Üdvözletét küldi a Káli-medence! Tegnap meglátogattuk a fülöpi és az ecsérpusztai romot, megnéztük (kívülről) a kővágóörsi evangélikus templomot, felkerestük a medence közepén elhelyezkedő sóstókáli romot, végül pedig körülnéztünk Zánkán, ahol a református templom tartozik a témánkhoz.
Részletes, képekkel illusztrált beszámoló hamarosan lesz.
Hévízgyörktől nincs messze (vonattal sem) Isaszeg. A vasútállomástól kb. 1 km-re találhatjuk az Öregtemplomot. Ezt sajnos csak kívülről sikerült megnézni.
Isaszeg, Öregtemplom (Pest megye)
A település közepén, a magas temetődombon áll az oklevelek szerint 1190-ben Szt. Márton püspök oltalmába ajánlott templom. Korábban egy tíz méter belső átmérőjű körtemplom (rotunda) állt itt, melynek alapfalai egy feltárás során kerültek napvilágra. Támpilléres gótikus hajója előtt igen szép arányú, nyolcszögletű kőtorony áll, ormán zsindelysisakkal. A szentély apszisa félköríves. A hajó déli falán, egy utólag elhelyezett falgyám mögül csúcsíves kapuzat kőkerete villan elő. A gótikus átépítés az 1490-es esztendőkre tehető. A török megszállás idején ez a templom is pusztulásnak indult, 1716-ban, majd 1734-ben építették újjá. Az 1970-es években gondosan renoválták az épületet.
Szombaton végre sikerült újabb románkori templomokhoz eljutnom két barátommal. Először Hévízgyörkre vonatoztunk, ahol a vasútállomás és a plébánia közti úton balra található a régi templom. Kulcsot a plébániáról vagy a templom melletti házból kaphatunk.
Hévízgyörk, rk. Szent Márton-templom (Pest megye)
A félköríves szentélyű templom a 12-13. században épült, a román kor végén szentélyét egyeneszáródásúvá alakították. Tornya a 14. században épült. 1530 körül a portyázó törökök elpusztították a települést, amely csak a 18. században népesedett be újra. A törökök a templomot is lerombolták, a betelepülők 1700 után részben újjáépítették barokk formában. 1944 decemberében a támadó szovjet tüzérség szétlőtte az épületet. Az omladozó, elgazosodott romot a rendszerváltás hajnalán (1989-ben) állították helyre, híven rekonstruálva a középkori részleteket. A szentélyben freskótöredékek láthatók.
Ehhez annyit tudok hozzátenni, hogy a bizonyos "Románkori templomok Magyarországon" túramozgalomban szerepel a neve, tehát valamilyen románkori vonatkozása lehet. Otthon van a listám, még utánanézek jobban. Sajnos én még nem jártam ott.
Most egy kicsit megpróbáltam tájékozódni mielőtt betettem volna a mai fotóimat,de nem derült ki számomra egyértelműen hogy ez a templomrom Pusztavacson milyen eredetű,egyesek szerint Árpád-kori,mások szerint 14.sz-i.
Mindenesetre egy kis beavatkozást igényelne,mert így nem sok időt fog megélni,főleg az egymásnak dőlt hátsó falak.
Oda is bekanyarodtunk,de szabad bejárást nem találtunk,olybá tűnt hogy esetleg csak egy magánterületen keresztül tudnánk oda bemenni,de azt nem forszíroztuk.
Ellenben itt a zirci apátság épülete:
(bár azt hiszem ennek nincs sok köze a román korhoz:-) )
És még egy kép a jásdi kálvária melletti kápolnáról is: (de ez már talán off,mert nem román kori)
...láttam Gyulafirátóton egy hasonló templomromot,melyet annyira körbeépítettek házakkal hogy szabad bejárást sem találtunk hozzá.Az a rom is ontopik lehetett volna,vagy sem?...
Hétvégén kéktúráztunk,és odafelé is és visszafelé is láttam Gyulafirátóton egy hasonló templomromot,melyet annyira körbeépítettek házakkal hogy szabad bejárást sem találtunk hozzá.Az a rom is ontopik lehetett volna,vagy sem?Még nem néztem meg a gugliban,gondoltam előbb megkérdezem,hátha ismered.
A turistakalauz annyit ír róla, hogy "Az ugyancsak a Fő utcán található kápolnát szintén a XVIII. században emelték barokk stílusban" - mint a plébániát.
Igen,felmásztam a lépcsőn...:-)
Ez a kicsi meg érdekelne hogy mi lehet,szintén Zalaszántó,a nagy templomtól kb 100 méterre.
