A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Mondjátok meg szabiku_nak, NEM kell neki semmit SEM kiagyalni a gravitációs hullámokhoz, ez már minden meg van fogalmazva az atomisztikus fizikámban www.atomsz.com
Einstein legnagyobb tévedése az volt, hogy ö minden áron energétikus fizikát akart csinálni, pedig a természetben az atomisztikus fizika, a négy stabil elemi részecskére, e, p, P és E, építe van megvalósítva.
A kölcsönhatásokat az elemi részecskék megmaradó elemi töltéseiböl kiinduló, c-vel terjedö nem-konzervatív mezök okozzák. Lásd a beszélgetéseimet Egelyvel a Hatos csatornán az elmult két héten.
Minkowski nem nagyon tiltakozott volna. Ő csak egy számolási módszernek szánta a 4D-s téridő mátrixot. Einstein (és követői) csináltan belőle görbíthető valóságot.
De bölcsebb korában Einstein is rájött (sok már tévedésével együtt), hogy a téridő nem fizikai valóság. Azt írta, hogy a téridő csakis egy mező struktúrájaként képzelhető el. Ezzel elismerte, hogy nem a téridő, hanem a mező a fizikai valóság, a téridőnek nevezett valami csak a mező szerkezetének (struktúrájának) a leírására szolgál.
De ha továbbment volna, akkor arra is rájött volna, hogy teljesen felesleges volt a misztikus téridő fogalmát bevezetni. A fizikai mezők leírására ott van a remekül működő 3D-s Riemann geometria. Ténylegesen az áltrel is a Riemann geometriát használja , amelyet Marcell Grossmann (aki Magyarországon született és itt is járt iskolába) épített be Einstein elméletébe.
Mivel azonban Grossmann fiatalon meghalt, Einstein hamar "megfeletkezett" róla, és magának tulajdonította az áltrel geometriai számítási módszerét.
"Legyen három nyugvó megfigyelő, szinkronizált órákkal, egymástól azonos távolságban. Meghatározott időközönként küldjenek egymásnak fényjeleket. Aztán jön a mozgó megfigyelő. Amikor a középsőhöz ér, a két szélső jeleket küld. Azt fogja gondolni, hogy ezek nincsenek szinkronban, mert az egyik jelet hamarabb, a másikat később érzékeli.
(Ebből kihozható a specrel.)"
Szerintem ehhez nem kell a specrel, és nem is jön ki belőle.
"Talán a téridő kvantálása lehet a megoldás."
Téridő nincs, ezt már Einstein leírta 1952-ben. Ő volt Neustein.
Ami nem létezik fizikailag, az nem is lehet kvantált.
Szóval szerintem ez nem vezet sehova.
A téridőt el kell felejteni. Az vezet a megoldáshoz.
"Gyanítom, hogy a szakértők Einstein 1905-ös cikkében hiányolták az MM kísérletre hivatkozást."
Ha így van, akkor a szakértők ebben is tévednek. Ugyanis Einstein 1905-ös cikkében is benne van a hivatkozás, rögtön az elején. Csak éppen a "Michelson-Morley" nevek nincsenek odaírva, de egy szakértőnek tudnia kellene, hogy erről a kísérletről van szó. Idézet Einstein 1905-ös cikkéből:
"...továbbá azok a kudarcot vallott kísérletek, amelyekkel a Földnek a "fényterjedés közegéhez" viszonyított mozgását akarták meghatározni..."
Nem kell szakértőnek lenni, hogy tudjuk, ezek a kísérletek éppen a Michelson-Morley kísérletek voltak.
Einstein 1879-ben született, a kísérletek pedig 1987-ben zajlottak. Az ezt követő években, évtizedekben folyt a vita a kísérlet nem várt eredménye felett. Éppen akkor, amikor Einstein a természettudományok felé fordul. Egészen biztos, hogy ismerte a kísérletet, mert valahol azt olvastam, hogy otthon a családjukban is beszédtéma volt.
Einsteint egyébként is érdekelték a tudomány friss eredményei. 15 éves korában már tanulmányt írt az éterről, amit Jákob nagybácsikájának küldött el. Később, a főiskolán is az újdonságokat olvast, a kötelező tananyag helyett.
Szóval egészen bizonyos, hogy a Michelson-Morley kísérlet hibás értelmezése adta a lökést Einsteinnek a specrelhez.
Annál is inkább, mert a Maxwell-féle elektrodinamika semmi olyat nem tartalmaz, amiből a specrel állításai következnének. Ugyanis Maxwell sem a rendszerek egyenértékűségében, sem a fényterjedés einsteini állandóságában nem hitt, és az ő elmélete nem is tartalmaz ilyeneket. Maxwell haláláig éter-párti volt, ami kizárja a specrel alapelveit.
Ez is nagyon jó, mert ebből meg az derül ki, hogy a fizikusok hogyan igazították a tényeket Einstein elméletéhez.
"Michelson és Morley eredetileg az éterszelet próbálták megmérni, azaz a Föld mozgásának hatását a fény terjedésére az elektromágnesség hordozójának tekintett éterhez, mint abszolút vonatkoztatási rendszerhez képest. Michelson első, 1881-es mérése, amint azt akkor többen is kimutatták, hibás volt. 1887-ben sikerült azután a két fizikusnak az igazi kísérletet elvégezniük, amely még pozitív eredményt adott az éterszélre, de jóval kisebbet, mint a számított. Ebből később vonták le azt a konklúziót, hogy az eredmény hibahatáron belül zérus, és a fény sebessége minden rendszerben azonos."
Vagyis a kísérlet nem nulla eredményt adott, hanem jóval kisebbet a vártnál, de pozitív eredményt.
És mivel ez a kis érték sem illett bele Einstein elméletébe, így zérussá nyilvánították.
Ilyen csalások segítségével tudták elfogadtatni Einstein téves elméletét.
Mert mi az igazság?
Ha a helyes elméletből indulunk ki, akkor valóban pozitív eredményt kellet adnia az MM kísérletnek, de jóval kisebbet (nagyjából 100-szor kisebbet), mint amit itt vártak. És így is történt.
A Szuperfizika pontosan azt az előrejelzést adja, amit valójában mértek. Vajon miért?
Mert a Föld haladó mozgása nem okoz "éterszelet", csak a forgó mozgása, ami a mérés helyén kb. 100-ad része annak, amit a haladó mozgásból vártak.
Ezt az értéket később pontosabban megmérte Miller, amit jóval később egy bizottság hibásnak nyilvánított. Olyan emberek, akik ott sem voltak a mérésnél. Ez volt a második csalás.
Emil, jó hogy utánanéztél, mert így kiderül, hogy Hraskó tévedett.
"...a Michelson és Morley végezte interferencia-észlelésekkel e különbségnek meg kellett volna mutatkoznia. A kísérlet azonban nagy zavarba ejtette a fizikusokat, eredménytelenül végződött."
(Albert Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete. Gondolat, Bp, 1973. 58.oldal)
