Szerintem a szállás (nem repülés, hanem a megszállni fogalom) épp a madárcsapatos verzió szerint nyakatekert. A szállás avagy repülés egy mozgásban lévő dolog leírása, a vízre szállt madarak már rég nem repkednek, hanem megtelepedtek. Ahogyan a szállást elfoglaló ember is megállt már, tehát fizikailag aligha szálldoshat.
A buszra felszálló és átszálló ember még ha szó szerint nem is száll hanem fel és lemegy a járműről, de legalább a mozgásban lévő állapotot fejezi ki. De maga a szállni szóra sincs olyan kétséget kizáró bizonyíték miszerint csak a madárról lehet ez elnevezve. a szárny már születhetett a létező szállni igéből. De sok minden szállhat, a lepke is, a hó is szállingózik és a feltámadó szélben a falevelek is meg van szálló por is.
De számos fogalomra mondjuk hogy száll: száll a szó és száll az ének, száll az idő és a lélek.
A felhő a FELáramló HŐ hatása, mi a francot kell itt bonyolítani ezt. Olyan pofon egyszerű hogy szinte már hihetetlen, itt van az orrunk előtt a lényeg és egy rövid mondat elég az értelmezéséhez. Nekem legalább is.
Olvastam a CZF szótár verzióját, elég hosszan és körülményesen próbálja mindenképpen a szóba erőltetni a beborítás és a beburkolás értelmet, de ez a magyar szó nem kapcsolódik ehhez. A hő szónak semmilyen köze nincs ezekhez de még a Go, Ko, Ho gyökökhöz sem, egyszerű indulatszó ez, nincs borít meg burkol értelme.
Az az érv hogy 1-2 másik nyelv a saját szavát a burkolásból eredezteti az még semmit se jelent, az az ő dolguk a magyar nyelvben a szó másból jött létre. A németeknél is az óvoda az gyerekkert, mi meg az óvni szóból hoztuk létre és ennyi.
De a felhő önmagában még semmit sem borít és burkol be, azaz értelmileg sem stimmel feltétlenül, a fellegek vagy a felhőzet már inkább, de ez 3 külön szó ami egy dologgal rokon értelmű de más árnyalatú szavak. Én épp ezt a beburkolás dolgot tartom önkényesnek, mikor meg sokkal közelebb áll értelmileg is a hő dolog az értelemhez...
a kategorikus tagadásra, miközben a tunguzban több tucat egyezés van, de a japánban is van egy tucat. ami teljesen érthető a kb. 3000 éves távlatban.
pl. egy, öt, mind, ad, fú-, fekete (korom), tenyér, ön-, hun, erő, munka, hajnal, kapu, kobak
másrészt az a hozzáállás, h a saját koncepcióját megkérdőjelezhetetlen igazságnak tételezi fel, és minden ellene szóló vélekedés mögött valami pszichikai defektust keres.
A beburkolás a hajlítottság képét vonzza. Ezért pl. a hó, mint csapadék elnevezése is a beborítás miatt alapul a Ho gyökre. Semmi köze nincsen a színéhez, vagy bármi más tulajdonságához.
A K, G, H azonos hangkategória. Ezért váltakozhatnak a gyökben anélkül, hogy annak az értelmét -ami a görbedtség- megváltoztatnák.
Átválthatnak más egyéb mássalhangzóra is, bizonyos megkötéseket követve.
Ez még kimaradt: "csakhogy a hő összetevője nem a hevülésre utal, hanem ez a Go, Ko, Ho gyök egyik változata, ami itt a beborításra, beburkolásra utal."
Na már most alig egy hete ezek a gyökök állítólag még a görbeségre utaltak.)) Írtam is szavakat, mint pl. a kocka ami kifejezetten az és még néhányat. Most meg már a burkolást, borítást jelenti?... Ezek eleve B_R hangvázra épülnek, sok köze nincs a fentiekhez.
Akkor hogy van ez?... Vagy épp azt jelentik a gyökök ami éppen önkényesen tetszik?. Akkor legyen már jelentése és ne változzon össze vissza ahogy épp jól esik, nyilván ha van neki jelentése az 100 féle nem lehet egyszerre mert akkor azt jelenti hogy minden...
