Betyár - bejár ez egyenesen vicces. BTYR ebből indulj ki és ehhez keress hangkategóriákon belül eső gyököket. PBFV-TYTD-RLJ Inkább ekörül keresd a megoldást.
A szóelemzéseknél nem csak a szógyököt kell vizsgálni, nyilván ha egy szóbokor ősgyökét kell kivizsgálni, akkor elég lehet az is, de alapvetően mássalhangzó kategóriák döntik el a legtöbb szó bokorhoz tartozását vagy mondjuk így "identitását".
Fogarasiék nagyon lelkesek voltak, a munkájuk szenzációs, de valóban vétettek hibákat. Fogarasi például híve volt egy akkoriban divatos nyelvészeti elméletnek, ami azóta már többszörösen is megbukott.
Szóval jó alap, de ideje volna kicsit modernizálni, természetesen a legújabb eredmények fényében, azaz ideje leválasztani a finnugor nyelvcsaládról illetve a jövevényszavak rendszerét is nagyrészt el kell vetni.
Fogarasiék is néha elfeledkeztek a mássalhangzó kategóriák fontosságáról. A te elemzéseid is gyakran csak a gyökökből indul ki, előfordul, hogy puszta véletlen azonosságokat illetve magánhangzó egyezéseket használsz fel egy szó eredetének leírásához, miközben a mássalhangzó kategóriák vizsgálatát egyszerűen nem végzed el. Sok mindennel egyetértek amúgy, amit írsz, de egy kicsit jobban koncentrálj a mássalhangzó kategóriákra, lehet, hogy sokkal több értelmet, forrást találsz a szavainkhoz.
"A szóelemzéseid nagyrészt helytelenek és elhamarkodottak"
Dehogy, inkább az idézett megállapítás helytelen és elhamarkodott. Mondd ki hogy el se gondolkodsz rajta mert inkább fellapozod a CZF szótárt és meg se kérdőjelezed hogy ők is tévedhettek itt-ott. Ezt hívják ma vallásnak)) Mondjuk van egy új már jó 2 éve de az most nem ide tartozik, bár mégis mert az épp elég nagy hamisítás...
A CZF egy jó és hasznos mű sok igazsággal de azért közel sem egy "szentírás" mert az ellenérv abból áll hogy a CZF meg a CZF itt és ott meg amott, mintha kőbe vésett vitathatatlan és maximálisan kidolgozott alapigazságokból volna minden része. Nem, nem az és ők maguk is gyakorta feltételes módban fogalmaznak : talán, lehetett, akár, de esetleg, szóba jöhet még és stb... ergo több helyen feltételezés és hipotéziseket dobnak be, de több helyen általuk is beismerten feltevéseket is megosztanak.
Egy jó alap és jó dolgokat találni benne gyakorta. És jó irányba indultak el a gyöknyelvészettel, valamint a javukra írandó hogy ők nem részrehajlóan idegenítették el és hamisították el szavainkat megrendelésre hanem a valóságot kutatták tényleg. Más nyelvkutatókat is figyelembe veszek akik szintén a gyökökből indulnak el és ésszel értelmezik sokszor szavaink+ igen is merek saját kútfőből gondolkodni és ha találok értelmet beleteszem. Improvizál, elhárít, alkalmaz.)) Jó én annyiból előnyben vagyok hogy én tetszőlegesen választott szavakba megyek bele, de aki szótárírásra vállalkozik annak bizony az összessel kell foglalkoznia és nincs olyan hogy a csak részben sejtettet kihagyja, ott már lökni kell a rizsát bármi is legyen.))
Néztem a barkácsol szavukat és őszintén szólva nem tetszik a verziójuk ez esetben. Nem adom ezt a szót, atomjaiból kirakom értelmesen, pont ebbe belekötni mikor a hangalak és az értelem is megegyezik...
Ba, bá ősgyök az induló, temérdek szóban igazolható a nagy értelme még az elvontabb szavainknál is. A barangolásra hivatkozik ami értelmileg eleve egy nagyobb méretű terület bejárása és nem a kis helyen történő mozgásé. Épp a ba kezdet utal ott is rá. Akkor a bárkával is barangol?... Ja nem az nála már latin, ez is fals mert atomjaiból kirakható értelmesen magyar nyelven. Ez is ba, bá-val indul, utal a nagyságára.
