A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
"15 évig csillagászkodtam, nagyon jól tudom, hogy a távolságmérések a hasraütés szintjén vannak."
Hazudsz.
Nem csillagászkodtál te egy percet se! Mert ha valóban AMATŐRcsillagászkodtál volna, akkor tudnád, hogy az amatőrcsillagászat területén semmiféle távolságmérés fel se merül. Mivelhogy a legközelebbi intersztelláris távolságok mérésére alkalmas paralaxis-módszer is sokkal pontosabb műszereket igényel, mint amivel az amatőrcsillagászok rendelkeznek.
"A nagy büdös igazság az, hogy a csillagászoknak halvány lila fogalma sincs, hogy a világűrben a galaxisok milyen távolságra vannak."
Sokkal több fogalmuk van róla, mint amennyit te a témából meg bírsz érteni.
Egészen pontos képe van a valódi csillagászoknak (tehát nem a magukat hűdeszuperfizikusként illegető outsidereknek), hogy mi merre hány méter a kozmoszban. Például éppen ezért indult a kilencvenes években az Ia-szupernóvák kutatási programja, mert azok elég fényes "standard gyertyák", amivel qrvatávoli galaxisokat is be lehet mérni.
"Nemrégen még azon folyt a vita, hogy a tejúton belül, vagy kívül vannak."
Az a "nemrégen" az SZÁZ ÉVE volt, okoska.
Tudod, amikor nemhogy űrtávcső nem volt, de a rakétás űrutazás is csak néhány megszállott nedves álma volt csupán. Olyan régen volt. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és például telepakolták a valódi csillagászok az űrt mindenféle hiperszuper űrtávcsövekkel milliárd dollárokból.
"Azóta kiderült, hogy a tejúton kívül vannak, de hogy milyen messze, azt senki nem tudja."
Ó, tudatlan barátom!
Éppen azzal derítette ki Vesto Slipher és Edwin Hubble, hogy a ködös pacák kívül vannak a Tejútrendszeren, hogy sikerült olyan változócsillagokat észlelniük bennük, amik "standard gyertyaként" távolságmérésre alkalmasak. Ezzel lemérték az adott galaxisok távolságát, és kijött, hogy nagyságrendekkel nagyobb, mint a Tejút legtávolabbi csillagai vagy a környező halo-ban lévő gömbhalmazok.
Úgyhogy csak a magad nevében beszélj: TE nem tudod, hogy milyen messze vannak a galaxisok, de azért itt illegeted magadat hűdeszuperfizikusként.
"Kreáltak egy mérőszámot a vöröseltolódásból, de ennek semmi köze sincs a valósághoz."
Akkor neked még egyszer korrepetálok:
Különféle módszerekkel egyes kitüntetett galaxisok távolságát fizikailag megmérték. (Például azért kitüntetett, mert benne észleltünk egy szupernóvát, millió másikban meg nem.) Ezekből a távolságadatokból, meg a galaxisokra mért vöröseltolódásból kijött egy kozmológiai modell, ami összefüggést adott meg a mért vöröseltolódás és a fényút-távolság (aka visszatekintési idő) között. Ezután pedig már nem szükséges egy-egy galaxisnál arra várni, hogy távolságmérésre alkalmas objektumot találjunk benne, elegendő a megmérhető vöröseltolódásából kiszámolni a távolságát.
A Sloan Digital Sky Survey program eleve erre alapszik: milliószámra megméri a galaxisok deklinációját és a rektaszcenzióját valamit a vöröseltolódását, és így megvan a galaxis pontos térbeli pozíciója, amiből szép térképeket lehet szerkeszteni, hogy látszódjanak a galaxishalmazok szálas szuperszerkezetei:
odakint a nagy büdös űrben nincsen vonalzó lerakva, hogy leolvasható legyen egy galaxis vagy kvazár távolsága!
Ezek szerint, az a téridő, ami méterrudakból és órákból van konstruálvacsak arra szolgál, hogy a hossz kontrakció és az idő dilatáció szemléltethető legyen a szavannai agyak számára? A görbületéről már nem is szólva. :(
Mondom: a "tudományos tévhitek" listád csak azt mutatja, hogy mit nem értesz meg az aktuális tudományos ismeretekből, és milyen tudománytörténeti fejlődést nem vagy képes értelmezni.
"De 20 milliárd fényévre hamarosan el fognak látni.
És akkor csődöt mond a nagy tudásod. "
Próbáld meg felfogni: odakint a nagy büdös űrben nincsen vonalzó lerakva, hogy leolvasható legyen egy galaxis vagy kvazár távolsága!
A távolságot mindig SZÁMOLJÁK.
És, okoska, miből számolják?
Úgy van!
A kozmológiai modellekből.
Azokból, amik x milliárd évvel ezelőtt egy "ősrobbanást" tartalmaznak. Ezért aztán a SZÁMOLT távolság soha a megveszekedett büdös életben nem lesz nagyobb az "ősrobbanás" távolságánál. (Ami igazából idő: ennyivel korábban a múltban.)
Ezt már egyszer elmagyaráztam. Akkor se értetted meg. Most sincsenek nagy reményeim...
49. A Tejút az egyetlen Galaxis az univerzumban ... ( nos ez 1924-ig volt csak így. Hubble amerikai csillagász a kaliforniai Mount Wilson tetején lévő távcsővel akkor bizonyította be, hogy sok galaxis van szétszórva az űrben.)
Azt ábrázolja, ahogyan távcsővel kinézve mi itt és most láthatjuk az univerzumot. Különböző "távolságokban" a különböző korú állapotait.