Értelmezés kérdése a szállás. De akkor meg hívhatnák leszállásnak a dolgot viszont itt szó sincs ilyesmiről, egyszerűen csak szállás a téma. Ráadásul a röpképes madarak nem igazán szoktak a földre szállni pihenés céljából, ha mégis megteszik akkor az meg táplálkozási okokból történik meg.
Eleve faágakon, odvakban, házak üregeiben szállásolja magát, én még nem igazán találkoztam földön alvó röpképes madárcsapatokkal, a puszta ötlet is kissé tréfás.))
Ja és még csak le sem kell szállniuk feltétlenül mert repülés közben is képesek valami alvásszerű dologra, más élőlényekhez képest eleve valami sokkal éberebb dolog ez náluk. Nyilván itt sem fogjuk meggyőzni egymást, de a többi olvasó még latolgathatja minek van több értelme. Nálam a lélek az.
A felhő valóban fel+hő, eddig egyezünk. A hő szónak sok köze nincs a GO,KO gyökhöz meg a beburkoláshoz sem én nálam. A felhő egészen kicsi is lehet, nem borít az be akkor semmit sem. A hő amolyan ösztönös hangutánzó ősi gyök, a civil kicsit megégette magát vagy a forróba nyúlt és ezt a hangot adta ki nagyjából.
És ilyenkor még hátra is HŐkölhetett ijedtében.
Az a hő az valódi hő lesz úgy ahogy mondjuk. Nap süt és a hő hatására a pára a porral tapadva felmegy ezzel a hővel. A leggyorsabb felhőképződés ez, nyáron tapasztalni igen csak ezt.
Számomra teljesen kézenfekvő a cucc, és nyilvánvaló teljesen. Nyilván itt sem jutunk egyre.))...
érdekes ezek a újbolsevikok mindig a miérteket "keresik", magyarázzák be maguknak (mint bernát és savaz szokta) kb. olyan módra, mint a náci orvostudomány tette.
A szállás nem hiszem, hogy a lélekkel áll kapcsolatban, hanem a madarak leszállásával, földön való megtelepedésével, megállapodásával.
Ez egy látványos képszerű hasonlat alapján született szó.
A felhőről is más a véleményem.
A Cz-Fo vizsgálatát támogatom, ami szerint fel-hő a szó felbontása, csakhogy a hő összetevője nem a hevülésre utal, hanem ez a "Go, Ko, Ho" gyök egyik változata,
Szerintem is Kiss Dénes, de 100-ra nem tudom, az ő gondolkodása ilyen és amolyan egyik favorit nálam ha nyelvi kérdésekről van szó mert profin értelmezi a nyelvben elrejtett dolgokat, én meg pont ezt szeretem.
Az a bizonyos mérges szó az tényleg a méreg dolog és őseink ezt a szóképzés idején tudták. Sok mai találmány voltaképp újra felfedezés, de a jégkorszakok, özönvizek, esetleges meteoritok, vagy a már jóval későbbi könyvtár felgyújtások nem éppen a tudás megőrzését segíthették elő az tuti fix.
A magyar nyelv szava vagy leírja a megnevezett dolog tulajdonságait jellemzői alapján, vagy megadja az értelmet. Vágtat szavunk például, meg a sebesség. Ezek a lóhoz köthetőek, a ló patája fog a földbe vágni ilyenkor és ha túl van hajtva akkor tényleg valódi sebei keletkezhetnek. De akinek nem maradt egy lova sem az szó szerint földönfutó lehetett. Lovasok szemszögéből nézve stimmel, hiszen annak futnia kellett, ha haza akart érni.
De ott van az hogy felhő: őseink tudták hogy a felfelé áramló meleg (hő) levegő idézi elő, a mai napig a szóban van a lényeg, és olyan hihetetlen duma van rá hivatalosan hogy a civil azt se tudja sírjon vagy nevessen a röhögéstől.)) Én inkább röhögök ezeken.))
Vagy ott van az hogy szállás. Most akkor mid is száll ha a tested egy helyben pihen és fekszik?... Hát nyilván a lélek szálldogál mindenfelé addig. Őseink kajakra tudták, hogy test és lélek plusz hogy mik ezek...
