Szerintem hocserelore van kotve, mert a 9°C szerintem a hocserelobe belepo levego homerseklete es a Tk a kinti levego homerseklete. Igy a kinti -5°C-os levegot tudja +9°C-ra elomelegiteni a talajregiszter.
Köszönöm szépen. Ez reálisabbnak tűnik, mint a több helyen írt 12 fok egész télen át. Ha később hosszabb, mondjuk több hetes mínuszos időszak után is lesz adatod, azt is megköszönném. Feltéve persze, ha lesznek ilyen hidegek, tavaly nemigen voltak.
A házból kifújt levegőt a talajregiszterbe küldöd vissza vagy ki a szabadba? Vagyis használsz külön kis egyszerű hőcserélőt a talajregiszterhez? Ezzel ugye megszűnik a dohosodás stb. problémája.
Akkor légy szíves, áruld el, milyen elv alapján tűnik el a NO-FROST fagyasztó falaira lecsapódó és azonnal odafagyó pára? És akkor már a működésük lényegét is elárulhatnád nekem tudatlannak. :-D
Sokféle adatot olvastam már arról, mennyi hőt és milyen hőmérsékleten lehet kinyerni levegős talajregiszterből. Tudom, sok körülménytől függ, engem valós, saját tapasztalatok érdekelnek. Ki tud ilyenről beszámolni, persze csőhossz, csőátmérő és mélység stb. megadásával? Előre is köszönöm az adatokat.
"Egyébként -ha te ismered ezt a típust- hogyan lehet jégkristályokat leolvasztani mínusz 25fokos levegővel?"
Én nem ismerem ezt a típust, de válaszom van. Leolvasztani nem lehet, de szublimáció útján el lehet távolítani őket. Csak elég száraz levegőt kell ráereszteni, és a jég szublimál. Pontosan ezen az elven működnek a NO-FROST fagyasztók.
Bocs az ismételt eltűnésért, kissé besűrűsödtek a programok az elmúlt pár hétben. Először is köszi mindenkinek a hozzászólást, megpróbálok mindenkinek válaszolni, valamint az elmúlt 2-3 hét tapasztalatait leírni.
Halaloszto,
Igen, a párát nem számoltam bele. Annak a képletét le tudnád írni? Most két képlet szerint nézem a hatásfokot, de a páratartalmat egyik sem veszi figyelembe. Az elszívó ventinél való lecsapódást remélem a növelt szigetelés visszafogja majd, de az már biztos, hogy egy kis átalakításra szükség lesz azon a részen.
Takyka!,
Kösz szépen, már egész tetszik a "mű" :)
A végére beteszek egy táblázatot a héten mért értékekkel, ha az alapján meg tudod mondani a pontosabb hatásfokot, vagy a képletet amivel számolsz, azt megköszönöm.
Amit én számoltam az a párát nem veszi figyelembe.
Mekk, Te se maradj ki :)
Ja, a fagyást is sikerült kipróbálni :) Szerencsére nem a hőcserélő, hanem utána a kifúvó csőben, de azt majd később leírom.
A hőáramlásban van reláció, mert amikor állt a gép, akkor is fagypont felett volt benne a hőmérséklet...
Sur5all,
Nagy meló ja, de igazítani még mindig kell...
A lecsapódó víz egy tálcában gyűlik össze ami egy helyen (majdnem a legmélyebb pontban) lyukasztott és egy fél colos slag van rárücskölve ami a hőszigetelés alatt lejön a házba.
A páratartalom alakulásában szerepe van annak is, hogy a födémről leszedtem a fóliát, de a javát azért a szellőző vitte ki. Most úgy fixen 46 és 55 százalék közt mozog, ami sokkal komfortosabbá tette a házat. Ráadásul szerintem szárított is a falakon, mert ha áll a gép, akkor sem emelkedik már olyan gyorsan, mint előtte.
M3 HellRot,
Kösz szépen!
Én is azt hiszem, hogy nem igazán van használatba az egész felület, mert a belépő elszívott levegő a 125mm-es csőben kb 15cm-re a hőcserélőtől torkollik a dobozba és nem hiszem, hogy mindkét irányba a széléig eljut a levegő. Most tervezek épp egy tölcsérszerű bevezetőt ami talán javít az eloszláson.
A venti azért került oda, hogy szívja a levegőt a hőcserélőről és ne koncentráltan fújja rá. Tavasszal majd átnézem azt a ventit és csinálok valami véfettebb burkot neki. Bár ugye autó venti, csak hozzá van szokva a zord időkhöz... :9
Azóta felkerültek a G2 szűrők az elszívóknál, valamint a venti beszívó tölcsérének egy részét alu szalaggal leragasztottam, így a légáram szerintem kiegyensúlyozottabbá vált. Légnyomásmérővel mérve legalább is egész jónak tűnik.