Persze a szótár szerint kis hajó, ami hülyeség hát olvasgassunk már különféle ősi özönvízsztorikat, egyértelmű hogy itt mi újság van ezzel.))
Ja amúgy rámondani valamire hogy baromság azt a legkönnyebb. Mi a helytelen és miért. És ezután megadni hogy akkor mi a jó és miért. Indoklással, értelmezéssel, igazolással, alátámasztással. Improvizál, elhárít, alkalmaz!)) Így kéne műkődnie rendesen...
Az ősi bogrács bögreféle CSerép volt. Jelzi a neve (is). A BOG gyököt is, a BÖGRe is ebből indul. Amúgy meg BOGRa akasztották fel, 6 betűbe van összetömörítve a dolog lényege. Ha nem így lenne akkor félórákig tartana elmondani néhány mondatot.
A betyár meg tényleg BETörni JÁR és mondhatnám hogy ilyen egyszerű. Azért ennél több nyilván csak ha egy szóra van lehetőség 1-2 mondatban összefoglalni a lényeget akkor szeretem így. Fél kilométeres szócikknél már mindig ott a veszély hogy a sok bába közt elveszik az a bizonyos gyerek, mert könnyű már odakeverni olyan dolgokat ami meg simán nem is odavaló. De kicsit bővebben: a szóban a BETörni JÁR dolgon kívül ott van a BEJÁR is, ezt a CZF is előhúzza és helyesen. Mert a betyár egyrészt: a városba bejárt, de úgy is mondhatni hogy nagyobb területeket bejárt, nem kötődött annyira helyhez.
De hívatlanul be is járt másokhoz mondjuk lopni. Mindenhová BETért ahová épp kedve volt. És ebből a néhány szóból tömörítve lehet egy betyár logikusan. És gyakran ilyen közvetlenül egyszerű, 2 szavunk vágásával születik a harmadik meg. Itt van a könyv mondjuk: KÖtik és ragasztják. Mivel is ragasztják? Az eNYV nevű dologgal. KÖt+eNYV és kész. Ilyen esetekben mit bonyolítsam a képletet mikor teljesen érthető ez egyértelműen. Sok ilyen szavunk akad.
A beszéd a BE szóból indul és logikusan mivel az egész BEntről jön. És ha esetleg még hangutánzó jelentés is volna a szóban amit kétlek, még akkor is megfér a korábban leírtak mellett ez is, nem ütközik vele. Előbb a levegőt kintről BESZED, aztán BEntről SZÉL jön és kibeszél, (ki-be jön a szél) közben használja az ESZÉt is aki beszél.
A BÁRKA ÁCSOL szinte hangalakra is teljesen egyezik a barkácsol szavunkra és ezen felül egyértelműen a jelentése is egyezik (ma már tágabb fogalom) Akkor ez biztosan csak egy újabb fatális véletlen lesz. ))
Lehet lottóznom kéne a következő hetekben.))
A ba bá ősgyök a bárkában is a nagyságot jelzi, ezek nem kis akármi tutajok voltak hanem jó nagyok. Itt a bár már önmagában összetett szó mert bá (nagy, hatalmas) és ÁR, ezt a bárkát áradatra építették, bá+ár á összeolvad. A barkácsoló eredetileg nem valami kontár és ma sem ezt jelenti hogy összevissza ténfereg meg barangol tehetetlenül és szerencsétlenkedik. Régen ezermester félék voltak és bárkát egészen biztosan nem szakértelem nélküliek építgették, hiszen csak az életük múlott azon hogy milyenre sikerül.
De mai jelentése sem egyenlő a kínlódó szerencsétlenkedő kontárral, ma már bár kevesen ácsolnak bárkát, de több olyanról tudok aki profin összehoz az otthoni műhelyében kutyaházakat, madáretetőket, kisebb bútorokat és vígan megvan belőle...
Néhány elhazudott szavunk jön, mindegyiknél nagyon könnyen igazolható a magyar eredet. Most ilyen "B" betűsek jönnek.
"barkács" : "ismeretlen származású szó, azt sem dönthetjük el hogy az ige vagy a főnév volt előbb" ))
Hát ez kicsit kemény)) Nem tudom hány évig tanulta a szakmát ez a szuper zseni aki ezt kitalálta de gyanítom azt sem döntötte tán még el hogy akkor most fiú e vagy lány. Talán valami harmadik lesz.