"Honfoglalás" - ma már pontosan tudjuk, hogy ilyesmiről szó sem volt.
"Néppé válás" - mi van??? A magyarok csak itt váltak néppé??? Tényleg? Azzal a hihetetlenül magas kultúrával azokkal a csodálatos elektrom és arany és ezüst tárgyakkal, amiket magukkal hoztak, illetve maguk készítettek???
A rendkívül magas színvonalú állat tenyésztéssel, lovaskultúrával és igen, mezőgazdasági tudással is rendelkező magyarság nem volt nép????
Na ne szórakozzunk.
Nem tudják, hogy a magyarok és az avarok együtt éltek-e. Mondjuk ha nem is vizsgálták, akkor elég nehéz beszélni róla ugyebár. Hol vannak az archeogenetikai vizsgálatok??? Bőven volt rájuk idő. reméljük nem itt is az lesz, mint a Szóládi bronzkori szkíta sírokkal.... kormeghatározás a csontokból? Hol vannak? Miért nincs egy se? Vesznek mintát a magyarokból, vesznek mintát az avarokból, megnézik a genetikai anyagukat és a korukat oszt máris lehet mindent tudni. Ez maximum 1 év. Miért nem történt meg???
Ez ékesen bizonyítja, miért nem szabad egy akadémistára bízni ilyen feltárást még akkor se ha történesen fiatal és igyekszik elfogulatlannak mutatni magát.... mert nem az.
Már nem emlékszem ki beszélt erről, talán Kiss Dénes, de megemlítette, a méreg és mérges szavunk összefüggéseit.
Mondhatnánk azt is, hogy dühös, haragos, mégis az esetek nagy részében a mérges szót használjuk. Ez annak fényében pláne különös, hogy nagyjából olyan 20-25 éve jöttek rá az agykutatók, hogy a düh és harag, a bosszúvágy következtében egyfajta méreg termelődik az agyban, méghozzá ha nem is gyakran, de előfordulhat, hogy olyan mennyiségben, ami akár végzetes is lehet az illetőre.
Ilyenkor felmerül az emberben két dolog:
Nyelvünk ősi kialakítói, talán pontosan tudták ezt. Ugyanakkor egyre hitetlenebb és elfogadhatatlanabb lesz, az a modern felfogás a nyelvészetben, mely szerint minden nyelv szavai önkényesen jöttek létre, megegyezés alapján és a szavak alakja semmilyen módon se köthető az általuk kifejezett értelemhez.
Amikor az egyetemeken tanítják a nyelvészeket, úgy tanítják, hogy az ősembernek kellett egy szó a kovakőre, meg egy az állatbőrre ezért lett a kő a "mak", az állatbőr a "makmak", és amikor a másik ősember ezt nem értette jól elverte, majd elmutogatta neki melyik a "mak", és melyik "makmak". És aki erősebb volt az ráerőltette a többiekre az általa kitalált szavakat. Jobban belegondolva, csak egyszerűen, józanul is be lehet látni, hogy ez akkora baromság, amekkora csak lehet.
Hogy valójában hogy is alakult ki a nyelv? A gondolkodással együtt. Hogyan gondolhatnánk nyelv nélkül? Hogyan használhatnánk nyelvet gondolkodás nélkül? Ami még furább, hogy az agykutatók már a 70-es évek elején bebizonyították, hogy nyelven gondolkodunk. Mégis a nyelvészet még mindig ilyen avítt ökörségeket tanít. Azért az már nagyon nagy gáz, hogy a nyelvészek 50 évvel lemaradtak a tudományos eredmények ismeretében.
Nemde ez az álcs fia és Máriának fia. Münch. cod. Egy álcs keresztfákat csinál és farag. Régi Passio
viszont nem lehet tudni, h
1. az L betoldás, mint a bölcs, vagy a gyümölcs esetében. (vagy még pl. ócska > olcsó)
Cz-F szerint: GYÜMÖLCS, Az l betü úgy csúszott közbe, mint az oltalom és tájdivatos szölke, csolk, csolka stb. szóknál, ótalom, szőke, csók, csóka helyett.
