" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Láttam kertészetnél vadcitromot, áthatolhatatlan sövénynek ajánlották. Vettem egy Meyer citromot hogy legyen itthon biocitrom, bár lehet már időnként kapni, de csak ritkán. Azt tudom magról szaporítani, és ha beoltom a magoncot az anya ágával akkor ugyan ott vagyok vele ugye?
Gugliztam hogy mi lehet a birkafőző fűszered. Tüskés kaporna, valami kapribogyóféle? Én csak rozmaringgal szoktam fűszerezni, és van itthon kétféle majoranna, az egyik látványos de szagtalan és íztelen, de a pillangók szeretik, a kedvencem pedig kis bolyhos levelű és betölti az egész kertet az illata.
Én már ennek a kivinek is örülök (azt sem tudom, hogy fiú e vagy lány , vagy jenny) , de már a többi is nőne ha nem lenne a sok csigabiga , azokat naponta begyűjtöm.
Köszönöm a választ. Nagyon korai és nagyon késői fajtákat keresek hogy minél korábban kezdhessem és minél tovább kitoljam a fügeszüretet, azért érdeklődtem.
Megjottek a novenykeim:Babits fuge,Issai kopasz kivi es jenny kivi.Az alfoldon lakom igy ezert rajuk esett a valasztasom,ha ok tulelik a telet akkor jovore veszek igazi kivit es hagy szoljon a dolog.Kedves NinoVarga!Reggel ultetem ki majd oket,mert mondja a vihart erre fele.A kiviket egy hosszu egyenes karo mellett neveljem meg iden ??Utanna ezen fajtak nem igenyelnek pergolat?Neveljem oket majd a szolohoz hasonloan?
Peóniát szerettem volna fényképezni, van a téren egy hatalmas bokor, de már elvirágzott. Ez falusi köztér, semmi városi hősziget hatás nincs, csak májusban szoktak ezek a növények virágozni.
A meggy nem sokat mond, mert az érése még odébb van, de az akác közel ott tart, mint itt. Na, erről beszéltem. (Persze nem tudom, mennyire városi hősziget, vagy mennyire általános ez a stádium.)
Tévedésben vagy hogy az orrom után mennék. Kibontakozóban van előttem egy kép amire nagyon kíváncsi vagyok, és azt üzeni hogy sokkal gyümölcsözőbb annál amit gondolnak róla. Vannak dédapámról és nagyanyámról boldogságos képek gyümölcsszüretekről, szőlőpréselésről. A "gyümölcseikről" is tudok, tényleg sokszor különösen jók. Nekem pedig ma megjöttek a kivijeim, két Hayward, és egy Tomuri, és készül a lugasom, majd lefotózom ha kész van. A mélyre ültetett fügém pedig szinte minden rügyéből fakad.
Ráadásul a peóniák síksági/völgyi/fagyzugi falvakban vannak, nem jó kitettségű dombokon. Hűen reprezentálják a térségi ("rossz fekvési") valóságot. Furcsa, az idén furcsa ez a most is fennálló különbség.
Az idén valóban csodálkozva néztem a peóniás fórumban, hogy ugyanaz történik, mint más években: itt már elvirágoznak, mire máshol kezdenek nyílni. Itt most már egyetlen szirommal rendelkező peónia sincs. A lágyszárú pünkösdik virágoznak. Ha az állomások által mért hőmérsékleteket nézzük, teljesen érthetetlen az idén. Más években érthető, de az idén nem!
Nos épp tegnap tettem fel a kivit, illetve a Paeoniás lapra az aktuális képeket, látható a különbség. Cseresznye tekintetében nálunk a Germersdorfi épp sziromhullás után van, bár még egy-két virág tartja magát.
A korai névtelen fajtán borsónyi zöld szemek vannak, szerintem 3-4 hét múlva lesznek olyanok, mint Floo képein.
