Persze, csak az állam aztán mégis fellép ezzel a követelménnyel akkor, amikor a kőszínházakat (többek között) aszerint finanszírozza, hogy hány diplomás színészük van. Mondjuk dől a nép Kaposvárra, Zsámbékiék az ország legjobb művészszínházát csinálják meg ott, a nézőtér dugig, a kritika elragadtatott, a fesztiválmeghívások sorjáznak, az állami apanázs mértéke meg attól függ, van-e diplomája Kulkának, Jordánnak, Lázár Katinak. Nem mondom, hogy nem lehet emellett is felhozni érveket, de konzervál egy olyan rendszert, amely szerintem alapvetően tévút a felősoktatás szemszögéből nézve.
Exkluzív infókat kaptam azóta, ki mindenkinek nincs még érettségije a magyar színművészetben, de még arról is, hány színművészetis egyetemi tanár nem doktorált sohasem. Persze - erről eddig nem beszéltünk - az alapkérdés mégiscsak az, hogy miért köll egy kőfaragónak vagy balett-táncosnak diploma ahhoz, hogy kifejtse a művészetét. Szerintem nem kell, de ha az állam szerint igen, akkor kéretik a szabályok szerint játszani - de legalábbis nem kérkedni a csalással.
A pasas közismert botrányhős, amúgy egy senki. (Színészként az ötödik alabárdos vagy a második lakáj.) A lelkét eladná azért, hogy bármelyik címlapon hír legyen. De éppen a senkisége miatt fontos Emma mai cikke. Eddig joggal hihettük, hogy csak "valakik" vásároltak bizonyítványokat - érettségi, nyelvvizsga, diploma, doktori stb. -, de ez az ügy azt jelzi, hogy a legközönségesebb hülyék is. No, ettől ciki ez egész a magyar oktatási rendszerre nézve. (Már ha igaz a sztori. Mert az illető igazságmondásban sem jeleskedik.)
Csak olvasgatok itt csendben, de tényleg fogalmam sincs ki az illető. Szinművész azt már látom, de hol és mit játszik? Le vagyok maradva. Magyar tv-t nem nézek és szinházba se nagyon járok. Klasszikus zene hangversenyekben még otthon vagyok.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy bennem nem merült föl a kétség, de a nevezett színművész nem látszik olyan rafinált atomtudósnak, aki ilyesfajta beismerést valami duplacsavart szándékkal tesz. A legvalószínűbbnek azt tartom, hogy a válófélben lévő felesége megfenyegette, eladja a sztorit a bulvárnak - ezért inkább ő adta el. De ha kiderül, hogy valójában kitüntetéssel érettségizett Pannonhalmán, aztán olyan szakdolgozatot írt, amelyet rögtön elfogadtak PhD-nek, és a gyakorlat célja az volt, hogy bebizonyosodjék, milyen felületes a média, akkor ígérem, megkövetem.
A győri hidat egyértelműen a kinézeti hasonlóság, pontosabban a pilon kapuzata alakjának és a felső kábel bekötésének hasonló kinézete miatt nevezték kis-Erzsébet-hídnak. Az emberek kb. 80%-a nem is tudta, hogy hivatalosan Vásárhelyi Pál gyaloghíd a neve. A budapesti híd építésénél elég sok anyag megmaradt, bár szerintem a kb. 1000 t-nyi csillapítatlan, ridegtörésre hajlamos acélanyagot másik hegesztett hídba sem engedték volna beépíteni. Amit én el tudok képzelni, hogy a győri híd tartó- és a budapesti híd függesztőkábelei lehettek esetleg azonosak. Bár számtalanszor átmentem mindkét hídon, egyébre nem emlékszem, ami kialakításában azonos lett volna a két hídon. Esetleg még a korlát elemei, de az nem különösebben nagy szám egyiken sem.
Amúgy a járműforgalmi alkalmasság tekintetében vitatkoznék a Wikipédiával, borítsa a feledés jótékony homálya azon évfolyamtársam nevét, aki fogadásból kétszer áthajtott Fiat 126p személygépkocsijával (lévén nagyobb autó nem fért el a járműforgalmat megakadályozni hivatott oszlopok között) a Vásárhelyi hídon, gyakorlatban bizonyítva ezzel a híd gépjárműforgalomra való alkalmasságát.
Ne csak ironizáljunk itten, kérem. Találjuk ki, honnan jöhet egy olyan köztudomás, hogy az Erzsébet híd maradékából - már ha nem igaz. A formája miatt?
>... amit állítólag az új pesti Erzsébet maradék anyagaiból építettek.
Ezt hogy? Hosszabbra vágták a pesti híd pilonját, aztán a maradékot elvitték Győrbe? :-)
Tudom hogy a tervgazdálkodásban minden lehetséges volt (a paksi ácsszekercék ügyében miniszterhelyettes intézkedett), de ez a hídépítési maradék nem stimmel nekem.