Annyira nyilvánvalóan egyszerű ez: a bárkakészítés a barkács, bárkát ácsol. Az ács mint megmunkálás tucatnyi szavunkban ott van és ugyanezt jelenti igazolhatóan...
"bogrács": Ez eleinte egy BÖGReféle ÁCSolt, azaz megmunkált főzőedény volt. Semmi köze az oszmán-török bakrac és bakir (réz) szavakhoz, mert : 1. magyarul érthető a szó lényege. 2. az ősi lovas népek találmánya, már a szkítáknak is volt bográcsa, és cserépedények voltak ezek a névadáskor...
"barom": Van kapcsolat a török nyelvek barim-jával ami náluk vagyont jelent és az állatok vagyont jelentettek, de ettől még a szavunkat nem kellett átvenni mert magyar a felépítése. A török még valamit megőrzött az ősi szóból de már némiképp más jelentéssel. Barom magyarul: BA, BÁ ősgyök, ennek nyelvünkben kiterjedt szóbokra van és többnyire a méretes kiterjedt nagy dolgokat jelenti: bálna, barlang, bála, banda, bázis, bástya, báró (nagyúr), bárka, bánya és sorolni lehetne. A barom képes ROMBA dönteni dolgokat ez is a nevében van. Nem csak az állat, hanem ha az ember szétbarmol valamit, akkor ROMBA dönt és ez a jelentés ott a szóban magyar nyelven...
"beszéd, beszél": "a szlovák beseda" No fene még a végén kiderül hogy még beszélni is a szlovákok tanítottak meg minket)) Ez már tényleg a pofátlanság teteje. Írásunk és beszédünk volt amikor még szlovákokról nem igazán hallott még úgy senki sem. A beszédnél a levegőt BESZEDjük és mikor beszélünk akkor a levegő BEntről SZÉL módjára távozik. Érteni magyarul itt mindent...
"bélyeg": BeÉgetett JEGY ami egy BEJEGyzés voltaképpen. Állatokat jelöltek meg kezdetben, ezzel igazolván a tulajdonjogot azt a JOGot amit a régebbi béJOG változat őriz a nevében. Letagadhatatlan a magyar eredet...
"betyár": a ty betűt t+j formában nézzük és érthető lesz. Mit is csinál ő? hát BETőrni JÁR. ilyen egyszerű?
Igen... Ez nem a szláv becár átvétele mert a szó magyarul épül fel...
Ja, a kéményseprő már puszta ránézésre is a mi szavunk, persze ezt írásban venni észre igazán. Hát nekem például a futball szó is igen gyanús pedig ez ugye 2 "angol" szóból van összerakva hát akkó mi más is lehetne ez gondolhatnánk.
Csak hát ez az angol láb meg olyan amivel az élőlények FUTnak és az angol labda meg épp a mi láb szavunk fordítottja vagy a labda szó LAB gyök fordítása, de ha azt mondom hogy a játékot lábBAL kell játszani is ugyanarra az eredményre jutok, hogy ők ezen magyar szavakból építkezhettek, kicsit csavartak rajta és készen is lettek.
Mert labda: én ezt nem tudom nem a lábból indítani, akármit is neveztek el az őseink először így azt bizonyosan jó eséllyel lábbal használták. Azt nem állítom hogy ősidőkben focit játszottunk volna, de lehet hogy a kisgyerek már játszott ilyesmivel a maga módján. Vagy továbbmegyek, mert a névadáskor nem is feltétlen volt rá szükség hogy ember játsszon ezzel, a macska feltételezhetően az ősibb időkben is hasonlóan játékos volt mint manapság és odadobtuk neki azt az azt, ami különben is izé.)) Amit ő szépen
LÁBbal ide és oDA gurítgatott és akkor így nevet is kapott a cucc. Mondjuk laboda növény is van, az már a kézilabda lesz mert fordítva olvasva A DOBÁL )) És van ennek is értelme, mert a gyomot kitépve eldobálhatták. És a magyar labda (lobda) szó azt is jelzi hogy dobálható is, eleve így készült a szó hogy már számolt a dobás lehetőségével is a láb mellett a kézzel is kalkulált.
