" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
2011 Május elején 4.-5.e tájékán,pontosan nem emlékszek.A Ceglédi Óriás kajszik diónyi méretűek voltak,a feleségemmel már a lekvárt főztük(hű mennyi lesz)nem lett semmi.Jött egy fagy mind elvitte,van egy Gönci kajszim is őt nem metszem,akkor kb 5m magas lehetett a fagyhatárt mintha vizimértékkel húzták volna meg úgy 3m magasan.
Ma kora délután megláttam két cincért az asiminán. A nagyobbik benne matatott az egyik virágban, a jóval kisebb másik pedig a virág mellett állt az ágon, mintha a sorára várna. Felléptem a fényképezőgépért , de mire visszaértem már nem voltak sehol. Apró fekete hangyák bóklásszák keresztbe-kasba az asimina virágokat és legyek is előfordulnak a látogatók között.
"Remélhetőleg, most már tényleg ez az utolsó az idén."
Ki tudja? Lehet, hogy júniusban gondol egyet...
Tavaly nyáron is néhány melegrekord közé beékelődött pár hidegrekord és nyár közepén hajnalban a belső völgyekben dér volt az autók tetején. Föl-le, föl-le, szárazság-özönvíz, szárazság-özönvíz....
Sajnos folyton rettegni kell valamilyen szélsőséges időjárási eseménytől. Ismét keleti szelek fújnak egy jó ideje és az ország északkeleti csücskén van a legmelegebb. Baljós előjel...
Sziasztok!Segitseget szeretnek kerni Toletek.Holnap erkezik egy Issai kopasz kiwi es egy Jenny kiwim.Ezen felul egy Babits fugem.Nem keso mar kiultetni a kiwiket,vagy hagyjam oket dezsaban meg erre az evre es csak jovore tegyem oket vegleges helyukre?Illetve milyen foldet szerezzek be nekik a dezsas tartashoz?Gondolom a fuge mehet ki a kertbe.A helyzet az ,hogy csak most sikerult hozzajutnom eme novenykekhez.Elore is koszonom a segitseget.
Köszönöm az infót :) Ennek nagyon örülök :) A homoktövisem is először fog teremni, talán a káki is és két mini kivim rogyásig van virágbimbóval. Bár a porzójuk még pici de remélem segít ha össze ecsetelem őket egymással.
A dombokon kezd nyílni az akác. Ha általánossá válik az akácvirágzás még mielőtt elkezdődik a következő véget érni nem akaró "vizesblokk", a méhészek gyászos akácmézszezon elé néznek.
Hasonlóan izgalmas téma a közvetlenül a domb alján, vagy a domb legalsó szintjein lévő fekvések klimatikai tanulmányozása. A kerkateskándi szőlőhegyen, annak legeslegalsó szintjein sértetlen túlélésről tanúskodó fügeegyedek vannak. Ez azt kell, hogy jelentse, hogy az iklódi állomás -20- -22 fokai idején itt a hőmérsékletnek a magassággal nagyon-nagyon hirtelen hatalmasat kellett változnia ahhoz, hogy ezek a növények ennyire épen maradhassanak. Ráadásul az egyik szamártöke, a másik nénifüge, azaz nem is éppen a jó hidegtűrésükről híres fajták.