(mire a latinbetűs magyar írás kialakult, ez már létezett)
vagy
2. eredetileg L, és az alapszava az ól, aul, ula, akol vagy esetleg az állít
nem zárható ki, h volt török hatás a jelentésátvitelben, de az alapszó egyértelműen az ág (a fa vonatkozásában).
Cz-Fo álcsi jelentésmagyarázata ha jól sejtem nem igazolt, csupán elmélet.
az ól - akol vonatkozásában jellegzetes altai nyelvtani jelenség a k/g közbeszúrás. itt több mint érdekes Cz-Fo meglátása, h hellen αυλη, αυλιον (ól) és αλκεω (óvok, oltalmazok, segítek), αλκτηρ (óvó, oltalmazó, segítő), vagy αλευω, αλεω (távolítok) között is. Csagataj nyelven: ov, és törökül: ev am. ház.
bárka [1251] Valószínűleg olasz jövevényszó, amely esetleg horvát-szerb közvetítéssel is nyelvünkbe kerülhetett, vö. olasz barca ’bárka, egyszerű uszályhajó evezővel vagy vitorlával’; vö. még: horvát-szerb barka ’bárka; haltartály’. Az olaszba a kései latin barca ’ugyanaz’ került, melynek végső forrása az ugariti br ’tengeri hajó’
barge early 14c., "seagoing vessel of moderate size with sails," from Old Frenchbarge"boat, ship," Old Provençalbarca, from Medieval Latinbarga, perhaps from Celtic, or perhaps from Latin*barica, from Greekbaris"Egyptian boat," from Copticbari"small boat.
bark "any small vessel or ship," early 15c., from French barque "boat" (15c.), from Late Latin barca, which is probably cognate with Vulgar Latin *barica (see barge)
ács [1222 tn. (?), 1395 k.] Honfoglalás előtti török jövevényszó, vö. türkmén agaččè, szalár agašči: ’ács, famunkás’. A különböző török nyelvi megfelelők alapja a régi törökségi *agač ’fa, faanyag’. A török -či képzős származékok azt fejezik ki, hogy valaki az alapszóval (itt a fával) kapcsolatos tevékenységet végez. A törökből átkerült szóalak az *agači lehetett
természetesen nem ez történt hanem a törökbe került fa értelemben az ág.
a török átvette a szkita-magyartól.
ez jól látszik a szkita-altai ág [BRANCH] szó alakjain:
Ja nincs itt semmi sértettség, én eleve a sport részlegen szocializálódtam helyben, na ott aztán tényleg akadnak igazi taplók rendesen. Ahhoz képest ez az operaház díszterme.))
Az hogy ki mit tart hibásnak vagy rossznak az mindenkinek a saját dolga. Ha sallangmentesen és tömören 1-2 mondatban értelmet tudok adni egy látszólag értelmetlen 8 betűnek akkor valamit csak jól kell hogy tegyek, pár szón már túl vagyok azért, de gondolj amit csak akarsz.
A világon minden új dolgot azt megelőzően hülyeségnek tartottak, a repülést is és tudósok mondták ki hogy ez lehetetlen. Aztán jött két fazon aki ezt leszarta mert tudták hogy igen is lehet és csak úgy mégis elkezdtek repkedni.
A barkácsol szó nálam marad bárkakészítő azaz bárka ácsoló és ettől nem tudok és akarok eltérni mert ennél logikusabb és észszerűbb találóbb magyarázatot nem igen találok rá, bármi mást nézek az ettől jóval távolabb van értelemben. A CZF semmilyen épkézláb magyarázatot nem ad a szóra, mindössze csak belöki hogy "ez érteményben rokona barangol" de nem igazán támasztja ezt alá semmivel csak úgy rámondja.
Ráadásul nem is következetes, mert a 2 betűvel rövidebb "barkács" szóra meg totál mást kombinál ki, legalább erre figyelhetett volna azért. Ezt már a Barka nevű helységből vezeti le hogy a település lakosai szétjártak mézet gyűjteni oszt azéé van ez így. Mondjuk eleve úgy 1400 környékén született meg ez a település és a mézgyűjtés ennél mintha kicsit ősibb lenne, igen pont egy 500 fős faluról kapja majd a nevét aztán időutazással visszadátumozzuk a szót.)) Ráadásul a barka szónak önmagában is jelentése van: metszés, rovás, bevágás és ilyesmik. 2: Bőrön lévő pöttyök (tarka-barka) 3: rügyező fák szőrös gumója. Köze nincs az egésznek a barangoláshoz és ennek értelméhez.