Ja és a futball szó teljesen értelmes magyar bontásban is: benne van hogy FUTni kell, benne hogy lábBAL játsszák, benne van az ÚTBA kerülő LABda is, ennyi véletlen talán nem is annyira véletlen...
Csillagmítoszi környezetbe ágyazva őrizték meg az utókor számára, amiből a ma fennmaradt változat szerintem egy igen halvány maradéka lehet csak az eredetinek.
Az a baj, hogy sok idióta, aki magát nyelvésznek nevezi, egyszerűen képtelen tudomásul venni, hogy a magyar nyelv alapja a mássalhangzó hangkategória. És ha egyes szavak saját hangkategóriájukban összefüggnek egymással, pláne jelentésbelileg is, akkor nem származhatnak különböző nyelvekből. PONT.
Nem beszélve az ún azonos alakú szavakról, amikor van névszói és igei jelentése is - ugyan más nyelvekben is jelen vannak ilyenek, de a magyarban összehasonlíthatatlanul több és komplexebb módon.
Még olyan kiváló nyelvészek is, mint Marácz László, aki gyönyörűen megcáfolta az egész finnugor nyelvcsalád és nyelv származás elméletet, sem képes ezekről tudomást venni - nála a magánhangzó és a mássalhangzó azonos értékű.
Persze a fingugrista körök állításai ennél sokkal abszurdabbak, kezdve az ún jövevényszavak problematikájával.
Én például fél óráig röhögök, amikor elmagyarázzák, hogy hogy lett Constantin nevéből a Szilárd név - merthogy Contastin állhatatos volt az a szilárd így lett a Szilárd név a Constantinból. Vagy amikor kínos és nyakatekert magyarázkodások körével próbálják bemagyarázni, hogy a Jolán név jó lányt jelent ugyan de mégis görögből származik....
Vagy például az állatöv szót a görög zodiákus szóból tükörfordítással........ hogyne, a göröknél állat az ikrek, a vízöntő, meg a nyilas is.....
Miközben az állat szó a magyarban eredetileg állapotot is jelentett, hiszen a nyelvújítás előtt nem volt külön szó, az állapotra! Az állatöv nem mást jelent mint a csillagok állapotát. Károli Gáspár eredeti Biblia fordításában még csillag állatokról ír. De innen van az "asszonyi állat" kifejezés is, ami asszonyi állapotot jelent.
Másszóval az állatöv csakis olyan nyelvből származhat, amiben az állat állapotot is jelent. Logikusan következtetve a Zodiákus szó ebből a nyelvből tükörfordítás a görögbe és nem onnan ide.
mégha egyik-másik esetleg igaz is, ez így, akkor is komolytalan (más nyelvekkel összehasonlítás, nyelvészeti sajátság, jelentéstani összefüggések stb nélkül).
itt van egy konkrét példa, amiben semmibe vették Vámbéry adatait és mint a csökött szemellenzős szamár, csak a saját nótájukat fújják, a saját ideológiájukhoz igazítják:
mer, merész
etimológiai szótár:
mer [1372 u.] ’van bátorsága’ Ősi, ugor kori szó, vö. vogul maer- ’hisz, megbízik valakiben’. Ennek előzménye az azonos jelentésű ugor *mär - lehetett. Hasonló jelentésfejlődés zajlott le a finn uskoa ’hisz’ és uskaltaa ’mer, merészel’ igék esetében is. Származékai a merész [1416 u.], merészség [1476 k.] névszók, és a merészkedik [1416 u.], merészel [1519] igék.
merész [1416 u.] Származékszó, a mer ’van bátorsága’ ige szokatlan -sz névszóképzővel ellátott alakja, vö. kopasz. Az sem lehetetlen, hogy a merész melléknév a merészkedik igéből [1416 u.] keletkezett szóelvonással. A merészel [1519] a merész melléknév -l igeképzős származéka.
Vámbéry:
merész : török mergen merken 'okos, bátor, vadász'. török mergaul 'bátor, vitéz'
törökmert : manly, brave, manful, chivalrous
üzbég mard : valiant, audacious, fearless
itt megjegyzendő, h a törökben nem létezik az alapszó (nincs mer, nincs mar), azaz a török átvette.
a szlávban is gyanús a смео смел smion smely смелы
Minden lehetséges de nem tartom valószínűnek. A Stonehendge-ben talált íjászkirályról esetleg maradhattak fent legendák, amik keveredhettek az Artúr legendával. De Artúr legendája egyértelműen római kor utáni. Így a valószínűsége elég csekély. Arra nagyobb az esély, hogy egy hun kapitányról vagy esetleg magáról Atiláról mintázták a legendai alakot. Vagy valamelyik fiáról, ahogy Nagy Karcsit Aladárról.
