Én is jeleztem neki már, hogy gondok lehetnek a légáramlással a sarkokban.
Peches esetben az egész akár úgy is működhet, mint egy (rosszul megcsinált) keresztáramú hőcserélő,
tehát szívás esetén a légáram nagyja egyszerűen átlósan áthalad a sarkokat szinte érintetlenül hagyva, befúvás esetén meg annyi a különbség, hogy átlós helyett egy "L" alakú főáram lesz.
Az a baj, hogy utólag - szétszedés nélkül - elég nyűgös dolog légterelőket beleépíteni (hogy az egész felület egyenletesen legyen átszellőztetve).
De az is lehet, hogy felesleges volt az aggodalom és nem lesz komoly hatásfok-csökkenés.
Tudom, teljesen igazad van, és persze nyilván a törvénynek nem fog megfelelni, hiszen amit itt csinálok, az nem alap kiépítés. A probléma persze az,h nincs szabadba ablak,van nyílt égésterű kazán, és mivel főzünk,valahogyan még szellőztetni is kell! Szóval elég fura a helyzet! És ezt így 15 éve műanyag ablakokkal simán átvették...
Minden évben kihívom a kazánost a gázt-fűtést átnézni. Idén volt kimosás-flexi-elzáró csere. Közben nézte a szellőzést, én is kérdezgettem. Amikor visszajött a kimosott hőcserélővel azért megjegyezte,h szerinte a szellőzés egészen jó így, ő nem tudna belekötni, de ezt senki nem fogja az aláírásával elfogadni...
Ez így jó lehet, illetve maga az alap kiépítés biztonságos-megfelelő-e?
Vezetékes gázod van?
Ha igen, akkor van egy érvényes gáztörvény, ami minden szükséges körítést leír. Itt szerintem nem fog ehhez 100%-ban senki érteni és nem is biztos hogy 100%ban megbíznék a válaszokban! Ez egy fórum, ami témakört érintesz arra pedig kő kemény előírások vannak amiket most szigorítottak meg nem véletlenül! Ami barkácsolási választ kapsz azt fenntartással kezeld! A "biztonságos és megfelelő"-re választ csak szakember adjon, helyszíni szemle után!
2013-ban anyukámnál, 2014-ben meg nálam raktam/rakattam rendbe a géztervet+gázüzemű készülékeket+mindent ami ehhez kapcsolódik. Tudom sokan legyintenek hogy le van szarva, de előbb utóbb végig fognak érni minden fogyasztói ponton és ha vezetékes gázt akarsz, akkor meg kell felelni a szabványnak. A szabvánnyal én és a gázosok sem értek teljesen egyet, de sok mit nem lehet tenni. Nagyon sok helyen életet mentene a megfelelőség. De ez mindig utólag derül ki. Ez itt offtopik.
A motor a a Belimo LM24A, sajnos 24V-os, így táp is kellett hozzá. A szhelyi zsibin 300-500Ft-ig mennek a kapcsoló üzeműek, vettem három db-t, ki is méregettem őket. A tapasztalat az,h mindegy mekkora a teljesítménye, a készenlét-üzemi áramfelvételt ki kell mérni,elég kicsi a szórása, de ha vmi 24 órában megy, azért nem árt számolni! A készenléti fogyasztása a legjobbnak 0,2W, ha megy a motor 0,6W, illetve a végállásban 0,3W, ez teljesen elviselhető (a legrosszabb is csak 0,4-0,8-0,5W) !
A végállás sem volt nehéz, szintén a zsibin árulnak mikrohullámú sütőkből való mikrókapcsolókat (50Ft/db), és volt a műhelyben réz küszöbsínből egypár leeső darab, pár csavar, max egy óra egy motor. Az olcsósága mellett az egyik előnye az,h nem kell plusz relé, ez egy 100W-os motort simán elbír, és mivel így az ütközővel együtt mozog a végállás is mindig jó pozícióban van.
Van egy konyha, ahol a gáztűzhely mellett egy páraelszívó, és egy nyílt égésterű Beretta kazán is található. A konyha egyik fura sajátossága,h nincs szabad térbe ablaka, egy lépcsőházba nyílik mindkettő.
Most ott tartok,h a kazánhoz el van vezetve nem lezárhatóan egy 100mm-es flexivel a levegőpótlás (kb 1m-re tőle), és van egy 10ezerFt-os valós idejű kijelzővel szerelt CO érzékelő is mellette.
A szabadon álló gáztűzhelynél van hátul egy 100-as levegőpótlás, és egy még pluszban elől is, biztos ami biztos alapon. Ezt eddig kézzel nyitogattuk ha ment az elszívó, de vagy nem lett kinyitva, vagy állandóan nyitva hagytuk, rendszeresen reggelre kockára kihűlt a konyha. Most készítem a zsalumozgatást a levegőpótláshoz. A terv,h a páraelszívó ha be van kapcsolva magától nyíljon ki a két nyílás, ezt két db Belimo LM24A-val oldanám meg. Ha kinyit a zsalu, akkor tudna csak menni teljes teljesítményén a páraleszívó. Mivel ez a motor nem végállásos, de ilyent tudtam csak venni normális áron (7000Ft/db, vadonat újak) szerkesztettem rá végálláskapcsolókat, teszek fel fotókat. Ez így jó lehet, illetve maga az alap kiépítés biztonságos-megfelelő-e?