Ami viszont kiderült az elmúlt nagy hidegek során:
- Egyszer kellett felmennem és szentségelni, amikor úgy éreztem nem szív rendesen a gép. Kiderült, hogy a kifúvó cső belülről lejegesedett és a jégkása dugót alkotott a végén lévő rácsnál, gyakorlatilag nem tudta szegény venti kifújni a levegőt.
- A fent említett ok és a páralecsapódás visszaszorítása érdekében mind a gép dobozát, mind a kifúvó csövet még jobban szigetelnem kell. A gép doboza 3cm-es XPS ami édes kevés, amint melegebb lesz, kap még 5 centi eps-t.
- A csövezést most 10-15 centi gyapot takarja felülről és 10 centi van alatta a lakás felé, majd ahol lehet a csöveket át akarom variálni, hogy közelebb legyenek a fűtött térhez.
- Az egész vezérlést + tápegységet bele kell szerelnem a dobozba, mert annak a ventije sokkal hangosabb, mint az áramló levegő szélzaja :)
- Gondolkodom utófűtésen, mert amikor csak 13-14 fokos levegőt fújt be, azt azért érezni lehetett.
- A befújt levegő hőmérsékletét mérő szenzor most a venti lakás felőli oldalán van, így a venti pont ráfújja a levegőt, ezt át akarom rakni közvetlenül a hőcserélő kilépő éléhez. -talán más értéket mutat majd.??? vagy nem?
Nem a zsaluk befagyását kell elkerülni, hanem a hőcserélő befagyását. Egyébként -ha te ismered ezt a típust- hogyan lehet jégkristályokat leolvasztani mínusz 25fokos levegővel?
Pontosítok: a kifújó szakasz kondenzáló részében a levegő relatív páratartalma mindig 100%, hiszen épp azért van kondenzáció. Még pontosabban a hőcserélő falához legközelebb eső lamináris határrétegben.
Természetesen nincs, és szerintem peterch sem így gondolta, csak éppen nem volt lényeges túlságosan precízen leírni azt, ami amúgy is triviális, hiszen köztudott, hogy brmilyen hideg levegőben is lehet pára, csak éppen nagyon kevés. A hcs működése szempontjából elég annyi, hogy ha a nulla fokos szakaszhoz érve kellőképp lecsökkent a kifújandó levegő abszolút páratartalma, akkor már nemigen fog nagy cseppekben kondenzálódni - ezért inkáb csak apró jégszemcsék jönnek ki.
elvileg eleg lenne naponta iranyt valtani. egy napig gyulik a kondenz a kimenoben, aztan valtasz es behozod ami osszegyult.
viszont nem fer el tul sok, masreszt ha sokaig gyujtjuk es hutjuk akkor megfagy. ha surun cserelgetunk, akkor nem hul at annyira a kimeno ag, nem fagy oda, vagy ha megis, elolvasztjuk mielott elzarna a jaratot.
Azt viszont nem értem, miért az irányváltás a jégtelenítéshez, ahogy a videó mutatja. Azt hiszem, ez nem is a jégtelenítéshez, hanem a pára visszanyeréséhez kell. Szerinted?
Gondolkozzunk! Ha az entalpiasnal ok azt allitjak, hogy joval fagypont alatt van csak fagyveszely, akkor az azt jelenti, hogy a hocserelo tul van meretezve. Mielott az elhasznalt levego lehulne 0°C ala, mar leadta a paratartalmat es a tovabbi reszeben a hocserelonek mar csak a levego hul para nelkul. Az altaluk megadott homerseklet alatt a fagyveszely azert all fenn, mert nem volt eleg ideje az elhasznalt levegonek leadni a hot es a parat, igy a jegesedes csak attol a ponttol kezdodik meg a hocsereloben. Az enyemben is ez jatszodik le, igaz az nem entalpias, de nem is dugul el az esetleges jegesedestol.:) Amikor nagyon hideg van, akkor a kondenz szepen visszacsordogal a meleg oldal fele, de a levegoben megmaradt paracseppek viszont megfagynak es szepen kirepulnek a levegovel a kifuvocsonkon. Szerintem.
Nekem sem lett világos a videóból, de úgy néz ki, valóban nem a hideg és a meleg oldalt cserélik fel.