Szóval a CZF szótár írása a fenti szó esetében finoman szólva is igen csak megkérdőjelezhető. A barangol szó: Összevissza jár-kel. Hosszabb ideig és NAGYOBB TERÜLETEN többnyire céltalanul ide-oda járkál, kóborol. És valóban, hiszen manapság utazókra, vagy túrázókra szokás mondani hogy bebarangol tájakat, városokat. Szóval igen is a szó jelentése nagyobb út bejárását jelenti egyértelműen. Semmi sem utal a szóban a görbeségre, ez nem olyan mint a bögre. A bárka szó sem tartalmazza a bogot, akkor nem bárkának hívnák hanem mondjuk teszem azt bogorka lenne a neve. Az ár, áradatra épített eszköz ott van a nevében. Itt nincs görbeség értelem, még ha épp görbe is, mert nem ez a hangsúlyos a szóban.
"A Ba,Bá a Go-KO-HO ősgyökkel azonos, ezek változatai, mert a közös értelem a görbedtségben van"
Húú ez kicsit erős nekem, ehhez be kell dobnom egy felest azt hiszem))
batár, bátor, gondol, kocka, hon (mint haza) Hol itt a görbeség?... a szavak is totál mást jelentenek meg a kocka is szögletes inkább szerintem.))
Mondják a magyar nyelv kódolt. Én ezt az értelmét keresem a szavaknak és rendszerint rá is találok azzal a módszerrel ahogy teszem. Talán nem mindig az egész puzzle van meg egyből, de már értelmes a cucc. Gyakran nem is kell Nasa szintű kódfejtőknek lenni hozzá mivel annyira ott van előttünk a lényeg, hogy szinte ahogyan a mondás is szól nem látja a fától az erdőt aki nem akarja vagy tudja. Ha találok értelmet és jelentést akkor már nem bonyolítom további lebontásokkal mert akkor csak távolodom a lényegtől és felhígul az egész dolog lényege.
A gondolkodásmód nálam ilyen és ez is marad, mert megtalálom az értelmet. Ha nehezebb dologba ütközöm akkor igen hangváz meg mássalhangzó kapcsolatok és ősgyökök. Vagy mássalhangzó párok egymás mellett.
NG egymás mellett: legalább 2 féle kapcsolat bizonyosan van: mozgásra utaló és a hangra utaló, a hang szó "véletlen" még pont ilyen is hogy ott van benne. A kering szónál meg a mozgás, voltaképp a körmozgás a jelentése és eszembe sincs ezt tovább bonyolítani ha értem. Felesleges. K+R mássalhangzó körértelmű,
T+R mássalhangzók a tér értelmű szavakban találhatóak. A tér végtelen, a terem már nem mivel van egy mérete a teremnek azaz véges. Mi a szó fordítva?... hát a méret é nélkül. Vajon miért nem a porszívó vagy a hűtőszekrény értelmét találom meg itt?)) Talán mert az nincs a szóban.
Az igazságnak sem csak 1 útja van: CZF szerint a RÁCS : kilométeres írás nem fogom bemásolni de a lényege a dolognak hogy mindenképpen a rovás és a ró szóból erőlteti a dolgot és a rovács szó megrövidülését látja benne, azaz hogy csak úgy kiesett az az "ov" hát méé ne esne ki. Érdekes a kovács szó nagyon jól megvan így.)) Az én rácsom az mindig RÁ megy valamire és RÁCSatlakozik valamire. A CSatlakozás spekuláció de értelme van. És a szó egyik lényeges eleme itt is az ÁCS szó azaz ácsolsz, megmunkálsz és készítesz. Az ácsolás dolgot több tucat szóban lehet igazolni mint jelentés. A CZF meg sem említi ezt, persze a barkácsolás szóban sem ad erre magyarázatot, szóba sem kerül ez.