Jól néz ki a géped, remélem a hatásfok is frankó lessz. Majd rakjál fel eredményeket!
Szerintem azért nem kaptál itt választ a kérdéseidre, mert itt nem igen értünk ehez. Aki meg igen, az ritkán olvassa, aki ezt olvassa az viszont válaszokat vár.
De igen,álmennyezetben lesz beépítve. A topikot átolvasva döntöttem el,hogy lemezes hőcserélőt készítek. Horganyzott lemezből kicsit súlyos lett volna. Az üreges polikarbonát lap viszont könnyebb és dupla felületet ad. Sajnos hetekkel ezelőtt hiába kértem segítséget ezen a topikon,így nekiálltam magam.
BB-vill től rendeltem a ventilátorokat és tőlük sok sok segítséget is kaptam. Számomra csak azután derült ki,hogy gyártanak komplett gépet is miután már megvolt a hőcserélőm. Jó pár óra munka kell mire elkészül,de szeretek fabrikálni. Néha felrakok pár képet,hátha más is kedvet kap saját hőcserélőt készíteni.
Végre egy újabb építő aki a saját két kezével tökösen belevág egy új irányvonalba! Hajrá, csak így tovább, gratulálok! Időnként (akár több év múlva) tessék visszajárni erre a topikra és a tapasztalatokat leírni!
Ez egy álmenyezet alatt lesz, beltérben? Nekem tetszik! :-)
Karger: Igen azt nem írtam, hogy a lakás páratartalom is lent van, 30-33% körül mozog mióta vannak a minuszok odakint.
familyguy87 Saját gyártás, de nem azért mert saját magam akartam ilyet gyártani, hanem mert egyszer csak kiderült hogy be lehet szerezni a bbvillnél a recair hőcserélőt. Hirtelen felindulásból megrendeltem tőlük a hőcserélőt. Mikor megérkezett a csomag a feladó felhívott, hogy megérkezett-e a csomag. Ez önmagában nem szokványos felénk. Egy fél órás beszélgetést alatt derült ki, hogy ők komplett készülékeket gyártanak, van náluk papst venti is és emellett nagyon segítőkész volt az illető a megépítés irányvonalaiban. Ez így alakult.
A ventik fordulatszáma: konkrét fordulatszámot nem tudok. A venti típusát korábbi hozzászólásaimban megtalálod. Amit tudok: beépítés előtt ki lett kísérletezve, hogy a potméterek minimum állása mellett is biztosan elinduljanak a ventik bekapcsoláskor. Ez a minimum érték nekem a 0% a maximum fordulat pedig a 100 %. Ehhez képest kb 20-30%-ra vannak állítva potik normál esetben. Ha fordulatszám eltolni kell a minuszos hőmérséklet miatt, akkor a befújó le van véve 0%-ra a kifújó pedig marad 20%-on. Ez volt az elmúlt napokban, -10°C-ig. -10°C alatt a kifújó 30-40%-ot kap, a befújó pedig 0%.
0l0: "Itt ugye mindig egy irányba megy a légcsere, vagy van irányváltás rajta?" Nálam nincs irányváltás.
"Jól értem, hogy a kifelé menő ágon nem jelenik meg negatív hőmérséklet nagyobb mínuszokban sem?" Ha csökken a kinti hőmérsékelet, akkor a tapasztalatok: +8°C-ig nincs kondenzáció, itt indul el a folyás. +8 - -2°C-ig kb 2-3 °C különbség van a beszívott és kifújt levegő között. Tehát pl a beszívott 0 °C, a kifújt -2°C. -2°C alatt a fordulatszám eltolást kapcsolok. A beszívott levegő kevesebb, a kifújt meleg több, így a kimenő levegő nem fog 0°C alá csökkenni. Csak kézi tekergőm van, nincs automatukus szabályzás. Az eddigi tapasztalat alapján kb. -11°C beszívott levegőig bírta fordulatszám eltolással. Szerintem még van benne tartalék. A biztonság kedvéért most már van egy előfűtőm is, de ha lehet nem akarom használni. Tiszta sor, hogy a fordulatszám eltolással a hatásfok csökken.
És még egy érzés: valószínűleg a kimenő páratartalom csökkenése miatt a hatásfok lecsökkent kicsit. Ez abban jelentkezik, hogy ha most nincs fordulatszám eltolás beállítva, akkor a beszívott és kifújt levegő kölünbsége nagyobb kb. 1-2 fokkal. Itt a kondenzáció miatti hővisszanyerés elmaradására tudok gondolni.