"...V. Csaba kimutatta, hogy ez az angol kifejezés
egy az egyben a magyar kéményseprő szavunk átvétele! Hogyan lehetséges mindez?"
Például úgy hogy keltákat maguk alá gyűrő szászok, nem mind voltak szászok, hanem ott voltak köztük az addigra jelentőségét vesztett és összezsugorodott Hun Birodalom nyugaton maradt kapitányai is. Ugyanis ne higgyük már el az idióta MTA ostoba hazudozóinak, hogy a több millió hun csak úgy felszívódott egy logikai buborékban.... hogy az okos germanista történészeknek könnyebb legyen behozni a Kárpát medencébe sosem volt germán törzseket, amivel szétszakíthatják a szkíta-hun-magyar valós folytonosságot.
Mellesleg érdemes Thierry Amadét olvasni: "Atila, Isten kegyelméből a médek, hunok, dánok, gótok királya."
Ez aligha veszett el Atila halála után csak úgy. Gyanítom, hogy a legendás Artúr király is egy hun kapitány lehetett, már ha egyáltalán létezett.
"magma" : "a görög masszó azaz a gyúr, dagaszt ige főnévi származéka" Baromság, hiszen a magma a földnek a MAGjA, nyilvánvaló hogy a mag szóból ered.
"kenguru" : kering, ugor, rúg. véletlen pont a rá jellemző dolgok a szóban. Épp így esett megint ))
"karalábé" : csak meg kell nézni képeken. karószerű vagy karszerű lábak és ennyi. Semmi köze semmilyen kohlerabi-hoz meg ilyen hülyeségekhez. Ha hasonlít az övék az csak azért van mert félfüllel ilyesmit hallottak tőlünk, de a mi nyelvünkben a szónak jelentése és a felépítésének értelme van.
"kukorica" : igen, első ránézésre nem tűnik magyarnak, meg értelmesnek sem talán ez a szó, hát gondolhatnánk hogy biztos vettük valahonnét. Pedig nagyon is értelmes a szó csak olvassuk el fordítva és úgy lesz ez érdekes. A cirok nagyon hasonló a kukoricához és nagyon emlékeztetett a mi cirokunkra mármint hasonló nekik ACIROKUK.
"karaván" : állítólag a perzsa karwan, de ez megint hülyeség lesz. A karaván többnyire ugyanazon kereskedő utakat járta be körbe és körbe és így VÁNdoroltak , KöRVÁNdorok voltaképpen...
"csaplár": "Alighanem a régi német zapfler korai átvétele" Ez elég vicces, mert a nevében ott van magyarul a lényeg. A kocsmáros mit is csinált?... hát a hordókat CSAPoLó ember ő és ebből van az egész. Az ÁR végződés meg szintén sok foglalkozást megnevező szavunk végén ott figyel, ez is csak azt bizonyítja hogy a szó magyarul épült fel.
"kémia" : a kamugyár az arab al-kímíja meg a latin chimia, chemia és a német chemie szavakkal példálózik.
Pedig ez a dolog a megfigyelésen alapul, azaz a KÉMlelésen, nyelvünkön érthető hogy miből indul a cucc.
"kémény" : persze ez már szláv szerintük ami egészen a görögökig vezethető)) Elég tréfásak, hiszen itt is abból a kém és kémlelésből indul minden. A ház legmagasabb pontján KÉMleli a tájat egy amúgy KEMÉNYre épített dolog. Ugye hogy egyszerű ez.
"ezüst" : "A finnugor nyelvek permi ágától örökölt szó: zürjén ezis, votják azves, t eleme másodlagos, valószínűleg magyar fejlemény" Ezt még leírni is igen kegyetlen )) Természetesen az egész szó magyar fejlemény és nem csak a szó végi t betű. A nevében magyarul a dolog lényege: az alacsony olvadáspontú fémeket közismerten ÜSTben olvasztották, a még név nélküli fém EZ+ÜST és hoppá készen is vagyunk. Teljesen magyar a szó képzése.
