A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
2005-ben jelent meg a könyvem "Physics of Elementary Processes; Basic Approach in Physics and Astronomy", éppen Einstein 100 éves jubilálása alkalmából szerkesztettem meg a könyvben az atomisztikus fizikámat, ami kioltotta a fényt Einstein körül!
Én meg arra akarok utalni, hogy NEM AZT magyaráztam meg, miért létezik csak négyféle stabil elemi részecske, hanem AZT magyaráztam meg, hogy a négy stabil elemi részecskéböl áll a világmindenségünk, Ösrobbanás, fekete lyukak, az univerzum tágulása, a tér meggörbülése és sötét anyag nélkül.
A másiodik videò pillanatnyi nézettsége 6/106 arányban helyesli az elméletemet és evvel elutasítja Einstein fizikáját. Az emberek NEM hülyék, csak a fizika nem önjavítò, NEM tudja pl. a 17. századbòl eredö és helytelen gravitáciòt és az ebböl eredö fizikát 400 év után SEM kijavítani.
Jogemésztönek mondom, a Hatoscsatornáròl feltett elsö YouTube videò nézettsége szerint az Einsteint imàdó esztelenek kb 4/ 180 arányban kissebbségben, minoritásban vannak. Mit ugrálsz tehát????
A modern fizikában elfogadott elmêletek, mint a kvantumelmélet, a specrel, az áltrel és a kvarkelmélet mind hibásak, nincs semmi közük a természet hü leírásához.
Az atomisztikus fizika szemben áll az energétikus fizikával, az energia NEM marad meg, tömeg NEM változtathatò át energiává és energia kifejezésekböl NEM lehet mozgásegyenleteket levezetni.
A testek fénykibocsétása meg kimondottan hullámféle jelenség és a Planck állandò egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és NEM kvantálja a fényt. Einsteinnek a fénykvatum hipotézisával SEM volt igaza.
A gravitâciòs mezö elemi gravitáciòs töltésekböl eredö, c-vel terjdö nem-konzerativ mezö, és mivel az elemi gravitáciòs töltések arányosak az elemi tömegekkel, a testek szabadesése ezreléknyi nagyság rendben sértve van.
A stabil elemi részecskéknek kétfajta megmaradò elemi töltésük van, amikböl a két fundamentális mezö, a gravitáciò és az elektromágnesesség kiindul. Így a gravitáciò egyesítve van az elektromágnesességgel és a gravitáciò is be van építve a részecske fizikába.
A szabadesés tehát NEM egyetemes és NEM a térgörbülése okozza a gravitáciòs kölcsönhatást a részecskék/testek között.
Einstein áltrelje verve van, meg van magyarázva mi a sùlyos és a tehetetlen tömeg és honnan erednek a gravitáciòs hulámok.