Érdekes, mert az első szezonban zavart minket a 30% alatti páratartalom (reggel cserepes száj, száraz torok). Következő évben már kevésbé, idén fel sem tűnik még a 18% sem. És ez általános, a családban mindenkire vonatkozik.
Nálam ugyanez a helyzet. az SK rekupeccel. Annyira száraz bent a levegő, hogy abból nem sok pára tud kicsapódni. A fürdéskor keletkező pára is csak arra elég, hogy átnedvesedjen a gép belseje, majd mielőtt megindulna a patakocska a párautánpótlás megszűnése miatt felszárad az egész.
A szezonban eddig nem jött össze 20L víz. (egy kaniszterbe csurgatom)
Amúgy az tényleg reális lehet, hogy a kinti alacsony páratartalom ami a nagy mínuszokat jellemzi a lakásba bejutva még alacsonyabb relatív páratartalmat generál, és mivel a hatásfok nem olyan magas, hogy a kimenő levegő nagyon durván lehűljön ezért képes a levegő kivinni magával a benne lévő párát.
"és lám csodát tényleg tök száraz a gép belseje a korábbi állapothoz képest, kb 5 csepp víz volt a hőcserélő szélén. Nulla és plusz 10 fok között meg napi 1-2-3 liter lejön. "
Hőmérséklet és páratartalom adatok kellenének (ráadásul több időpontra), anélkül nehéz véleményt mondani.
Egy jól átszellőztetett lakásban (ha kevés/nincs belső páraforrás) a levegő abszolút páratartalma gyakorlatilag megegyezik a külvilágéval,
ezért a hőcserélő ilyenkor nem is tud semmit kicsapatni belőle,
hiszen a kimenő levegővel nem tesz mást, mint megpróbálja visszaállítani a levegő eredeti állapotát.
Vegyünk egy példát:
- odakint legyen nulla fok és 80%-os relatív páratartalom ez egyenlő 4 g/m3 víztartalommal
- ez a levegő bemegy a hőcserélőn és lesz belőle 20 fokos és 22%-os relatív páratartalmú levegő (ez megfelel 4 g/m3 víztartalomnak)
- ez a levegő áthalad a lakáson, ahol éppen senki sincs otthon, nincsenek növények, nem szárad ruha és nem gőzölög húsleves, tehát a levegőnk most éppen nem vesz fel semmi extra vizet, tehát a lakáslevegő változatlanul 4 g/m3 víztartalommal jut el a hőcserélő kimenő ágába
- ahol akár nulla fokig is lehűthetnénk, még akkor is csak 80%-os volna a relatív páratartalma (lásd az első pontot :), tehát még a hőcserélő leghidegebb pontján is igen távol volna attól, hogy akár egy csepp víz is kicsapódjon belőle, sőt, még 5 g/m3-es levegő is éppen csak érintené alulról a kicsapódási határt (a 100%-os relatív páratartalmat).
Eddig az elmélet.
A gyakorlatban persze valószínűtlen, hogy a 4 grammos abszolút páratartalmú levegőnk ne vegyen fel semennyi párát, ha máshonnan nem, akor a párásabb időszakokban (mindenki otthon + főzés + fürdés + páros izzadás, stb) a lakás anyagai/tárgyai, bútorok, falak (gipsz főleg), stb extra párát spájzolnak be, amit a száraz-levegős időszakokban szépen kiadnak magukból, tehát a tényleg nulla vízfelvétel valószínűtlen, tehát arra gondolhatnánk, hogy legalább egy pici vízkicsapódásnak szinte mindig kellene lennie.
DE: még a világ legjobb hőcserélőnek is van valamekkora hőátadási hőlépcsője, tehát a kimenő levegőt soha nem tudja egészen a beszívott levegő hőmérsékletéig lehűteni (hőmérséklet különbség nélkül nem lehetséges hőátadás), márpedig a kevésbé hideg levegő több párát képes lebegve tartani.
Tehát ha a hőcserélő kimeneti hőmérséklete pl 4 fokkal melegebb a beszívott levegőnél, akkor nemcsak az a fent emlegetett 1 grammnyi tartalékunk van, hiszen +4 fokon már nem 5 gramm a kicsapódási határ, hanem 7g/m3, tehát már akár 3 gramm vizet is felvehetett a levegő a lakásban anélkül, hogy a hőcserélőben kifelé menet egy csepp is kicsapódna belőle.
Az itt említett vízmennyiségeket (tehát a kintről behozott + a hőlépcső miatt elveszett) a hőcserélők nem tudják kicsapatni, ami jó hír a szar hatásfokú hőcserélők gazdáinak, mert nemigen kell a kondenzvízzel/jegesedéssel foglalkozniuk, de rossz hír az entalpiásoknak, mert ez olyan víz, ami az orruk előtt jön-megy, de a gyakorlatban megfoghatatlan számukra.
