" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Annál a túlkötött fánál volt megelőző védekezés. Amelyeknél nem volt, azoknál tapasztalható volt az általad leírt jelenség, fajtától függően eltérő mértékben.
Arra Zala felé ismeretlen fogalom a kajszira méhek által virításkor bepitélt monilia?
Olyan mint egy nemibetegség.
A kis termőnyársak lehervadnak és elszáradnak (ez régen is így volt, de természetes fejlődési jelenségnek gondoltam), rosszabb esetben becsipásodnak (ez már némi védekezési reakció lenne, de amíg régen a csipa(=mézga) "gyógyított", most viszont elöli azt az ágrészt, ami a tőle perifériás szakasz), ha a csipa ráterjed a főágra , akkor azt az ágrészt le kell vágni a csipa alatt, mert úgyis meghalna.
Tehát most nincs más lehetőség , mint először virágjában permetezni monilia ellen. Ha mégis megérkezett a baj, akkor először "megpermetezni metszőollóval", majd ezután megpermetezni monilia ellen.
A füge a "virág". A füge az eperfa rokona. A füge virágát/termését úgy kell elképzelni, mint egy kesztyűként kifordított, helyesebben befordított eperfavirágot/termést.
A baromfiudvari kivi fagy- és viharkármentesen élte túl a vérzivatart:
Zuccherelli professzor a kiviről szóló szakkönyvében azt írja, hogy a Hayward fajtának jellemzően egyes virágai vannak, de kis százalékban hármas virágzat is előfordul a növényeken. Ahol a hármas virágalakulatok nagy számban fordulnak elő, a növény nagyon jó termőhelyre talált - írja.
Nos, az idén a baromfiudvari Haywardon hatalmas számban vannak hármas virágok. Tehát...
A fő kereskedelmi/üzemi fajták partenokarpok, beporzást nem igényelnek, mag nélküli gyümölcsöket teremnek. Vannak olyan fajták, amelyeken vannak porzós virágok is, azok magos termést nevelnek.
Kákik és a gránátalmák önporzóak? lassan kezd megtelni a kertem, nem mindegy 1-2 fa plusz vagy mínusz...Ha csak egyféle kákit tennétek, melyik lenne az?
Az atipikus jellegről sokat elárulnak a tegnapi olaszországi minimumok is. Ebben a 20 állomásban elég sok hegyvidéki is van, de szép számmal vannak alacsonyabb szintekről is fagypontot súroló hőmérsékletekkel. A bővebb adattárban fellelhető értékek szerint 3-4 fokos minimumok hemzsegtek tegnap az egész "csizmán".
Temperature minime in Italia
La lista mostra le 20 stazioni meteo più fredde della notte fra le ore 20 e le 8 in estate e fra le ore 19 e le 7 in inverno. L'attualizzazione avviene una volta al giorno al mattino.
Kár, hogy atipikus helyzetből fakadó negatív hatást egy másik atipikus helyzetnek kell mentenie. Sajnos, az időjárás nagyon "gondol egyet, és..." típusúvá vált az utolsó két évtizedben. Korábban is voltak szélsőségek (jellemzően epizód jelleggel) de most kizárólag azok vannak. Meteorológiai "létbizonytalanságban" zajlik az életünk.
Nagyon aggódtam én is a fagy miatt, de szerencsésen megúsztuk.
Véleményem szerint valami egészen rendkívüli napokat élünk mostanában.
Ilyenre ami most van nem nagyon emlékszem.
Hasonló sarkvidéki beáramlásnál szinte mindig az van, hogy előbb utóbb megáll a szél, kiderül és fagypont alá süllyed a hőmérséklet.
2012 április 10. és 2007 május 2. rossz emléke még nagyon közeli.
Ez valami egészen fantasztikus ami most történik, hogy nem áll el az északi szél, képződik egy medi ciklon a Balkánon, ami retrográd módon visszatáncol keletről nyugat felé melegfrontja ÉSZAK KELET!!! felől éri el az országot és mire eláll a ciklon hátoldali/anticiklon előoldali északi szél, felmelegíti a Kárpát-medencét.
Ma például Észak-Kelet Magyarországon 19 fok volt Dél-Nyugaton Zalában csak 9 fok.
Nino szokta mondani, hogy 'atipikus' időjárási helyzet, hát szerintem ez biztosan az.
Szinte hihetetlen! Olyat is olvastam, hogy a mediciklon egészen messziről Irán felől szipkázza be a meleget és szállítja hozzánk.
És ami a hab a tortán, esély van rá, hogy a mostani állapot lassan úgynevezett bárikus mocsár helyzetté alakul, vagyis amikor viszonylag gyenge a szél, magas a páratartalom és minden nap esélyes zápor-zivatar kialakulása. Így a nagy csapadék hiány is enyhülne.
Szóval örüljünk ennek a különleges időjárásnak, mert nagy ajándék ez nekünk növénybarátoknak.
Sok kegyetlenkedése után az időjárás végre most jóvá tesz valamit.
Nagyon remélem, hogy a májusi fagyok is elmaradnak és ezzel véget ért a kötéltáncos mutatványa idén télre és tavaszra.
, 
, 