"mester" : értelMES TERemtő. és hoppá!!)) és az ismeret is a szóban, régiesen ESMERET és ugye a mester létrehoz dolgokat, megteremti ezeket...
Az I. Világháború egyetlen oka Magyarország szétszedése volt. Gondoljunk csak bele, hogy az osztrákok kezdték és mégis területet kaptak Magyarországból. Ennél jobban hogyan lóghatna ki a lóláb??? Az elmebajos habsburg Kalapos Jóska tervei szerint lett szétszedve Magyarország, pontosan úgy, ahogy az ún Második Bizánc Tervben az szerepelt két évszázaddal korábban. Véletlen? Nem hiszek az ilyen véletlenekben.
Mellesleg a magyar hadvezetésnek akkor nem volt választása, hiszen osztrák parancsnokság alatt állt. Tisza István számtalan újságnak hangoztatta, hogy bármi áron el kell kerülni a háborút, de ezzel a véleményével egyedül maradt. Az egyetlen Európai államfő volt, aki nyíltan fellépett a háború ellen. De mindhiába, Magyarország sajnos nem volt önálló ebben a tekintetben.
A második világháború már más tészta volt, addigra a habsburg germanista propaganda sok agyat kimosott. Hiába tessékelték ki a komplett hülye és gazember Károlyt, akit ki tudja milyen okokból boldoggá avatott, a nem kevésbé aljas Vatikán, az örökségük itt maradt. Klebersberg Kúnó és elvetemült germanista társai az iskolareformot a pángermánizmus terjesztésére használták fel. Erről is írtam már itt. Fő ideológiájuk az volt, hogy a magyar egy ázsiai horda nép, finnugor, de kiemelkedett a többi semmitérő ázsiai népből mert keveredett a németekkel..... ennél otrombább és aljasabb hazugságot még a szovjetek se találtak ki. És sajnos manapság újra itt teremtek, ácsingóznak és készülnek a habsburg elmebeteg utód megkoronázására. Még egy nemzetinek hazudott pártot is sikeresen megszálltak, de ott vannak gyakorlatilag mindegyik oldalon. Ezek még fingugrista MTA-nál is veszélyesebbek.
A tatárlakai korongok például mindössze 8 ezer évesek, de hát ez miért is zavarná őket? Hogy a Hun Birodalom nem ért véget hiszen az avar néven nevezettek is ugyanazok, mint akiket hunnak neveznek. Azért több százezer hun nem szívódott fel egy logikai buborékban. Éppen a Szóládi bronzkori lelet kapcsán derült ki hogyan hamisítják a szkíta múltat. Priskos folyamatosan királyi szkítáknak nevezi a hunokat. ráadásul Atila Birodalma nem csak Kárpát medencéből állt, egészen Kelet Ázsiáig húzódott. Szóval ha szkíta és a hun ugyanaz, márpedig ugyanaz, akkor már eleve 1500 évről beszélünk, plusz az 1120. A magyarok nem azóta vannak a Kárpát medencében, például Szent Mártont is mindenhol magyar szentnek nevezik, a Tours-i katedrális rózsaablakain is magyar szentként van leírva.
A retkes Wikipédia például szlávnak mondja Szent Mártont, ami egy vicc. A 3. században nem létezett semmiféle szláv.
Ahogyan a szkíták se csak pár évszázadig léteztek, hanem évezredekig, egyszer már beidéztem ide Marcus Iunianius Iustinus kivonatát Trogus Pompeius művéből. A szkíták a legrégebbi nép a földön és ezt az ókorban senki nem vitatta, még az egyiptomiak se.
Az igazság lassan jut a fényre, de fényre jut. Emiatt nem kell aggódnunk. De ezektől a média proletároktól ilyesmit nem várhatunk, mint igazmondás. Éppen ezért nem is kell velük foglalkozni.
Igen ez bingo! Azaz egyetértek. Amúgy valaha a vezér és a király volt a csatatér elején. Ugye az ilyen ember kicsit hitelesebb mint aki egy jól fűtött irodából rendeli el hogy épp hány embernek kell odaveszni x ponton és bázison, mintha csak egy videójátékot játszana éppen emberek ezreivel.