De a lényeg: a rovácsol dolognak van amúgy némi értelme, de összességében nem kielégítő számomra a magyarázat, maximum az igazság egy kis szelete, sok fontos kihagyva belőle. De azért tán az is igaz amit ír csak kissé hiányos. Most van az amit én mondok rá mellette de ha még a rovács dolog igaz is, ez nem ütközik vele. Ha egy háztömb A pontjáról a B pontba (túloldal) szeretnénk eljutni, akkor jöhet a kérdés hogy balra vagy jobbra induljunk. Balra családi házak, jobbra emeletesek. És ugyanoda jutunk de más tapasztalat lesz...
Ha a bejár vicces akkor a CZF is vicces, ezzel (is) érvel. Én abból indulok ki, hogy jó eséllyel ez is egy amolyan összetett és összeolvadt szó, a megnevezni kívánt dolog tulajdonságait leíró, tömörített hangalak.
A ty betű hangja kimondva azonos a kötött mássalhangzó páros TJ alakjával, ha kimondjuk hogy TaTJana gyere már ide akkor TY hangot kapunk.
Igen a hangvázak segítenek. Már amikor. Azért a Gizike és a gőzeke mégsem mindegy és ugyanaz.))...
Egyszerűen hibásnak tartom az elemzéseid nagy részét.
Nem tartom szentírásnak a Cz-Fo szótárt, de ami igaz, az igaz, de legalábbis jó támpontot ad.
"Mi a helytelen és miért."
A barom, barangolás stb. szavaknál jeleztem, hogy egyet értek a szótárral.
Ez nem kíván további magyarázatot.
"Ba, bá ősgyök az induló, temérdek szóban igazolható a nagy értelme még az elvontabb szavainknál is. A barangolásra hivatkozik ami értelmileg eleve egy nagyobb méretű terület bejárása és nem a kis helyen történő mozgásé. Épp a ba kezdet utal ott is rá. Akkor a bárkával is barangol?"
Ebből is látszik hogy -sajnálom- de rosszul közelítesz hozzá!
Ezekben a szavakban a Ba, Bá a Go-Ko-Ho ősgyökkel azonos, ezek változatai, mert a közös értelem a görbedtségben van.
A bárka=bog szerű, tehát görbedt.
A barangolás=görbe utakon való mászkálás, semmi köze a bejárkált út nagyságához.
Mindig a közös kép a lényeg, ahogy azt V. Csaba meghatározta, és én ezt a nézetét osztom.
Betyár - bejár ez egyenesen vicces. BTYR ebből indulj ki és ehhez keress hangkategóriákon belül eső gyököket. PBFV-TYTD-RLJ Inkább ekörül keresd a megoldást.
A szóelemzéseknél nem csak a szógyököt kell vizsgálni, nyilván ha egy szóbokor ősgyökét kell kivizsgálni, akkor elég lehet az is, de alapvetően mássalhangzó kategóriák döntik el a legtöbb szó bokorhoz tartozását vagy mondjuk így "identitását".
Fogarasiék nagyon lelkesek voltak, a munkájuk szenzációs, de valóban vétettek hibákat. Fogarasi például híve volt egy akkoriban divatos nyelvészeti elméletnek, ami azóta már többszörösen is megbukott.
Szóval jó alap, de ideje volna kicsit modernizálni, természetesen a legújabb eredmények fényében, azaz ideje leválasztani a finnugor nyelvcsaládról illetve a jövevényszavak rendszerét is nagyrészt el kell vetni.
Fogarasiék is néha elfeledkeztek a mássalhangzó kategóriák fontosságáról. A te elemzéseid is gyakran csak a gyökökből indul ki, előfordul, hogy puszta véletlen azonosságokat illetve magánhangzó egyezéseket használsz fel egy szó eredetének leírásához, miközben a mássalhangzó kategóriák vizsgálatát egyszerűen nem végzed el. Sok mindennel egyetértek amúgy, amit írsz, de egy kicsit jobban koncentrálj a mássalhangzó kategóriákra, lehet, hogy sokkal több értelmet, forrást találsz a szavainkhoz.