Olvasd el az előző kommentemet, talán ott írtam le jól. Vagyis ha kellőképp túl van méretezve a hőcserélő, akkor a kimenő levegőből már jóval azelőtt kicsapódik a pára, hogy elérné a fagypontot - vagyis a harmatpont jóval 0 fok felett van. Ez a kicsapódó pára aztán már nem is tud megfagyni, hiszen a hőcserélő falának másik oldalán a bejövő friss hideg levegő már kellőképp felmelegedett ahhoz, hogy fagypont fölött legyen a hőmérséklete. Ha ez a kicsapódott pára még vízcsepp formában van ott - és úgy van, hiszen nem fagyott meg -, akkor a bejövő friss hideg levegő egyszerűen az áramlásával simán beljebb tudja sodorni a cseppeket.
A méret azonos, a gépekben cserélhető a hőcserélő. Attól nem lehet fagymentes hogy túlméretezett, pont ellenkezőleg. Minél magasabb a hatásfoka, annál fagyveszélyesebb. Azért fagymentes mert membránfólia a Zehnder hcs anyaga. A membránfólia nem a vizet engedi át, hanem a párát. Kondenzátum tehát nem is keletkezik (vagy alig). Nincs ami megfagyna.
A Recair entalpia hcs-nak nevezett szerkezete egy normál hcs, irányváltó zsalukkal kiegészítve. A videóból nekem nem érthető, hogy a kondenzcseppeket az irányváltás után az ellenkező irányból érkező fagyos levegő miért fújja ki, miért nem fagyasztja meg. Vagy van más is, a videó túlságosan leegyszerűsít.
Hat igen ebben is igazad van. Ezert vagyok en nyugodt, abban a 21meterben van ideje a paranak ugy kicsapodnia, mint jegszemcsekke valni.:))) Valamint joval olcsobb, mint barmelyik mas hocserelo . Csak helyigenyes.
Szerintem irányváltáskor a kimenő oldalra ráengedi a hideg levegőt. Itt van kétszer két kép.
A zsalu mögött az A és B kamra össze van nyitva. Ugyanígy a C és D.
Azt is látom a videóban, hogy -25°C-ig nem kell előfűtő. Ha valaki el tudja ezt nekem magyarázni hogy miért nem fagy be, én meghallgatom azazhogy elolvasom. Komolyan.
Ez a hőcserélő egy ugyanolyan hőcserélő mint az RS160-as, csak a zsalu rá van rakva. Vagy nem?
Bár nem lepődnék meg azon, ha a gyengébb minőségű hőcserélők gyártói úgy reklámoznák a terméküket, hogy befagyás elleni beépített védelemmel vannak ellátva. :D
Mellesleg a befagyás ellen van egy igen egyszerű megoldás: Ha valaki a normál hőcserélője után beépít egy Peterch-féle szabadalmaztatott "cső a csőben" hőcserélőt, persze csak pár méterest, akkor megfelelő méretezés esetén a normál hőcserélőbe már kissé előmelegített levegő kerül, a hozzátoldott hőcserélőből pedig max. hószemcsék szállnak kifelé. Némileg még a hatásfok is javul.
Ezt irtam en is, de a lenyeg azon van, hogy tulmeretezett a hocserelo, ezert lehet igy megoldani. A masik veglet meg az volna, ha alulmereteznek, akkor meg plusz fokos levego kerulne kifujasra. Tehat pazarolna.
bocsanat, valoban nem reagaltam meg ra! (pedig erdekelnek es koszonom, h foglalkoztal a kerdessel!) csak meg nincs ra ertelmes valaszom ;)
tehat:
ha lehuzom a vezeteket, akkor nem jelez semmit, tehat ez a resze jo. ha minden igaz, szombaton rakotjuk majd egy oszcilloszkopra, akkor tobbet fogunk tudni.
Igazából a pára akkor csapódik ki, amikor az őt hordozó levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, ami viszont természetesen függ a levegő páratartalmától: minél nagyobb az abszolút páratartalom, annál magasabb hőmérsékleten található a harmatpont. Vagyis párakicsapódás már jóval 0 fok felett is van, csak a kicsapódott pára nem fagy meg.
Ezt csak ugy tudom elkepzelni, hogy annyira tulmeretezett a hocserelo felulete, hogy a nagy hidegben az elhasznalt levegoben levo para hamarabb kicsapodik, mint ahogyan elerne a 0°C alatti feluletet. Ebben az esetben valoban nincs szukseg beavatkozasra. A membran masik oldalan befele aramlo levego magavalviszi a parat, igy kondenz meg veletlenul sem tud kialakulni. Ez is egy megoldas.:)