Mindenki megfigyelheti, hogy bal oldalon ott van az egyetlen mérhető "távolságparaméter" a z vöröseltolódás (a másik oldalon az ebből számolt "visszatekintési idő"). Az okosabbaknak feltűnhetett, hogy a z skálája logaritmikus (az időskála viszont lineáris), még a z=5 ki van rakva, de a logaritmikus skála tulajdonságai miatt innét a z=1089-es háttérsugárzásig (a határoló körív felül) baromira besűrűsödik a vöröseltolódás skálaosztása. Na, ott van az univerzum "sötét korszaka" a szemléltető ábrán is látványosan üres feketével megjelenítve. Ott semmi távcső, még a Webb se fog semmi objektumot látni.
"A nagy bumm logikailag már az elején megbukott, de ténylegesen akkor fog nevetség tárgyává válni, amikor a távcsövek majd ellátnak 20 milliárd fényév távolságra."
Látványosan nem értesz a témához!
A távcsövek ugyanis nem "X milliárd fényévig" látnak el, hanem z vöröseltolódásig. Ugyanis okoska, odakint az intergalaktikus térben nincsen colstok, hogy mi milyen messze van. Minden távcsővel látott dologról csupán egyetlen "távolságadat" mérhető: mennyi a vöröseltolódása. Aztán ebből a z vöröseltolódás-értékből számolnak az ismeretterjesztés kedvéért a csillagászok milliárd fényéves távolságokat (valójában múltbeli időket) az aktuális kozmológiai modell alapján. Maguk pedig a csillagászok nem is fáradnak azzal, hogy évekre átszámolják, ők bizony a z vöröseltolódás-értékkel dolgoznak közvetlenül.
Tehát okoska, odakint a távcsővel látott nagyontávoli galaxisoknál nincsen semmiféle távolság, hanem csak vöröseltolódás-érték van, amiből távolságokat számolnak. A mikrohullámú háttérsugárzás vöröseltolódása z=1089. Ehhez képest eddig csak KISEBB vöröseltolódású objektumokat figyeltek meg távcsővel, és nem is fognak nagyobbat megfigyelni. Az 1089-es vöröseltolódás a kozmológiai modell alapján 13,8 milliárd évnek felel meg, azért BÁRMI, amit csillagászati távcsővel z=10 környékén megtalálnak, az BIZTOSAN közelebb van a mikrohullámú háttérsugárzás indulásánál, azaz belül van az ősrobbanásban létrejött univerzumon.
Csillagászati objektumon a jelenlegi legmagasabb megfigyelt vöröseltolódás z=11,1 ami 13,4 milliárd évnek felel meg. Azonban az univerzum történetében volt egy sötét korszak, úgyhogy z=20-100 tartományon túl biztosan nem fog semmi új távcső semmi új objektumot látni, mivel akkor még nem volt csillagképződés se.
"Az ateizmus pedig nem világnézet, csak az isten/istenek létének tagadása."
Éppen ezért egy világnézet: egy olyan világkép elfogadása és használata, amiben nincsenek istenek vagy természetfeletti dolgok.
A nagy bumm logikailag már az elején megbukott, de ténylegesen akkor fog nevetség tárgyává válni, amikor a távcsövek majd ellátnak 20 milliárd fényév távolságra.
Ez hamarosan be fog következni.
Az ateizmus pedig nem világnézet, csak az isten/istenek létének tagadása.
"A BigBang is pont ugyan abban fog pszichivirulógiailag (tehát tömeges embergondolkozás miatt) belebukni, mint az ateisták."
Csak egy gond van: az ateizmus csak a te személyes zavaros világképedben "bukott meg". A valóságban él és virul az ateista világnézet. (Kapaszkodj meg: még te magad is ateista vagy!)
Úgyhogy addig állj fél lábon hozzánemértő bolond barátom, míg az ősrobbanás-elmélet megbukik.
Olyan sz@r "homokvárakat", mint amit az itteni flepnisek építenek, kisujjból ki tudnék rázni.
Csakhát az egy hibás szemét volna, pont mint az itteni flepniseké, azt meg minek építsek? Ha nincs meg a tudásom a valódi helyes "homokvárak" építéséhez, akkor én nem illegetem magam azzal, hogy én hűdemilyennagyon profi "homokvárépítő" vagyok, mivel le tudom borítani a tele kisvödröt, és lám ott maradt a vödör forma homokkupac. Ez nem "homokvár építés", ez dedó. Mint az itteni flepnisek "munkássága".
Te vagy az agresszív kis óvodás, aki beront a homokozóba, hogy szétrúgja a mások által épített homokvárakat. Dühös vagy, mert te nem tudsz homokvárat építeni?
Ha jól sejtem, vannak itt a fizikához konyító emberek is, érdekelne az alábbi írással kapcsolatos véleményük. Szerintem hibátlan, de ezt mástól is szeretném hallani:-) Az utolsó fejezetben említett fizikusok sajnos nem reagáltak a megkeresésemre. Eszerint bumm valóban volt, illetve még most is tart, és ott, ahol a geometria mutatja, vagyis a negyedik dimenzióban. http://orokelet.van.hu/Irasok/Teremtes_geometria_1.htm
Ugyanerről a 4. dimenzióban felfúvódó gömbről írt 20 éve egy azóta elhunyt élvonalbeli csillagászunk is, de csak a "mese" műfajában merte közzétenni felismerését. A munkája itt olvasható: http://www.date.hu/~nasa/ati.html
Nem tudom mi lehet az az erő, ami fogva tartja a tudós elméket, pontosabban a tudós ajkakat az igazság kimondásától. Szerintem erre csak egy megélhetési tudós képes, egy igazi tudós erre képtelen lenne.