Csak ő élő emberekkel játssza ezt el, ráadásul az úgymond saját nemzetével. Valaha a vezető hiteles volt hiszen ő maga kockáztatta a saját életét az első sorból, nem egy irodából döntött sok ezer ember életéról ugye, királyok és fejedelmek voltak az élén a programoknak...
A mai világ politikusait kéne összegyűjteni egy szigetre mondjuk és azt onnantól őrizni a legmodernebb technikával. Bárki onnan kijön akkor K.O. és kész, nincs mese... Globálisan ki van a tökük velük a Föld minden pontján, mondjuk hozzájuk lehetne gyüjteni a mamut vállalatok embereit is, mert ugyanaz a szar kábé és akkor születhetne valami jobb és emberibb történet végre...
milyen érdeke volt magyarországnak orosz területen harcolni? semmilyen. a német agresszió eszközei voltak ők. (a németcsicska magyarországi hadvezetés miatt)
ahogy
milyen érdeke volt magyarországnak az első világháborúban olaszországban harcolni? semmilyen. az osztrák agresszó eszközei voltak ők. (az osztrákcsicska magyarországi hadvezetés miatt)
egy Európában néhány évtizedig fennálló birodalomhoz kössük magunkat, amikor van egy ezer éves államunk. Attila királyt egy orrvérzés vitte el, ezt követően birodalma néhány éven belül összedőlt, az egyik fia fejét már Bizáncban tűzték karóra – azért ez nem sikertörténet. Ahhoz képest biztosan nem, hogy a magyarság egy évezrede él a Kárpát-medencében, őrizve egyedülálló nyelvét és kultúráját."
a (nyugati) hun birodalom több mint száz évig létezett a kárpát medencében
a magyarság (legalább) 1120+ éve él a kárpát medencében
vissza lehetne kérdezni, h mi a fontos: az igazság, vagy a "sikertörténet"?
az avarok alávetett népei, az onogurok, saraguroknak több közük volt a (nyugati) hunokhoz, mint maguknak az avaroknak, de köztük éltek.(és 670-ben még többen jöttek)
az avarok eredetileg nem azok, de a keleti hun vezérségből jöttek el a türkök lázadása után, amit majd száz évig viseltek/volt részük benne, ezért a mongoloid keletihun rész az avarok közt.
Főleg "iráni" szavak, de lesz mellette más is. Valamiért "átvettük" ezeket és pont akkora mákunk volt hogy véletlenül magyarul érthető a felépítése. Hát kell is a szerencse. ))
"szikla" : szláv volna szerintük. Pedig amikor az olvadt forró kőzet kiALSZIK akkor ez később SZIlárd Kő lesz. Rendesek voltak ezek a szlávok hogy ilyen trükkösen elrejtették a szóban a lényeget és mindezt magyarul, nem semmi)) Vagy esetleg magyarul épült a szó fel, nálam inkább ez az opció játszik.
"vásár": legősibb fizetőeszköz a VAS, ugye ma is használatos kifejezés hogy x dologért egy vasat se adnék stb... A vásárban a vasnak értéke ÁRa lesz és becserélheted ÁRura, VAS+ÁR (érték, áru) itt van minden a szóban magyarul, nem kell másik földrészen nyomozni mert előttünk a lényeg.
"ösztön" : Az a bizonyos hatodik érzék ugye. Hát ha azt mondjuk hogy ŐSi oSZTott iSTeNi TaN (tudás, kézség) akkor nagyjából jó irányban lehetünk, de mindenképp jobb mintha Iránban vagy Szlovákiában nyomoznánk az eredetért.
"egész" : egy+ész a teljes egységes. Ha ez valamiért megtörik akkor lesz ebből nem egész hanem TÖRT ÉN ÉSZ és akkor azt mondhatja hogy "valószínűleg iráni, közelebbről alán vendégszó")) De így nem egész és nem lehet igaz. Az egész az igaz. Az igaz is az egészből lehet.
"öszvér" : MESZ: "ismeretlen eredetű szó" Ennyire tellett tőlük, pedig qvára a nevében magyarul a lényeg: a ló és a szamár keresztezése azaz ÖSSZeadott VÉR és ilyen egyszerű ez. Úgyhogy ünnepélyesen kihirdetem hogy igen is ez egy ismert szó és ráadás még magyar is mert így van összerakva ) Magyar jövevényszó, átvettük a magyar őseinktől.))
