + virrasztottunk hajnalig, úgyhogy jól lehetett megfigyelni a rendszert. Az időkép egy közeli mérőautomatája alapján végül csak kb. -11,5°C volt a minimum. - A két ventillátor között a fordulatszám eltolás be volt állítva, tehát több meleg levegő áramlott ki és kevesebb hideg áramlott be, a fagyásveszély elkerülése miatt. - A reggeli adatok a gép hőmérőjéről (melyek szondái a gép beszívott és kifújt csonkjában vannak), ami mutatja az utolsó reset óta a min és max értékeket: Beszívott levegő min -8°C, kifújt levegő min +2,8°C. Kb. 35-40% -os fordulatszám eltolás mellett. Előfűtő nélkül. Még nem tudom hol a határ, hogy előfűtő nélkül mekkora mínuszt bír fordulat eltolással. - A rendszer sajátossága és hiányossága, hogy a kifújt és beszívott levegő még mindig a cseréptető alól nincs kivezetve. Tehát a tényleges külső hőmérséklet elől van egy kis védettség.A két csővég között irányban és távolságban van eltérés.
A későbbiekre: A kifújt levegőt 100%-ban ki kell vezetni a tetősík fölé, mert a pára a hideg tető alatt lecsapódik hol jobban, hol kevésbé és ez nem jó. A kivezetést úgy kell megoldani, hogy a kivezető csőben kondenzvíz fog megjelenni és azt vagy vissza kell vezetni a dobozba majd a többi vízzel fagymentes helyre vezetni, vagy a csőnek kifelé lejtenie kell!
Fagyáskor a kimenő oldal szokott befagyni, hiszen ott csapódik ki a pára a kimenő lehűlt levegőből. Ettől még a beszívás fog működni, csak hidegebb levegő jön be.