Nekem annyi mindehhez a hozzáfűznivalóm, hogy tekinthetnek engem bárminek, cseppet sem zavar, de az állandó tévedéseimből nagyon elegem van itt veletek kapcsolatban. Szerencsére megtehetem hogy javítok a helyzetemen, nem úgy mint egy tekintélyes szakember, mivel én csak "szagértő" vagyok itt ugye.
Pedig a legkorábban érő cseresznyét kivágták, sajnos. Nemrégiben mutattam be róla fotókat, amikor a cseresznyevirágzás kezdetén akartam bemutatni vele a "már virágzó" cseresznyét. Az minden évben egy héttel előzte meg ezeket a fákat, tehát az idén április 21-22. környékén tudtunk volna fotózni rajta ilyen érettségi fokú gyümölcsöket.
Most jó lenne, ha az északkeleti barátaink körülnéznének egy kicsit a környékükön, miután ennek a "forgalommal szemben" mozgó időjárásnak köszönhetően, feltételezhető, hogy már ott is lehetnek meglepő dolgok.
Hosszú évek távlatában pedig, ami a fenológiát illeti, 2012-ben írtam az alábbi hozzászólást:
Amikor az olasz kertészmérnök által vezetett gyümölcstermesztési szaktanácsadói céget működtettük, meghívásunk volt a szektor minden szakmai találkozójára. Többek között a dél-alföldi őszibarack-termőkörzetben minden év március végén szervezett előadássorozatra és metszési bemutatóra is, ahol mindig egy, a szervezők által meghatározott témájú előadást tartottunk.
Azóta is minden évben kapok meghívót ide, nagyon jól ismerem a szervezőket, szakmailag jól felkészült, lelkes és szorgalmas emberek. Szép gesztus a részükről irányomba, hogy rendületlenül küldik a meghívót minden évben, amit, mint most is, mindig megköszönök és néhány szót váltunk ilyenkor az ágazat helyzetéről, vagy, mint ezúttal, a nagyon baljós terméskilátásokról a februári fagyok nyomán.
Nos eszembe jutott most, hogy amikor a 90-es években újnak számító, Olaszországban akkor már termesztésben lévő őszibarackfajtákról esett szó az előadásainkon, a résztvevők kérdéseket tettek fel. Többek között érdeklődtek a fenológiai jellemzők felől, virágzási, érési idő, stb., Maurizio barátom előszeretettel tett hivatkozásokat az én hegyi területemen és a környék néhány más pontján (kevésbé jó kitettségben is) lévő referenciapéldányokra, a különböző helyszíneken mindig eltolva egy-héttel, tíz nappal több év tapasztalatai alapján az illető fenológiai fázisokat. Pl. így: hát Letenyén ez augusztus 10. körül érik, akkor itt úgy 15-e, 20-a körül. Én, aki éltem a gyanúperrel a hallgatóság "előítéletfertőzöttségével" kapcsolatban, észrevétlenül a tekinteteket fürkésztem ilyenkor. A reakciók alapján kénytelen voltam azt mondani olasz barátunknak, hogy amennyiben nem akarja elhiteltelíneti magát minden szakértelmét illetően, tekintsen el a Letenye környéki referencianövényeinkre történő hivatkozásoktól, mivel ezzel azt a meggyőződést táplálja a hallgatókban, hogy vagy rossz megfigyelő, vagy egyszerűen légbőlkapott dolgokat mond. Egy ilyen embernek pedig hogyan lehetne hinni ezek után másban is. Rettentő nehezen értette meg, hogyan lehetséges egy évről-évre megtapasztalható evidenciáról nem tudni, hogy az úgy van, ahogy van, illetve fordítva tudni.
Verejtékes lett a homlokom, mire Ádámtól-Évától kezdve mindent elmagyaráztam neki. De úgy látszik, megértette, mert attól kezdve kihagyta a mondókájából a hivatkozásokat. (Persze a kellő időt azért hozzászámolta a helyszínhez illő fenológiához. Csendben, magában... és soha nem tévedett...)