"szekér" : csak 5 betű de sok minden benne: kerekes rekesz. Szó fordítva rekesz, rejti hogy bizonyos részekből áll, azt hogy ülve utazhatsz rajta (szék) de még az EKÉt is és valamennyire az ökör szót is amit a szekér elé tettek. Az már szinte csak hab a tortán hogy az ÉRKEZ(ni) szó is kirakható belőle...
Sokszor emlegetik Widukindet, akitől és is idéztem már itt. Leírja, hogy az avarok, akiket azelőtt hunoknak utána meg magyaroknak hívtak.
Csakhogy nem egy Widukind volt hanem kettő és mindkettő írt történeti művet. Na most Illig után szabadon azért el tudom képzelni, hogy a kettő ugyanaz, csak kellett egy 8. században is, ezért műveit szétszedték, az egyik lett a 8. századi a másik meg a 10. századi. Csakhogy a 7. századi Widukind sokkal kínosabb, ezért a magyar nyelvű Wikipédia nagyon szűkszavúan ír róla, mintha nem lehetne tudni róla semmit. Nos hát lehet róla tudni, legalább is azt biztosan, hogy ő bizony magyarokról írt, akik átlépve az Ens folyót nagy területeket uraltak. Nem avarok, nem is hunok, hanem magyarok. Na ez a kínos az egészben, no meg az is, hogy a 8. századi Widukind úgymond még harcolt is Nagy a Károllyal, viszont a művében még csak meg sem említi Nagy Károlyt, akivel állítólag harcolt. Kínos, roppant kínos.
Ahogyan az összes többi állítólag 7. és 8. századi forrás is, ami magyarokról ír. Hogy jöttek be akkor 895-ben????
"lekvár" : "A szlovák lekvár átvétele, ennek eredete bizonytalan" - nézik totál madárnak így a civilt ))
A lekvár mint neve is mutatja, folyamatos KaVARgatást igényel készítésekor, hiszen odaég azaz másképp mondva LEKaVAR az egész cucc, itt van előttünk a nevében magyarul minden. Bizonyára a szlovák is frappánsan indokolni tudja a "szavát. Ja vagy talán mégsem))...
"lapát": "szláv eredetű szó, szlovák lopata"... végig sem írom annyira szánalmas ez a hazudozás).
Annyira egyszerű hiszen ott a nevében értelmesen magyarul a lényeg: van egy botra szerelt LAP amellyel ÁT tudunk dolgokat, földet tenni A pontból a B pontra. A szlovák is élethű nevet adott szavának ráadásul mindezt magyarul, hiszen a szót elLOPATA valóban de legalább őszinték és ez jó))...
"tányér" : északolasz "taijer" meg az olasz "tagliere" dolgot kamuzzák ide, márpedig a magyar nyelv még emlékszik a leges legősibb tányérra ami a kezünk végén lévő tenyér volt. Nyáron ha közkutaknál épp ha nincs nálam palack és szomjas vagyok én is TÁlat formálok a tenyeremből és iszom.
"valuta" : "olasz szó valere és a valuto ige nyomán" - kábítják a népet egy még amúgy hihetőnek is tűnő dumával. De nekem jobban tetszik a magyar verzió mert annyira kézenfekvő és ott rejti a neve a VÁLTÓ szót, hiszen a valuta az adás-vétel váltóeszköze, ezért járunk a valutaváltókhoz...
"szimmetria' : ehhez sem kell Athén városába rohanni azonnal. Ott van benne magyarul a lényeg: szemmérték, vagyis a szemméter, balra is ugyanaz 1 méterre és jobbra is annyi, az első magánhangzó i betűjére most nincs ötletem mi okból úgy ahogy, valami értelme bizonyára van neki.
"pisztráng": nem szláv és főleg nem szlovák, sosem fogják ők a saját nyelvükön a szót így értelmezni mint a magyar, ugyanis ez egy szépen tömörített magyarul összerakott szó, még így tömören is hosszabb mint egy átlag szavunk de még hosszabban nagyjából ez lett tömörítve magyarul: pöttyökben osztott jellegzetes RÁNGó mozgást alkalmazó földi organizmus. )) És valahol akkor jó nyomon járunk akkor a szlávok csak úgy hallották ezt félfüllel))...
